SZEMPONT

Fleck Zoltán: Ez egy halálos veszedelem, semmilyen jogunk, semmilyen vagyonunk és semmilyen életterünk nincsen biztonságban ettől a kormánytól

Az, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyében a kormány átnyúlt a bíróságok felett, nem egyszerű határátlépés – mondja a jogszociológus. A kormányzat szándéka szerinte nyilvánvaló, és a választásokkal kapcsolatos.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI, Kaiser Ákos - szmo.hu
2026. február 09.

Nemcsak az Ügyvédi Kamara tiltakozott, a Fővárosi Törvényszék is szokatlan lépéseket tett a szolidaritási adóval kapcsolatos múlt heti kormányrendelet miatt. Ez a veszélyhelyzetre, vagyis az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos lépéseket ezentúl nem lehet bíróságon vitatni, sőt, utasította a bíróságokat, hogy a folyamatban lévő pereket szüntessék meg. A Fővárosi Törvényszék szerint mindez sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát. Közölték, hogy a rendelet ellenére folytatják a főváros által indított közigazgatási pert, és az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Mindez példátlan reakció a bíróságok részéről. A kormányzati döntés ráadásul közvetlenül a választási kampány előtt született. Azóta az ügyet már vizsgálja az Európai Bizottság is. Fleck Zoltán jogszociológussal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárával értékeltük a történteket.

— A kormányrendelet komoly ellenállást váltott ki a jogásztársadalomból. Miért ennyire egyértelmű az állásfoglalásuk?

— Ennek a rendeletnek a brutalitására nagyon egyszerű a magyarázat. Az elmúlt 15 évben nagyon sokszor, különösen a rendkívüli állapotra hivatkozva, megsértették a hatalommegosztás elvét. Emlékeztetnék, hogy a Fidesz azzal kezdte az ilyen típusú karrierjét, amikor a Szabadság téri TV-ostrommal kapcsolatban a parlamenttel mondatta ki, hogy azokat a jogerős ítéleteket, amelyekben csak rendőri vallomás alapján ítélték el a kődobálókat, hatályon kívül kell helyezni és felül kell vizsgálni. Ez volt a semmisségi törvény, amikor a parlament mondja ki egy bírósági jogerős döntésről, hogy semmis.

Ez a hatalommegosztás nyílt megkérdőjelezése, tagadása volt.

Most ez a rendelet ismét olyasmit csinál, ami már nem egyszerűen csak egy jogállami elv megsértését jelenti. Az Ügyvédi Kamara is felsorolta, mely kritériumoknak mond ellent, és ezek alapelemek. Ha egy végrehajtó hatalom csaknem az összes jogállami szabadságelem korlátját áthágja egyszerre, többször és konzekvensen, az már nem a jogállamon belüli, hanem a jogrend egésze elleni politikai tevékenység. Ha a jogrend felborul, ha ezt megteheti a kormány egy rendeletben, akkor egyik napról a másikra a magánszemélyek vagyona is veszélyben van. Semmi korlátja nincsen annak, hogy elvegyék, és egyben azt is mondhassák, hogy nem perelhetem be az államot, mert nem is jogállami szempontból cselekedett. Tehát

nem a bíróság dönt, hanem a kormány a saját hatáskörében eldönti, hogy ő mindent megtehet.

Ez már nem jogállami problematika, hanem a jogrend alapvető kérdése. Ez kívül van a jogon. A kormányrendelet jogi formában kiadott politikai parancs volt, ami elfogadhatatlan.

— A bírói függetlenség kérdése már korábban is uniós kritikát váltott ki. Most még lejjebb csúszunk a lejtőn?

— Azt már régen tudjuk, hogy soha nem lehet azt mondani, hogy nincsen lejjebb. Ez minden 200 éves jogi elvnek olyan nyílt megsértése, ami már nem a jogállamról, hanem valami másról szól. Szakmai nyelven ez nem a rule of law, hanem a Rechtsstaat problematikája. Tehát az, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak, és nem lehet őket önkényesen megváltoztatni, különösen nem a végrehajtó hatalom által. De igaza van, a bírói függetlenséget többször érte például azért is támadás, ha egy bíró előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól. A bírósági hatáskörök korlátozása rutinná vált ennél a kormánynál. De ez most megint másról szól, mert

itt egy olyan kérdésben vonják meg a hatáskört, amelyben egyértelműen és világosan csak a bíróság dönthet.

