HÍREK
A Rovatból

Fogy a lakosság pénze, az adóssága viszont nő – Baljós számokat közölt az MNB a lakosság anyagi helyzetéről

A fogyasztásra kell a pénz a magyaroknak. A magas megélhetési költségek miatt a lakosság egy része apránként kénytelen felélni a tartalékait.


A magas kamatok ellenére a háztartások egyre nagyobb adósságot halmoznak fel, de nem lakást vesznek, hanem a fogyasztásra kell az extra pénz. A banki betétek összege drasztikusan csökken, bár vannak, akik befektetik a pénzt, és nem felélik - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Tovább romolhatott júliusban a lakosság anyagi helyzete a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások hitelállománya a történelem során első ízben átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, pedig számottevő hitelfelvétel nincs a piacon. A személyi kölcsönök felvétele még megy úgy, ahogy, de a lakáshiteleknél a korábbi évekhez képest elenyésző volt a folyósítás. A folyószámlahitelek állománya viszont egyetlen hónap alatt újabb 10 milliárd forinttal emelkedett 262,5 milliárd forintra, ami több mint hároméves rekord, és azt jelzi, hogy valóban egyre több háztartásnak okoz gondot kijönni a havi jövedelméből.

A lakáshitel nem megy, a személyi hitel drága, de népszerű

A többi hiteltípusnál nem figyelhető meg hasonló dinamika, mint a folyószámlahiteleknél. Lakáshitelből 46,6 milliárd forint volt júliusban a szerződéses összeg, ez kevesebb mint az 55 százaléka az egy évvel korábbinak, nem egészen 4500 szerződést írtak alá a hónapban. Ez nem meglepő, a lakáscélú hitelek átlagos kamata még mindig nagyon magas, bár már 10 százalék alatt stabilizálódott, júliusban 9,59 százalékos volt.

A személyi kölcsönök népszerűsége töretlen, júliusban 42,5 milliárd forintnyi szerződéses összegről számolt be az MNB, ez valamivel magasabb a tavalyinál. A szerződések száma is magas, 23,5 ezer fölött volt az idei hetedik hónapban, pedig a kamatok ijesztően magasak, átlagosan 19 százalék fölött alakultak. Ennél nagyobb számban 2019-ben vettek fel személyi kölcsönt a magyarok, akkoriban viszont a kamatok lényegesen kedvezőbbek voltak. Ez is lehet aggasztó jelzés, elképzelhető, hogy sok család azért választja az eladósodást, mert nem tudja finanszírozni a napi kiadásait a jövedelméből a magas infláció és reálbércsökkenés miatt.

A babaváró hitelt 2248 házaspár igényelte júliusban 22,2 milliárd forint értékben. A kereslet lényegesen alacsonyabb, mint a megelőző években, de a 2023 eleji nagy visszaeséshez képest valamelyest nőtt. Ennél a hitelnél az év vége felé várható keresletnövekedés, mivel 2024-től jelentősen szigorodnak majd a feltételei.

A spekuláció egyre kevésbé éri meg

A szabad felhasználású jelzáloghitelek népszerűsége visszaesett a korábbi hónapokhoz képest, amikor 10 milliárd forint feletti összegben vettek fel belőle. 499 szerződést írtak alá júliusban, a szerződött hitelösszeg pedig 7,6 milliárd forintra csökkent, ami nagyjából megfelel a korábbi években megszokottnak. Ez a jelenség azt látszik igazolni, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelt valóban állampapírok (esetleg más értékpapírok) vásárlására használhatták fel az ügyfelek egyfajta lombardhitelként.

Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető pénzügyi szakértője emlékezetett arra, hogy Magyarországon lombardhitelből (értékpapír fedezetű hitel) tilos lakossági állampapírokat vásárolni, de szabad felhasználású jelzáloghitelből lehetséges. Az ilyen kölcsönök kamata 10 százalék körül volt a tavaszi hónapokban, miközben a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 16 százalékot is fizetett, vélhetően ezt a különbözetet igyekeztek megnyerni azok közül sokan, akik felvették ezt a fajta hitelt. A magas - 20 millió forint körüli - átlagos hitelösszegek is ezt támasztják alá. Az elmúlt hónapokban viszont csökkent a lakossági állampapírok kamata, és a legújabb PMÁP-sorozatnál már 25 millió forintban limitálták a maximálisan jegyezhető mennyiséget, ez visszavetheti a nagy értékű ingatlanokra felvett hitelekből megvalósított állampapír-vásárlást.

