Jövőre megtudhatod, hogy mennyit keres a kollégád – Az EU harcot hirdet a bérkülönbségek ellen
2026 júniusától minden, 100 főnél nagyobb uniós vállalatnak – így a Magyarországon működőknek is – már az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat, illetve belső jelentést kell majd készíteni a nemek közötti bérkülönbségekről. Az új uniós irányelv célja a bérek átláthatóságának növelése és a nemi egyenlőtlenségek csökkentése a munkahelyeken.
A cégeknek nemcsak az új munkavállalók béréről kell majd nyíltabban kommunikálni, hanem arról is, hogy van-e különbség az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók fizetése között. Ha a nemek közötti bérszakadék meghaladja az 5 százalékot, kötelező lesz közös bérértékelést készíteni és lépéseket tenni a különbségek megszüntetésére.
A Telex cikke megjegyzi: egyes országokban már most láthatóak a pozitív hatások: a hasonló szabályok bevezetése révén Kanadában és az Egyesült Királyságban például csökkent a bérkülönbség, Szlovákiában pedig a nyilvános fizetési sávok bevezetése után megemelkedett az átlagbér, különösen a nők és a hátrányos helyzetű dolgozók körében. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy
Az új szabályok értelmében az álláshirdetésekben nem lesz elég a sokakat bosszantó, mára szinte pejoratív jelzővé silányult „versenyképes” fizetés emlegetése, ráadásul a hirdetéseknek nemi szempontból semlegesnek kell lenniük. Nem lehet majd például kifejezetten takarítónőt vagy pultoslányt kereső hirdetést feladni. A munkaszerződésekben tilos lesz a fizetés összegére vonatkozó titoktartási záradék, a munkavállalók pedig tájékoztatást kapnak arról, hogy a hasonló munkakörben dolgozó kollégáik mennyit keresnek. A cégeknek pedig a nemek közötti bérkülönbség mértékéről kimutatást kell készíteniük.
Az átlagos bérkülönbség a férfi és női dolgozók között hazánkban 17,9 százalékos, miközben az uniós átlag 12 százalék. Ennek ellenére máig nem készült magyar jogszabálytervezet az irányelv átvételére, és társadalmi egyeztetés sem indult. Az olyan civil szervezetek, mint például az Amnesty International, sürgetik is az átláthatóság mielőbbi bevezetését, és a felmérések szerint a magyar lakosság többsége ugyancsak támogatja ezt.