Ráadásul ne felejtsük el, ki van a másik oldalon a kormánnyal szemben: az önkormányzatok. Ez az összes önkormányzati elvet sérti, mert az önkormányzati vagyon védelme alkotmányos alapjog. Az a mi pénzünk. A helyi adónkból, az önkormányzatok bevételéből származó vagyonnal való önálló gazdálkodás megszüntetése egy különleges sérelem.

— Miért pont ez ennyire felháborító, amikor korábban is láthattuk, hogy a kormány nem tart be bírósági ítéleteket?

— Ez egy agresszióvá váló, egyre keményebb és durvább önkény folyamata. Két társadalmi mechanizmust érdemes ezzel kapcsolatban érzékelni. Egyrészt az elmúlt években egy csomó alkotmányjogi, jogállami jogsértés egyszerűen normalizálódott. Az emberek megszokták, hogy a kormány ilyeneket csinál. Pár napig szakmai botrány van belőle, de aztán elül.

Ez szocializálta is az Orbán-rendszert arra, hogy tulajdonképpen bármit megtehet, különösebb baja nem származik belőle.

Legfeljebb kifizeti a kötelezettségszegésből származó büntetést, de rá nem vonatkoznak a kötelező bírósági döntések, ahogy minden más állampolgárra. Nem mellesleg, a jogegyenlőség elve, ami a jogrend működésének legfontosabb eleme, ilyenkor mindig sérül. Amíg az Alkotmánybíróságot nem vonta a befolyása alá, addig felülírta annak döntéseit. Amikor sikerült azt teljesen elfoglalni, akkor ezzel semlegesítette. Tehát hozzászoktunk ehhez, normalizálódott. De most, a választások előtt, és ez a másik társadalmi mechanizmus,

talán azért borulnak ki jobban a jogalkalmazók, az ügyvédektől a bírókon át mindenki, mert van az a mérték, amit utolsó cseppnek gondolunk. A kormányzat szándéka nyilvánvaló, és a választásokkal kapcsolatos.

Ugyanakkor a választók és a szakemberek azt láthatják, hogy most van egy alternatíva. Lehetséges, hogy ez a kormányzat belebukik a választásba, tehát sokkal kiélezettebb a helyzet mindkét oldalról.

— Erős társadalmi bizalomvesztéshez vezethet ez a fajta jogon felül állás, hiszen ha az emberek azt látják, hogy a törvényeket és a bírósági ítéleteket a hatalom nem tartja be, akkor ők miért is tennék?

— Az összes autokrácia, amely kilép a jogrendből és konzekvensen megsérti a jogegyenlőséget, a saját szabályait sem látja magára nézve kötelezőnek. Ennek az a társadalmi következménye, hogy mindenki ezt gondolja, így akár önbíráskodásba kezdhet, vagy lerázhatja magáról a társadalmi kötelezettségeket. Ez a társadalmi szövetet tekintve nemcsak a bizalmat rombolja, hanem az emberek egymás közti kapcsolatait is. Elképesztő dezintegrációs hatása van.

A magyar történelemben ismert utakon járunk újra: ha a nagyurak nem tartják be a saját szabályaikat, akkor én miért tartsam be? Ez egy teljesen széteső társadalom állapotát idézi elő, ami most azzal tetéződik, hogy gyűlik a harag.

Ez a történet nem független a Lázár János-féle beszédtől és annak kezelésétől, ahol látszik, hogy egyáltalán nem számítanak alapvető humanitárius értékek. Itt civilizációs válságról van szó. Olyan elemeket működtet a kormányzat, mint a bűnügyi nyilvántartásba való belenyúlás, és a közvélemény nem tudhatja meg, melyik információ igaz és melyik hamis. Én legalább egyről tudok, ami biztosan hamis állítás volt. Mindezt védekezésre alig képes emberekkel szemben teszik, miközben tagadják, hogy bármi történt volna, és megpróbálják rákenni a politikai ellenfélre, hogy ő uszítja az áldozatokat. Már évekkel ezelőtt azt mondtuk, hogy ez a típusú kormányzás a választások közeledtével, ha van esély a vereségre, brutálisan agresszívvá válik, és ez a mostani eset nem biztos, hogy ennek az utolsó lépcsője.

— Jól illusztrálta az ön által elmondottakat, Lázár János csütörtöki váci fórumán azt mondta, őt a bűnözők személyiségi jogai nem érdeklik, és erre tapsot kapott a híveitől. Ez is a társadalom szétesését mutatja?

— Igen, de mindenki tudja, miről van szó. Egy rasszista, fasisztoid szélsőjobboldalnak beszélt. Itt romákról volt szó. Ez egy igazi, aljas uszítás, ami a magyar társadalom egy részének legrosszabb lelki elemeire hat: a rasszizmusra, a cigánygyűlöletre. Emlékszem, szociológus kutatóként a 90-es évek elején az előítéletek egyik legmarkánsabb és legbrutálisabb formája az volt, hogy a bűnözés a cigányok vérében van. Ez egy klasszikus fasisztoid attitűd, és erre játszik rá a miniszter. Az már csak hab a tortán, hogy azt mondja, a bűnözők alapvető jogai nem érdekesek. De tudjuk, hogy mondott mást is korábban: mindenki annyit ér, amennyit keres. Tehát a szegények, a kivetettek, a rászorulók, mindenki másnak a jogai sem érdekesek.

— A társadalom milyen ellenállásra képes?

— Azt kell mondanom, hogy a Fidesz-kormányzás az elejétől, az Alaptörvény elfogadásától kezdve lassan, lépésenként a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.

Ez egy lassú, elhúzódó, alkotmányellenes puccs.

Nagyon szokatlan a jogállamok történetében, hogy lépésről lépésre, jogi eszközökkel, katonai vagy egyéb erőszak nélkül omlanak össze. A kétharmados parlamenti többség birtokában, alkotmányozó hatalommal olyan intézményi átalakításokat végeznek, amelyek a hatalom kizárólagos megragadására alkalmasak, és ez be is teljesül. Eközben a hivatalos ideológiájuk az, hogy csak ők tudnak kormányozni, és minden más alternatíva katasztrófába sodorja az országot. A háttérben pedig mindent megtesznek, pénzzel, zsarolással, hogy ne legyen ellenfelük a választásokon.

Ez a választási autokrácia egy olyan formája, ami a hatalom kizárólagos megragadását intézményes módon, lépésről lépésre hajtja végre.

Amióta ez a helyzet fennáll, a társadalomnak ellenállással kellene kezelnie. Amikor Vörös Imre először mondta, hogy az Alaptörvénynek az ellenállás jogáról szóló szakasza éles, és működtetni kellene, akkor a szakmabeliek egy része, a pozitivista, technicista jogászok azt mondták, hogy ez nem ilyen egyértelmű, hiszen lépésről lépésre, alkotmányos felhatalmazással történt. De most már ez a jogászi társadalom is azt mondja, hogy elértünk egy pontot, ahol ez egyértelmű. Az, hogy mi várható a társadalomtól, nagyon kiszámíthatatlan. Azt látjuk, hogy a kormányzat veszít a népszerűségéből, egyre több dolog derül ki, a hátára égett a kegyelmi ügy, az egész gyermekvédelmi ideológia összeomlott. Kapkodnak, és egy ilyen típusú hatalom esetében a kapkodás következménye az, hogy még agresszívebben próbálja megtartani a megszerzett monopóliumhatalmat. De hogy erre hogyan reagál a társadalom, az nem jogi kérdés.

A szociológusok is csak annyit tudnak mondani, hogy ezek kiszámíthatatlan társadalmi folyamatok.

Egy kormányzatnak és egy jogrendnek pont az a funkciója, hogy a társadalmi reakciók minél kiszámíthatóbbak legyenek, ne legyen félelem attól, hogy egyik felhergelt társadalmi csoport a másiknak ugrik, akár fizikai agresszióval is. Ezek a folyamatok nem lineárisak. Nem arról van szó, hogy a feszültség szépen lassan gyűlik, hanem egyszer csak van egy pont, amikor minden kifordul magából.

— A bíróságok mostani lépései értelmezhetők úgy, hogy élnek az ellenálláshoz való alkotmányos jogukkal?

— Igen. A nagyon gyenge jogászi szakmai rezisztencia, amit egy egész könyvben bíráltam, azt hiszem, ezzel véget ért. Az a korszak, amikor mindent lehetett, mert mindenre találtak legitimációt, a jogászok legyintettek, és legfeljebb egy-két rendíthetetlen bíró állt ellen, az Ügyvédi Kamarának nem volt egységes hangja, és senki nem tiltakozott kollektíven, úgy tűnik, ennek vége van. Legalább a szakmai rezisztencia nyomai kezdenek látszani. Mondom, ennek sokkal korábban kellett volna megtörténnie, és sokat bíráltam, hogy ez csak ilyen későn következett be.

— Ezek bár húsba vágó kérdések, de annyira elméletiek és bonyolultak, hogy velük valószínűleg nem lehet választást nyerni.

— Igen, de ezeket mind le kell fordítani. Ez is egy szakmai feladat. Egy jogásznak nemcsak azt kell felsorolnia, hogy milyen jogelvek sérülnek. Az emberek nagy része, és ez természetes, legyint az ilyen elvekre. Távoliak, nem érdekesek. De ezeket nagyon pontosan le lehet fordítani. Most az önkormányzatok vagyonára vonatkozó vitát vonják el a bíróság elől, de mi akadályozza meg, hogy mondjuk a magánszámlákra tegyék rá a kezüket ugyanígy? És azt mondják, ez az enyém, nincs helye ellenállásnak. Ahogy a magánnyugdíjpénztári vagyont is elvették. Csak akkor még nagyon sok ember naiv volt. Ezt le kell fordítani az emberek hétköznapi nyelvére. Mi következhet még ebből? Milyen analógiák vannak?

Mi várható még egy ilyen hatalomtól, amelynek semmi sem drága, mert a milliárdos vagyonokat és a szabadságukat veszítik el, ha elveszítik a hatalmat?

— Vagy talán nem is a jogászoknak, hanem az ellenzéki pártoknak kellene ezt a lefordítaniuk.

— Ha nagyon konkrétan tesszük fel a kérdést, akkor azt gondolom, hogy a mostani ellenzék legerősebb szereplőjének, Magyar Péternek következetesen azt kellene kommunikálnia, hogy ez nem egyszerűen egy újabb határátlépés. Ez valami olyasmi, ami a társadalom nagy csoportjai számára, egyénenként, külön-külön és együtt is, halálos veszedelem. Semmilyen jogunk, semmilyen vagyonunk és semmilyen életterünk nincsen biztonságban ettől a kormánytól. Ez egy ragadozó, bűnöző kormányzat. Ezt ilyen egyszerűen kell kimondani.

Kapcsolódó

A bíróság után az ügyvédi kamara is szót emelt a szolidaritási hozzájárulás ügyében hozott rendelet miatt

A Fővárosi Törvényszék nem állítja le a főváros szolidaritási hozzájárulás miatti perét. A bíróság alkotmányossági normakontrollt kezdeményez, és március 16-ra új tárgyalási napot tűzött ki.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Henry Cavill és Jake Gyllenhaal együtt mentik meg Guy Ritchie legújabb akciófilmjét – A Szürke zóna csak szórakoztat, de nem dob nagyot

Guy Ritchie olyan tempóban gyártja a filmeket, mintha attól félne, kifogynának a pénzből Hollywoodban. A Szürke zóna ismét tele van vagány karakterekkel, komplikált tervekkel és sztárszínészekkel. Csak van egy apró probléma: a forgatókönyv néha már a valóságot is maga mögött hagyja. Szerencsére Henry Cavill és Jake Gyllenhaal pontosan tudják, hogyan kell eladni ezt az őrületet.

KÉK HÍREK

444: Rogán Antal nem a Telekomtól kapta a 2 milliárdot, és egy aktív NAV-nyomozás vizsgálja találmánya előéletét

Még mindig tart a nyolc éve indult eljárás, melyben a NAV különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nagyszabású nyomozást a Rogán Antal találmányához is köthető cégháló ügyében.

KÉK HÍREK

Eltűnt egy 19 éves fiú, a táskáját a dunaföldvári hídnál találták meg

Nagy erőkkel keresik a 19 éves Fülöp Istvánt, akinek a holmiját a dunaföldvári hídnál hagyták. A fiú testvére a közösségi médiában kért kétségbeesetten segítséget.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

A Vidéki Prókátor már sejti, milyen Alaptörvény-módosítással távolíthatják el Magyar Péterék Sulyok Tamást

Dr. Fülöp Botond ügyvéd szerint a kormány egy „tabula rasa” Alaptörvény-módosítással szüntetné meg nemcsak a köztársasági elnök, hanem az összes kulcspozícióban lévő vezetők mandátumát. A terv alapja, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre egy ilyen lépés tartalmi felülvizsgálatára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: autóba rejtett bomba végzett az orosz rakétákért felelős tábornokkal Moszkva mellett

Egy BMW X3-as robbant fel kedd hajnalban a Moszkva melletti Balasihában, a sofőr a helyszínen meghalt. Független források szerint az áldozat Damir Davidov, az orosz hadsereg lőszerellátásért felelős vezetője, a Kreml egyelőre nem közölt konkrétumokat a történtekről.

BUDAPEST

Két napra megbénul a közlekedés a Puskás Aréna körül a Metallica miatt

A Metallica csütörtöki és szombati koncertjei miatt jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni a Puskás Aréna környékén. A Dózsa György út és a Stefánia út szakaszos lezárása mellett több troli- és buszjárat útvonala is módosul.

KULT

Friss hírek a Loophia énekesnőjéről: javul az állapota, de lemondták a koncerteket

A Loophia zenekar közleményt adott ki az énekesnőjük, Szolnoki Zsófia Sára állapotával kapcsolatban. A zenész a múlt pénteken, a Budapest Parkban tartott koncertjükön esett össze, ahol újra kellett éleszteni.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Csupa kék és lila folt volt” – Kálomista Gábor egy bántalmazott színésznő történetével borítja a bilit

A filmproducer szerint a színházi világban évtizedek óta bestiális morál uralkodik. Azt állítja, egy híres rendező egyszer annyira megvert egy színésznőt, hogy a sérülései miatt le kellett állítani egy forgatást.

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

SZEMPONT

Vitézy Dávid: Magyar Péter kemény főnök, a Tisza-kormány nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött

A közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában mondta el, mi az alapvető különbség az előző és a mostani kormány működése között. Élesen bírálta elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte mindent lerombolt, és arról is beszélt, hogy az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált.

DKA - szmo.hu
2026. június 11.

A 444 stúdiójának vendége volt Vitézy Dávid, a Tisza Párt vezette kormány közlekedési és beruházási minisztere. Az interjút azzal kezdte, hogy bár a 2022-es Orbán-kormányban is betöltött közlekedéspolitikai államtitkári pozíciót, miután felkérést kapott szakmai munkára, abból végül a kormány semmit nem tett meg, így útjaik néhány hónap után elváltak. Ezt követően szerinte Lázár János „gyakorlatilag mindent lerombolt”, nemcsak az ő néhány hónapos munkáját, hanem a magyar vasútfejlesztés korábbi pozitívumait is. Elődje tevékenységét egy 1968-as, vasútellenes politikához hasonlította.

„Engem erre a kommunista, vasútleépítő politikára emlékeztetett az, amit Lázár János végigvitt” – mondta.

Hozzátette, a miniszteri pozíció lényegesen nagyobb felelősséggel és mozgástérrel jár, mint egy államtitkári, például rendszeresen részt kell vennie a kormányüléseken, éppen onnan érkezett az interjúra is.

Az Orbán-kormány és a mostani magyar kormány működése között Vitézy Dávid szerint radikális a különbség. Állítása szerint azon kívül, hogy a döntéseket ugyanúgy kormányhatározatnak hívják, jóformán csak eltéréseket lát. Úgy véli, most nem magánérdekek, hanem a közérdek által vezérelt kormányzás zajlik, ahol a viták a Tisza-program teljesítéséről szólnak.

„Ahol nem különböző, ilyen-olyan módon előnyben részesíteni kívánt különböző tőkecsoportok, cégek, érdekek alapján próbálnak valamiféle kormányzást végrehajtani, ahol a közérdek, a szakpolitikai érdek ezek alá szorul” – fogalmazott, utalva arra, amit Orbán Viktor politikai kormányzásnak nevezett.

Hozzátette, a mostani kormány működése „nyomokban sem emlékeztet engem arra, ahogyan az előző kormány működött, bármely részletét is nézem”.

Korábbi és mostani főnökét összehasonlítva elmondta, Palkovics Lászlóval a kapcsolata kifejezetten szakmai volt, míg Magyar Péterrel korábban nem dolgozott együtt.

Magyar Pétert nagyon kemény főnöknek tartja, aki nem tolerálja a hatalmi gőgöt, és szakmai döntéseket vár el a miniszterektől.

Eddig semmilyen vitája nem volt a miniszterelnökkel, az elmúlt hetek a közös, intenzív munkáról szóltak, elsősorban az európai uniós források hazahozatala miatt.

A kormány látványosan mediatizált működésével kapcsolatban Vitézy elmondta, számára ez nem újdonság, mert a Fővárosi Közgyűlésben is hasonlóan dolgozott, de országos szinten ezt jónak és fontosnak tartja. Úgy látja, az embereknek van igényük arra, hogy lássák, hogyan születnek a döntések. „Én ezt látom gyakorlatban annak, amikor tényleg látják, hogy mi történik, hogyan születnek döntések, és elmagyarázzuk azt, hogy mi miért történik” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a Fidesz bűneinek feltárására vagy a kormányzati munkára koncentráljon-e, Vitézy azt mondta, mindkettő teljesíthető. „Azért dolgozunk két műszakban, hogy mindkettőre jusson idő” – jelentette ki. Szerinte a két feladat sokszor összefügg, példaként a mohácsi hidat és a Budapest-Belgrád vasútvonalat említette, ahol a múlt feltárása és a jövőbeli döntések kéz a kézben járnak.

Államtitkári időszakából Vitézy szerint vannak olyan információi, amelyek most segítenek abban, hogy tudják, hol érdemes körülnézni. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ahol állítása szerint Mészáros Lőrinc cégét amerikai dollárban fizetik. Beszélt a Balásy Gyula nevével fémjelzett Lounge Group-hoz hasonló, jogszabályokkal bebiztosított monopóliumokról is, amelyek szerinte rendkívül drágán és lassan dolgoztak az államnak. A miniszter elmondta, ahol tudta, igyekezett kikerülni ezeket a cégeket. Hozzátette, a felelősség azokat terheli, akik a jogszabályi kényszert megteremtették.

Az uniós források hazahozatalának koordinálását azért kapta feladatul a miniszterelnöktől, mert korábban a főváros képviseletében is sokat foglalkozott ezzel a területtel, és rálátása volt az akadályokra. A felkérés már a közös munka során, a kormányalakítás után érkezett. Elmondása szerint a tárgyalások során az Európai Bizottság eredetileg úgy vélte, Magyarország a 10 milliárd eurós helyreállítási alap felét el fogja bukni a szűk határidők miatt. A magyar tárgyalódelegáció azonban a teljes összegért ment.

„A magyarok a teljes keretre jöttek, ezt Magyar Péter többször nagyon világossá tette, és hát erről szóltak a tárgyalások az utolsó percig” – mondta.

A megállapodás az utolsó pillanatban született meg. „Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök ki tudott állni, és be tudták jelenteni azt, hogy megvan a megállapodás, ez tényleg még előző nap is legalábbis kétséges volt” – idézte fel. A kedden benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag a jogállamisági feltételek teljesítését célozza, de Vitézy szerint további, ágazati törvénymódosításokra is szükség lesz.

Ha a 16,4 milliárd euró hazahozatala nem sikerül, azt a saját felelősségének is fogja érezni, de hangsúlyozta, hogy az egész kormánytól ezt várják a választók. „Az én dolgom az, hogy a lehetőségét megteremtsük annak, hogy a 16,4 milliárd eurót Magyarország megkaphassa” – jelentette ki. Hozzátette:

„Nem szoktunk ilyen beszélgetéseket folytatni, hogy kinek a felelőssége lesz, ha valami nem sikerül, hanem alapvetően az a feladat egy ilyen 24 órás, éjjel-nappali munkában, hogy sehol ne akadhasson el a folyamat.”

Lázár János hírhedt mondatára, miszerint a magyar vasútnál „szarból kell várat építeni”, Vitézy úgy reagált, hogy Lázár minden döntésével csak mélyebbre lökte a MÁV-ot. Szerinte „a magyar vasút, ha Ausztriához mérjük, óriási elmaradásokkal küzd, infrastruktúra, járműpark, működéskultúra terén”. Úgy véli, a helyzet az elmúlt négy évben csak romlott, mert leállítottak minden fejlesztést és hagyták elveszni az uniós pénzeket.

>„Azt lehet most már teljesen világosan mondani, hogy a magyar korrupció fenntartása volt az, ami miatt az Orbán-kormány lemondott az uniós pénzekről” – jelentette ki.

Egy hónapnyi miniszterség után Vitézy azt mondta, az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált. „Röviden ezt nagyon nehéz összefoglalni, mert csak anomáliákat találunk. Nem is tudom, hogy hol nincs anomália” – fogalmazott. A legkirívóbb példaként a mohácsi híd ügyét hozta fel, ami szerinte egy feleslegesen túlméretezett és túlárazott beruházás. Részletezte, hogy a tanulmányok szerint indokolatlan 2x2 sávos hidat két héttel a választások előtt 76 milliárd forinttal drágították meg, a Duna Aszfaltnak pedig 98%-os előleget utaltak ki bankgarancia nélkül.

„Soha nem hallottam ilyet. Soha. Hogy ilyet lehetne” – mondta a miniszter.A kifizetés a választások előtt történt meg. „A választások előtt kettő nappal, április 10-én kiutalják 94 milliárd forintot, illetve pár nap előtte még kettő, tehát összességében 97 milliárd forintot kiutalnak a Duna Aszfaltnak” – állította. Szerinte a fedezetet a MÁV és a Volán közszolgáltatási pénzeiből vonták el, a hiányt a következő kormányra hagyva.

A ciklus végéig megvalósuló közlekedési projektekről elmondta, a vasúti beruházások hosszúak, de sok, Lázár János által leállított projektnek már kész tervei vannak. „Ha vannak rá források, akkor azért nagyon sok olyan terv van, amit fel tudunk éleszteni” – mondta.

Az uniós forrásokból ezeket újra lehet indítani, így a következő négy évben már látható építkezések kezdődhetnek, sőt, akár átadott szakaszok is lehetnek. Ígérete szerint a járműparkban is lesznek látható eredmények.

A HÉV-kocsik cseréjéhez kapcsolódóan elmagyarázta, hogy az új szerelvényekhez új infrastruktúra is kell. „Az új járművek nem tudnak olyan régi infrastruktúrán közlekedni, mert például nincs olyan kocsiszín, ahol befér egy 120 méter hosszú új, egyben egyterű szerelvény” – részletezte. Emellett a nem villamosított vonalakra is gondolnak. „Kell Magyarországnak korszerű dízelmotorvonatokat is venni a BZ-k, tehát a kis piroskák helyett, meg a csörgők helyett” – jelentette ki.

A Fidesz történelmi vereségét Vitézy Dávid három fő okra vezette vissza:

„Korrupció, belharcok és az, hogy a választókat elvesztették a kormányzás közben.”

Szerinte a politikai kormányzás öncélúvá vált, és már csak a belső hatalmi harcokról és gazdasági érdekekről szólt. A felelősség elsősorban a volt miniszterelnöké.

„A miniszterelnök, mivel minden hatalom tőle származott ebben a kormányzásban, nyilván elsőszámú és bizonyos szempontból politikai értelemben egyedüli felelőse ennek” – állapította meg.

A Fidesz jövőjével kapcsolatban úgy látja, a párt nem néz szembe a történtekkel. „Nem azt érzem, hogy bármiféle szembenézés történt volna azzal, hogy miért történhetett ez meg” – mondta, majd hozzátette: „A Fidesz helyzetének romlása nem fog megállni addig, ameddig ilyenkor nem válaszolnak arra, hogy mégis szerintük lehet-e 98%-os előleget fizetni.” Szerinte a párt számára a valódi kérdés a választók bizalmának visszaszerzése. „A kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül” – zárta gondolatait.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Vitézy: A választások előtt utaltak ki 94,3 milliárdot a 451 milliárdos mohácsi hídra

A közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Lázár János két héttel a választás előtt írta alá azt a szerződésmódosítást, amelyben már 98 százalékos előlegfizetést rögzítettek. Vitézy hosszan beszélt arról, hogy a 451 milliárdos beruházás méretét semmilyen szakmai tanulmány nem támasztja alá, sőt, a meglévő dokumentumok indokolatlannak tartják.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

SZEMPONT

Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont

Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 10.

A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.

Kapcsolódó

Ligeti Miklós: A Szuverenitásvédelmi Hivatal dolgozóinak nem sok keresnivalójuk van a közéletben

A Transparency International vezetője a közszolgálatból is kizáratná az ott dolgozókat, mert a Tisza első alkotmánymódosítása alapján megszűnésre ítélt szervezet szerinte a rendszer legrosszabb arcát testesítette meg. A KEKVÁ-k beszántását is támogatják.