Fogynak a betétszámlákról a megtakarítások

A háztartások bankszámláin lévő összeg eközben folyamatosan fogy, a betétek állománya július végére 11 776,8 milliárd forintra csökkent, ami több mint kétéves mélypont. Júliusban a háztartások több mint 154 milliárd forintot vettek ki a betéteikből, az év eleje óta 975 milliárd forintot meghaladó betétkivonás történt.

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a magas megélhetési költségek miatt a lakosság egy része kénytelen felélni a tartalékait, de az is, hogy a magas infláció miatt egyre többen fektetik be a pénzüket értékpapírokba. Ezt a folyamatot olyan kormányzati intézkedések is ösztönzik, mint a júliustól kiterjesztett szociális hozzájárulási adó, amely a meglévő 15 százalékos kamatadón felül további 13 százalékot von el a betéti kamatokból.

A lekötött betétek átlagos kamata még júliusban is 12 százalék fölött volt, de a lakossági betétekre csak 4,7 százalékot fizettek a bankok. Ezek az átlagok magyarázatra szorulnak. A 12 százalékos átlagos kamatot a bankok betéti ajánlataiban nem lehetett megtalálni, csak bizonyos kiemelt ügyfélkör vehette igénybe meghatározott feltételek mellett. A bankok a nagyobb, vagyonosabb ügyfeleknél megoldották, hogy a júliusban még 15-16 százalékos jegybanki betétben kössék le a pénzt. A lakossági ügyfélkörnek néhány bank kínált kétszámjegyű betétkamatot, de a nagybankok betéti ajánlatai jellemzően 0 százalék körüliek maradtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó: Magyarország lezárta a dízelcsapot Ukrajna felé – az oroszok által szétlőtt vezeték helyreállítását követeli cserébe
A magyar kormány felfüggesztette a dízelexportot Ukrajna felé a január 27. óta álló Barátság kőolajvezeték miatt. A Mol közben 500 ezer tonna tengeri orosz olajjal és stratégiai készletekkel pótolná a kiesést, bár van 90 napra elég tartalék is.


Magyarország nem szállít több dízelüzemanyagot Ukrajnába, amíg az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást a Barátság kőolajvezetéken – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerdai kormányülés után. A tárcavezető közlése szerint a döntés addig marad érvényben, amíg a január 27-i orosz támadás miatt leállt tranzit helyre nem áll.

A magyar kormány Ukrajnát teszi felelőssé az ellátás megakadásáért. Szijjártó Péter szerint az ukránok politikai zsarolása miatt nem érkezik Magyarországra kőolaj. „Minden műszaki, minden fizikai és minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy a Barátság kőolajvezetéken a kőolajszállítás Magyarország irányába újrainduljon” – mondta a miniszter.

A Barátság kőolajvezetéken január 27. óta nem érkezik nyersolaj Magyarországra és Szlovákiába, miután orosz támadás érte a vezetékrendszer egyik ukrajnai létesítményét a Lviv megyei Brodi közelében. Az ukrán Naftogaz állami vállalat akkor megerősítette, hogy a támadás miatt biztonsági okokból leállították a technológiai folyamatokat. Az Európai Bizottság jelezte, hogy egyeztet Ukrajnával a helyreállítás ütemtervéről, és közlésük szerint Magyarországnak és Szlovákiának körülbelül 90 napos tartaléka van, így rövid távú ellátási kockázat nem áll fenn.

Szijjártó Péter szerint Magyarország kőolajellátása továbbra is biztonságban van, három hónapnyi tartalék áll rendelkezésre. A kieső mennyiség pótlása érdekében a Mol-csoport már az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek részleges felszabadításáért. A vállalat emellett megrendelt 500 ezer tonna orosz kőolajat, amely tengeri útvonalon érkezik. A szállítmány várhatóan március első napjaira fut be egy horvátországi kikötőbe, onnan pedig öt-tíz napba telik, amíg a Mol magyarországi, illetve szlovákiai finomítójába eljut.

A tengeri szállításnak azonban van egy komoly akadálya: a továbbszállításhoz a horvát tengerpartról induló Adria kőolajvezetékre is szükség van, ám Horvátország az uniós olajszankciókra hivatkozva korábban nem engedélyezte az orosz olaj tranzitját. Február közepén Szijjártó Péter és Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter hivatalosan is a horvát gazdasági miniszterhez fordultak, arra kérve Zágrábot, hogy a brüsszeli szabályoknak megfelelően haladéktalanul tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását Magyarország és Szlovákia felé. Az uniós szabályok értelmében az orosz kőolaj importja tilos, de Magyarország és Szlovákia mentességet kapott a csővezetékes szállításra.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor volt minisztere veszedelmes bohózatnak nevezte Trump Béketanácsát
Pálinkás József szerint Donald Trump a világ királyának képzeli magát, aki egyedül dönt mindenről. Úgy véli, mindenki, aki részt vesz ebben kárt okoz a világnak.
DKA - szmo.hu
2026. február 18.



Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke egy Facebook-posztban kritizálta Donald Trump Béketanácsát. Szerinte a kezdeményezésnek „sem a békéhez, sem a »tanács (board)« kifejezés jelentéséhez nincs semmi köze”.

Az első Orbán-kormány minisztere úgy véli, az egész nem más, mint „Trump beteges — nagyravágyó, autoriter, nárcisztikus — megnyilvánulásainak egyik, a nemzetközi rendet fenyegető megnyilvánulása. Mindenki, aki részt vesz ebben kárt okoz a világnak”.

Azt is írta, a szervezetnek nincs nemzetközi jogalapja, és Trump az „örökös elnöke, aki maga nevezi ki utódját, egyedül dönt a tagok »meghívásáról«, azaz a tagságról és annak megszüntetéséről”. Pálinkás szerint mivel Trump nem tudja elérni, hogy az USA alkotmányát megváltoztassa és örökös elnök legyen, „ezért megpróbálja eljátszani ezt a — jogalap nélküli, gyermeteg, ámbár veszélyes — »világ királya« szerepet (színjátékot)”. Hozzáteszi, hogy az amerikai elnök talált ehhez „mellékszereplőket is”.

„Ha egy elmegyógyintézetben történne mindez, az ápolók hagynák. A világ legerősebb, a világ elpusztítására alkalmas nukleáris fegyver-arzenállal rendelkező hadseregének főparancsnokaként — valljuk be — félelmetes, még akkor is, ha a világ vezetőinek többsége nem vesz részt ebben a veszedelmes bohózatban”

– fogalazott Pálinkás József.

Donald Trump január 22-én, Davosban jelentette be és ratifikálta a Board of Peace (Béketanács) chartáját. A Fehér Ház közlése szerint az új testület elnöke Trump, célja pedig a „globális erőforrások mozgósítása” nemzetközi konfliktusok kezelésére, elsőként a gázai újjáépítésben.

A Vatikán jelezte, hogy nem vesz részt a testület munkájában, ami a nemzetközi fenntartásokat tükrözi. A kezdeményezéshez olyan országok csatlakoztak, mint Magyarország, Argentína, Szaúd-Arábia, Örményország, Azerbajdzsán, Kambodzsa és Pakisztán, miközben több hagyományos amerikai szövetséges távol maradt. Olaszország, Románia és Ciprus megfigyelőként vesz részt.

A washingtoni alakuló ülésre Orbán Viktor is elutazik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ficóék is leállították a dízel szállítását Ukrajnának, összehangoltan cselekszik Szlovákia és Magyarország
A szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a Slovnaft olajfinomító minden exportját leállítja és teljes kapacitásával a hazai piacot szolgálja ki. Fico szerint az országban nem fenyeget üzemanyaghiány, a szlovák kormány 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel az állami tartalékokból.


Szerdán Szlovákia és Magyarország gyakorlatilag egyszerre zárta el Ukrajna egyik dízel-utánpótlási útvonalát, miután a Barátság kőolajvezetéken január vége óta nem érkezik orosz nyersolaj. Robert Fico szlovák kormányfő bejelentette, hogy a Slovnaft olajfinomító minden exportját leállítja és teljes kapacitásával a hazai piacot szolgálja ki, miközben Budapest is felfüggesztette a dízel szállítását Ukrajna felé – írja az Index.

A Barátság kőolajvezeték déli ágán az orosz bombázás miatt január 27-én leállt a szállítás, így februárban sem Magyarországra, sem Szlovákiába nem érkezett orosz kőolaj. Az ellátásbiztonság fenntartására mindkét ország a stratégiai készleteihez nyúl, és az Adria-vezetéken keresztüli tengeri szállításra áll át. Ez a folyamat becslések szerint 20-30 napot vehet igénybe.

A dízelkivitel leállítását a magyar kormány a szerdai kormányülés után jelentette be. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte: a Mol már megrendelt 500 ezer tonna orosz kőolajat tengeri szállításra, a szállítmány pedig március közepétől érkezhet meg, amennyiben Horvátország betartja az európai szabályokat.

„Az Ukrajnába irányuló dízel üzemanyag kiszállítását leállítjuk, és nem is folytatódik, amíg nem küldik újra az olajat a Barátság kőolajvezetéken. Itt tartunk most”

– fogalmazott a miniszter.

