Megmozdultak a bútorok, kilengtek a csillárok, recsegtek a falak Nagykanizsán és környékén kedd reggel: olyan földrengés volt pár kilométerre, Horvátországban, amit Magyarországról is érezni lehetett.
„Károkról az első félórában nem érkezett bejelentés”
– idézi Kósi Zsoltot, a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjét az MTI.
A rengés 8 óra 43 perckor történt, az epicentruma mintegy 15 kilométerre a magyar határtól, Ludbreg közelében, Kapronca mellett volt a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet szerint.
„Szörnyű érzés, volt egy morajlás, aztán az egész ház remegni kezdett”
– idéz egy helyit a Croatia Week. A portál szerint Előbb 4,7-es, aztán 3,9-es erősségűre mérték a földrengést, végül a horvát szeizmológiai szolgálat 4,0-es magnitúdóra módosította annak mért erejét. Károkról egyelőre Horvátországban sem tudni.
Megmozdultak a bútorok, kilengtek a csillárok, recsegtek a falak Nagykanizsán és környékén kedd reggel: olyan földrengés volt pár kilométerre, Horvátországban, amit Magyarországról is érezni lehetett.
„Károkról az első félórában nem érkezett bejelentés”
– idézi Kósi Zsoltot, a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjét az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki nem hódol be, ne számítson pénzre” – Polgármesterek vádolják a fideszes képviselőt, aki szerint az egész hiteltelen és megmosolyogtató
A rábaközi Kóny és Babót polgármestere szerint falujukat kivéreztetik, mert nem álltak be a sorba. Útfelújítás helyett csak elutasítást és üres ígéreteket kapnak.
„Kóny Község Önkormányzata az idei évben sem részesült támogatásban. Ezt itt külön is szeretném megköszönni a kónyiak nevében Gyopáros Alpárnak!” – írta egy ironikus Facebook-posztban a Győr-Moson-Sopron vármegyei település polgármestere, Aller Imre (képünkön), miután ismét elutasították a Magyar Falu Program útfelújítási pályázatát.
A kónyi polgármester mellett a babóti településvezető, Nyikos Gábor is bírálta a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, amiért Gyopáros Alpár a falu templomának felújításáról készített videót, noha a közel 100 milliós beruházáshoz az állami támogatás mindössze 15 millió forint volt.
„Kaptunk 15 milliót, amit nagyon köszönünk, de nem ön adta!” – írta Nyikos, jelezve, hogy a felújítás az egyház, az önkormányzat és a helyiek összefogásával valósul meg. A két polgármester panaszairól a Telex számolt be részletesen.
Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Programért felelős kormánybiztos a felvetésekre úgy reagált, hogy azokat politikai indíttatású, hiteltelen és megmosolyogtató támadásoknak tartja.
A képviselő részletesen felsorolta, hogy szerinte Kónyba közel 400 millió, míg Babótra 271 millió forint érkezett a Magyar Falu Programból, egyebek mellett iskolaépületre, óvodaudvarra, orvosi rendelőre és helyi vállalkozások támogatására.
Aller Imre szerint azonban ezek a támogatások más alapokból származnak, az iskolát pedig már 2012-ben állami fenntartásba vették.
A polgármester hangsúlyozta, a kónyiak felújított járdákat és utakat szeretnének, de a fogászati rendelő és a védőnői szolgálat épületének felújítására beadott pályázatukat is háromszor utasították el.
Aller szerint a Versenyképes Járások Program egyeztetéseire meg sem hívták. „Egy polgármester megkérdezte, a legnagyobb falu miért nincs itt?! Az volt a válasz, hogy Kónnyal nem foglalkoznak” – emlékezett vissza.
A kónyi polgármester úgy érzi, a Fidesz kétharmados győzelmeivel a választókerületi elnök egyre magabiztosabb lett, és megjelent az a felfogás, hogy amelyik település nem hódol be, az ne számítson forrásra.
„Kötcsén is elhangzott, semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve – ugyanez megy kicsiben is” – mondta. Szerinte a helyzet odáig fajult, hogy kijelentheti: „a kónyi önkormányzatnak nincs országgyűlési képviselője”. Az elhidegülést egy 2010-es hangfelvétel-botrányra vezeti vissza, amikor feljelentést tett egy felvétel miatt, amelyen helyi jelöltek arról beszélgettek, hogyan lehetne megakadályozni az újraválasztását fideszes politikusok segítségével, a felvételen pedig Gyopáros és Áder János neve is elhangzott. Bár a Fidesz elhatárolódott, Aller szerint lejárató kampány indult ellene, és évekbe telt, mire a bíróság neki adott igazat.
Gyopáros Alpár a kritikákra azzal is reagált, hogy 2022-ben a választókerületben rekordmagas, 71,22 százalékos támogatottsággal választották meg,
és ez a bizalom arra ösztönzi, hogy minden erővel szolgálja a térségben élőket, függetlenül a polgármesterek pártszínétől. „Nem polgármestereket képviselek, hanem a településeken élő embereket” – írta, és ígéretet tett, hogy rendületlenül dolgozik tovább a kónyiakért és a babótiakért is.
„Kóny Község Önkormányzata az idei évben sem részesült támogatásban. Ezt itt külön is szeretném megköszönni a kónyiak nevében Gyopáros Alpárnak!” – írta egy ironikus Facebook-posztban a Győr-Moson-Sopron vármegyei település polgármestere, Aller Imre (képünkön), miután ismét elutasították a Magyar Falu Program útfelújítási pályázatát.
A kónyi polgármester mellett a babóti településvezető, Nyikos Gábor is bírálta a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, amiért Gyopáros Alpár a falu templomának felújításáról készített videót, noha a közel 100 milliós beruházáshoz az állami támogatás mindössze 15 millió forint volt.
„Kaptunk 15 milliót, amit nagyon köszönünk, de nem ön adta!” – írta Nyikos, jelezve, hogy a felújítás az egyház, az önkormányzat és a helyiek összefogásával valósul meg. A két polgármester panaszairól a Telex számolt be részletesen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lenullázta magát a közpénzmilliárdokból épült karcagi Sámándob, már a rezsire sem futja
Tavaly még Rúzsa Magdi koncertjére tódult a nép, idén azonban kong az ürességtől a méregdrága épület. A legnagyobb bevételt egy esküvő hozta, a jegyeladásból egyetlen fillér sem jött be.
Gyakorlatilag teljesen kiürült a közpénzmilliárdokból felhúzott karcagi Sámándob: míg tavaly az eladott belépőjegyek száma elérte a 10 ezret, addig idén ez a szám nullára csökkent, írja a 24.hu. A hivatalosan Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven futó épületben idén egyetlen kiállítás volt látható, a Sámánrajzok! című tárlat. Az év során összesen 15 rendezvényt tartottak itt, köztük a nyugdíjas klub farsangi bálját, egy Rummikub versenyt, emellett a helyszínt kiadták esküvőkre és cégeknek is.
A Sámándob idei legsikeresebb programja 190 ezer forintos bevételt termelt. A tervezett 3,5 millió forintos bérletidíj-bevételből szeptember végéig csupán 820 ezer forint jött be, főként esküvőkből.
A Sámándob ezért szinte kizárólag támogatásokból marad fenn. A központ idén 32,2 milliós bevétellel és 36 milliós kiadással számol, tehát már a terv is milliós hiányt tartalmaz. A bevételi oldalon a jegybevétel 0 forint, a terembérlet 3,5 millió, a „cég általi támogatás” 15 millió, a pályázati támogatás pedig 13,8 millió forint. Ezzel szemben a fenntartási díj hatalmas összeget emészt fel: a rezsi 24 millió forint, a karbantartás 7 millió, az üzemeltetés pedig további 5 millió forintba kerül. Az önkormányzat oldalán 28,8 millió forint van előirányozva az üzemeltetésre, de azt nem tudni, hogy a költségek mekkora részét fedezi állami vagy önkormányzati forrás, ahogy a „cég általi támogatás” háttere sem derült ki.
Az épület már a nyitóévet is veszteséggel zárta: 2024-ben a bevétel 66,2 millió volt, a kiadás viszont elérte a 77,5 millió forintot. Ebben az évben nagy sikert hozott a Munkácsy-kiállítás, amelyre 9160 jegyet váltottak, de az azt követő, Kazahsztán nomádjai című tárlatra már csak 139-en voltak kíváncsiak.
Nem hozta meg a várt sikert a Magyarok Világszépe Szépségverseny sem, hiába próbálta meg Fásy Ádám a sámántematikát belecsempészni a rendezvénybe.
A széthúzott macaronra hasonlító épület a 2015-ös milánói világkiállításra készült, és már a megépítése körül is botrányok voltak. Az alkotók akkor elhatárolódtak tőle, és nem vállaltak felelősséget „annak építészeti-műszaki színvonaláért, működőképességéért, a terem hangzásáért”. A világkiállítás után a milánói bíróság le is foglalta az épületet, mert a magyar állam nem fizette ki az olasz kivitelezőket. Két terv volt a hazahozatalára: vagy karcagi sztyeppemúzeum, vagy szombathelyi egészségközpont lett volna belőle.
Végül
az állam újabb és újabb pénzeket tolt a projektbe. 2019-ben például újabb milliárd ment a Sámándobba,
amely a Telex cikke szerint ezzel hivatalosan is megerősítette, hogy sámáni szellemben képes kapcsolatban lépni a közpénzt eltüntető transzcendenciákkal. Az átadáskor Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az épület „a helyiek szellemi központjaként szolgál majd”. A miniszter azt is elmagyarázta, miért éppen Karcagra került a létesítmény: „a kunok, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg”.
Gyakorlatilag teljesen kiürült a közpénzmilliárdokból felhúzott karcagi Sámándob: míg tavaly az eladott belépőjegyek száma elérte a 10 ezret, addig idén ez a szám nullára csökkent, írja a 24.hu. A hivatalosan Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven futó épületben idén egyetlen kiállítás volt látható, a Sámánrajzok! című tárlat. Az év során összesen 15 rendezvényt tartottak itt, köztük a nyugdíjas klub farsangi bálját, egy Rummikub versenyt, emellett a helyszínt kiadták esküvőkre és cégeknek is.
A Sámándob idei legsikeresebb programja 190 ezer forintos bevételt termelt. A tervezett 3,5 millió forintos bérletidíj-bevételből szeptember végéig csupán 820 ezer forint jött be, főként esküvőkből.
A Sámándob ezért szinte kizárólag támogatásokból marad fenn. A központ idén 32,2 milliós bevétellel és 36 milliós kiadással számol, tehát már a terv is milliós hiányt tartalmaz. A bevételi oldalon a jegybevétel 0 forint, a terembérlet 3,5 millió, a „cég általi támogatás” 15 millió, a pályázati támogatás pedig 13,8 millió forint. Ezzel szemben a fenntartási díj hatalmas összeget emészt fel: a rezsi 24 millió forint, a karbantartás 7 millió, az üzemeltetés pedig további 5 millió forintba kerül. Az önkormányzat oldalán 28,8 millió forint van előirányozva az üzemeltetésre, de azt nem tudni, hogy a költségek mekkora részét fedezi állami vagy önkormányzati forrás, ahogy a „cég általi támogatás” háttere sem derült ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pintér Bence, Győr polgármestere nyilvános vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert. A felkérés apropója, hogy mindkét politikus november 15-én a városba látogat.
A polgármester a vitára a győri városháza dísztermét ajánlotta helyszínként.
Szerinte ez jó alkalom lenne arra, hogy a felek találkozzanak, megvitassák nézeteiket, és a nyilvánosság előtt beszéljenek arról, merre és hogyan kormányoznák az országot.
„Tisztában vagyok vele, hogy miniszterelnök-jelöltek között nagyon rég nem volt vita, de azt is tudom, hogy ez nincs rendben így. Ahogy azt is tudom, hogy ennyire kiélezett is régen volt a helyzet” – fogalmazott Pintér Bence a közösségi oldalán.
A meghívóban azt is jelezte, hogy a vita szabályait és levezetőjét a résztvevők közösen határozhatják meg. Emellett javaslatokat is tett a lehetséges témákra.
Elsőként a helyi önkormányzatiság kérdését ajánlotta:
„Az elmúlt időszak helyi választásai és egyeztetései megmutatták, hogy a kormány és az önkormányzatok közötti viszony semmiképpen sem maradhat úgy, ahogy az elmúlt 15 évben azt kialakították.
A Tisza Párt önkormányzatokhoz való hozzáállásáról, konkrét terveiről pedig igencsak keveset tudunk. Éppen ezért elsőként javaslom a helyi önkormányzatiság kérdéskörét megvitatni.”
Másodikként a magyar külpolitika és külgazdaság jövője szerepel a javasolt vitatémák között.
Pintér a hivatalos meghívót már elküldte, és november 10-ig várja a válaszokat, illetve az esetleges további témákat. Magyar Péter már jelezte, hogy elfogadja a felkérést.
„Elfogadom Pintér Bence győri polgármester meghívását az Orbán Viktorral november 15-én folytatandó élő vitára a magyarokat valóban érdeklő problémákról. A kérdés már csak az, hogy a leköszönő miniszterelnök összeszedi-e a bátorságát két adatlopás és listázás között, hogy 20 év után vállaljon egy valódi vitát. Miniszterelnök Úr?” – reagált Magyar.
Pintér Bence, Győr polgármestere nyilvános vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert. A felkérés apropója, hogy mindkét politikus november 15-én a városba látogat.
A polgármester a vitára a győri városháza dísztermét ajánlotta helyszínként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hamarosan 27 ezer budapesti nem kaphat fizetést - vészharangot kongat Kiss Ambrus
Alig 3 milliárd forint maradt a fővárosi kasszában, így a decemberi munka után járó pénz sorsa is bizonytalan. Családok ezreinek megélhetése került veszélybe.
Alig hárommilliárd forint maradt a fővárosi önkormányzat számláján, miközben az év vége még messze van. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy
kérdésessé vált a decemberi munkáért járó fizetések januári kifizetése. Mint mondta, ez 27 ezer budapesti munkavállalót és családjukat érinti.
A városvezetés is szeretne biztosítékot adni arra, hogy a bérek időben megérkeznek.
A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója hozzátette: „Az továbbra is érvényes állítás, hogy
a bérek kifizetése elsőbbséget élvez, de a semmiből ezt sem lehet. Senki nem tudja, mi van a szakadékon túl.”
Karácsony Gergely főpolgármester egy újabb állami inkasszó után a Facebook-oldalán jelezte: összehívják a demonstrációs és sztrájkbizottságot. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „Budapest-család 27 ezer dolgozója pontosan érti: nem mehet tovább, hogy Budapest finanszírozza az államot.” Hozzátette, hogy a munkavállalók veszélyben érzik munkahelyüket és megélhetésüket.
Karácsony szerint a kormány nem hajlandó tárgyalni a fővárossal, és azzal vádolja a városvezetést, hogy húzza az időt.
A főpolgármester ugyanakkor arról számolt be, hogy eddig több mint 30 ezer oldalnyi, körülbelül 21 gigabájtnyi dokumentumot adtak át az átvilágítást végző Domokos Lászlónak.
A legtöbb érintett dolgozót képviselő Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége még nyáron hozta létre a demonstrációs és sztrájkbizottságot. A testület csütörtökön egyeztet a városvezetéssel a lehetséges megoldásokról.
A bizottság koordinátora, Naszályi Gábor szerint a kialakult helyzetért nem a munkavállalók felelősek, hanem a döntéshozók. Úgy fogalmazott:
ha leállnak a közszolgáltatások, az a főváros működését, ezen keresztül pedig az egész ország működését is veszélyezteti.
Szerinte a politikusok feladata biztosítani az ország, illetve a települések működését.
A szakszervezeti vezető emlékeztetett arra is, hogy érvényes bérmegállapodásuk van a fővárossal. A városvezetés többször hangsúlyozta, hogy a bérek kifizetése kiemelt fontosságú. Naszályi Gábor elmondta: egyelőre nincs ok sztrájkra, és a fővárosi önkormányzattal mint munkáltatóval sincs problémájuk. A céljuk közös: biztosítani a város működőképességét.
Hangsúlyozta:
ha a dolgozók nem kapják meg a munkáért járó juttatást, az a munkaszerződés és a kollektív szerződés megszegését jelenti. Ilyen esetben a munkavállaló dönthet úgy, hogy nem dolgozik ingyen.
Naszályi szerint ez sem lenne sztrájk, de komoly kérdéseket vetne fel. Úgy látja, a 27 ezer dolgozót nem lehet egyszerűen elküldeni. Ha ez mégis megtörténne, az a város működésének visszafordíthatatlan leállását okozná. Hozzátette: lassan el kellene kezdeni a jövő évi bértárgyalásokat is, de ennek jelenleg kevés az esélye, amíg az idei működés sincs biztosítva.
Alig hárommilliárd forint maradt a fővárosi önkormányzat számláján, miközben az év vége még messze van. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy
kérdésessé vált a decemberi munkáért járó fizetések januári kifizetése. Mint mondta, ez 27 ezer budapesti munkavállalót és családjukat érinti.
A városvezetés is szeretne biztosítékot adni arra, hogy a bérek időben megérkeznek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