Ezzel párhuzamosan a szlovák kormány 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel az állami tartalékokból a Slovnaft számára. Robert Fico szerint az országban nem fenyeget üzemanyaghiány, a készletek áthidalják azt az időszakot, amíg a horvátországi kikötőkből a kőolaj megérkezik Szlovákiába.

Míg Szijjártó Péter az ukrán döntést a Barátság vezeték leállításáról „puszta politikai döntésnek” nevezte, Kijev szerint a szállítás egy orosz légicsapás miatt állt le január 27-én. Az ukrán külügyminiszter képekkel alátámasztva közölte, hogy az infrastruktúra égése miatt állt meg a tranzit, és azt javasolta, Budapest a „barátokhoz”, vagyis Moszkvához forduljon panasszal.

A magyar álláspont szerint az uniós kivételek lehetővé teszik az orosz kőolaj tengeri behozatalát az Adria-vezetéken, ha a csővezetékes szállítás ellehetetlenül. Horvátország azonban korábban amerikai szankciós kockázatokra hivatkozva óvatosságra intett.

A Mol által megrendelt első tengeri szállítmányok várhatóan március elején érkeznek meg a horvátországi Omišalj kikötőjébe, onnan pedig 5–12 nap alatt juthatnak el a finomítókba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán: Ukrajna zsarolja Magyarországot, hozzá kell nyúlnunk a stratégiai tartalékainkhoz
A kormányfő azután beszélt erről, hogy kiderült: a kormány felfüggeszti a dízelkivitelt Ukrajna felé. A pótlás Horvátországon keresztül, tengeri úton érkezhet március közepétől.


Szerdán kiéleződött a feszültség Magyarország és Ukrajna között az energiaellátás ügyében: a magyar kormány szerint Ukrajna leállította a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz olaj szállítását, amire válaszul Budapest bejelentette, hogy felfüggeszti a dízelkivitelt a háborúban álló szomszédja felé. A fejlemények miatt a kormánynak a stratégiai kőolajkészletekhez kell nyúlnia.

A rendkívüli helyzetről először Orbán Viktor miniszterelnök számolt be egy Facebook-videóban, amelyben zsarolással vádolta meg Ukrajnát.

„Ukrajna zsarolja Magyarországot. A Barátság kőolajvezetéken megállította az olajat. Hozzá kell nyúlnunk a stratégiai tartalékainkhoz”

– fogalmazott a kormányfő, aki szerint a lépés célja a kormány „békepárti álláspontjának” megtörése.

„Az ukrán zsarolásnak az a célja, hogy Magyarországot belekényszerítsék a háborúpárti európai országok koalíciójába. Tehát óriási a nyomás a háború folytatására Európában, és Ukrajna kifejezetten azt akarja, hogy mindannyian, minden európai ország és Magyarország is szálljon be a háborúba."

A miniszterelnöki bejelentést követően a kormányülésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részletezte a konkrét ellenlépéseket az Index beszámolója szerint.

A tárcavezető közölte, hogy Magyarország leállítja az Ukrajnába irányuló dízel üzemanyag szállítását, amíg az orosz kőolaj újra el nem indul a Barátság vezetéken.

Szijjártó szerint az ukrán döntés "puszta politikai döntés", mivel a szállítás újraindításának semmilyen műszaki akadálya nincs. A miniszter a lépést a közelgő magyar parlamenti választásokba való "nagyon durva" beavatkozási kísérletnek nevezte, amellyel Volodimir Zelenszkij elnök szerinte kedvezőtlen helyzetbe akarja hozni a kormányt.

A kieső mennyiség pótlására a Mol már lépett: a cég 500 ezer tonna orosz kőolajat rendelt meg tengeri úton.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint amennyiben Horvátország betartja a vonatkozó európai szabályokat, a szállítmány március közepétől megérkezhet az Adria-vezetéken keresztül. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a helyzet kétélű, mivel Magyarország és Szlovákia kulcsszerepet játszik Ukrajna energiaellátásában, többek között az áram-, földgáz- és dízelimport terén.

Egybehangzó szlovák sajtóértesülések szerint Robert Fico szlovák kormányfő percekkel Szijjártó bejelentése után közölte: leállítja a Slovnaft a gázolaj ukrajnai exportját.

Vagyis a szlovák és a magyar kormány összehangolt válaszlépést adott a kialakult helyzetre - értesült a Ma7, és az SME is.

A Barátság vezeték körüli feszültség nem új keletű. 2022 augusztusában már leállt a szállítás a déli ágon, miután az ukrán vezetéküzemeltető, az Ukrtransnafta szerint nem kapták meg az orosz Transznyefty által fizetendő tranzitdíjat a nyugati szankciók miatt.

Azóta már többször is leállt a vezeték, volt hogy azért, mert ukrán találat érte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk