Figyelmeztető sztrájkra készülnek a pedagógusok - ezt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jelentette be. A január 31-re tervezett sztrájkhoz közös sztrájkbizottságuk tárgyalt a kormány képviselőjével. Azt mondták, ha a januári akció sem vezet eredményre, márciusra újabb sztrájkot szerveznek - írja az Eduline.hu.
„Egy bohózatban vettünk ma részt. Ha tehetnénk, fekete zászlókat lengetnénk”
– mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke.
„Csak egy út maradt: mindent megteszünk azért, hogy megszervezzük a sztrájkot.
Készüljetek, január 31-re figyelmeztető sztrájkot fogunk hirdetni. A héten beadjuk a bíróságra a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozó követeléseinket”
– közölte.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja pedig bejelentette, hogy ha a figyelmeztető sztrájk nem vezet eredményre, március 16-án újabb sztrájkot szerveznek.
Az elégséges szolgáltatásokról nincs megállapodás, mert "kompromisszumos megoldásként azt kértük, hogy tankerületenként vagy munkáltatónként legyen egy felügyeletre kijelölt hely, de ez sem volt elég, azt akarják, hogy a sztrájk alatt tanítás legyen. Ezt a jogvitát végig kell vinni a bíróságon, de már vannak végzéseink, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a tanítás nem tartozik a még elégséges szolgáltatás körébe" – mondta el Nagy Erzsébet.
Arról is beszéltek, hogy nem sikerült visszavonatni az oltatlan pedagógusokat fizetés nélküli szabadságra kötelező rendeletet. A béremelés ügyében sem jutottak előbbre, mert a kormány a tíz százalékhoz ragaszkodik.
A szervezők azt kérték, hogy az oktatási dolgozók csatlakozzanak a sztrájkhoz, a szülők és diákok pedig támogassák őket.
VIDEÓ: A bejelentés
Figyelmeztető sztrájkra készülnek a pedagógusok - ezt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jelentette be. A január 31-re tervezett sztrájkhoz közös sztrájkbizottságuk tárgyalt a kormány képviselőjével. Azt mondták, ha a januári akció sem vezet eredményre, márciusra újabb sztrájkot szerveznek - írja az Eduline.hu.
„Egy bohózatban vettünk ma részt. Ha tehetnénk, fekete zászlókat lengetnénk”
– mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Fideszes fiúk, van egy rossz hírem” – Molnár Áront kihallgatta a NAV
A színész-aktivistát tanúként hallgatták meg az NKA-ügyben Kecskeméten. A kihallgatás után azt írta, a nyomozás komolyságát látva úgy érezte, a visszaéléseknek valódi következményei lehetnek.
Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban számolt be arról szerdán, hogy tanúként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
„Ma 9 órakor Kecskeméten kezdtem a napot, mert a NAV megkeresett, hogy meghallgatnak tanúként az NKA-s ügyben.
Őszinte leszek, nagyon zavarba ejtő kihallgatás volt. Ugyanis a NAV munkatársai, nyomozói mindenről, mindent tudni akartak, folyamatosan kérdeztek, rendesen bele kellett menni a részletekbe” – írta.
A zavart az okozta számára, hogy valós nyomozásnak érezte az eljárást, és úgy tűnt, az a munka, amit civilként végeztek, lekerül a vállukról.
Molnár azt írta, a kezdeti bizalmatlansága hamar elmúlt, látva a szándékot, hogy a visszaéléseknek valódi következményei lehetnek.
Szerinte ekkor értette meg, „hogy miért mosolyog még a mai napig a parlamentben Hankó Balázs a kulturális pénzek Houdini-je, a Tuzson Bence, a Szőlő utcai botrány eltussolója és a többi fehérgalléros fideszes bűnöző.” Hozzátette, „pont amiatt, mert én sem hittem el sokáig, hogy lesznek valódi következmények, így ők is azt gondolják, hogy most is majd mindent megúsznak”.
„Fideszes fiúk, van egy rossz hírem... nagyon úgy tűnik, hogy nálatok is kopogtatni fognak azok a fránya következmények és felelnetek kell majd azért, amit ezzel az országgal és a népével tettetek a 16 év Fidesz kormányzás alatt.”
„Valahogy így képzeltem el a rendszerváltást, de még nem merem elhinni...” – zárta a posztot.
Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban számolt be arról szerdán, hogy tanúként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
„Ma 9 órakor Kecskeméten kezdtem a napot, mert a NAV megkeresett, hogy meghallgatnak tanúként az NKA-s ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanács Zoltán lecserélte három állami digitális cég vezetőjét
A miniszter bejelentette, hogy új vezetők veszik át a Digitális Magyarország Ügynökség, a NISZ és a DKÜ irányítását. Első feladatuk a cégek teljes körű átvilágítása lesz, ami már meg is kezdődött.
Tanács Zoltán miniszter bejelentette, hogy új vezetők kerültek a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok élére. A cél egy modern, átlátható és hatékony digitális állam építése, és egy olyan közigazgatás felépítése, „amely valóban a közjót és a magyar embereket szolgálja”.
„Az a célunk, hogy olyan legyen az állami szolgáltatásokat használni, mint mobiltelefonon bankolni vagy ételt rendelni. Egyszerű. Gyors. Olcsó. Élményszerű” – fogalmazott.
A miniszter közölte, olyan rendszert szeretnének, ahol „az állam szolgál, szolgáltat és az emberekért van. Ahol minden informatikára költött adóforint megfelelően hasznosul”.
„Mesterségesen létrehozott, elavult technológiákon alapuló monopóliumok helyett modern, egymással nyílt szabványok mentén összekapcsolható rendszereket építünk, amiket mindenki biztonságosan, kényelmesen használhat”.
Célként jelölte meg azoknak a fejlesztéseknek és átalakulásoknak a felgyorsítását, amelyek hosszú évek óta váratnak magukra, egyszerűbbé, gyorsabbá és ügyfélközpontúbbá téve az állami szolgáltatásokat.
„A megújult szemlélethez új vezetésre van szükség” – szögezte le, hozzátéve, hogy a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok működésének áttekintését követően döntöttek a vezetői struktúra megújításáról. Ennek keretében új vezetők kerültek a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), és a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) élére.
A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. vezérigazgatói feladatait Both András helyett Néz Péter látja el, aki többek között a General Electric globális kiberbiztonsági központját vezette az Egyesült Államokban, majd a MOL-csoport informatikai és digitalizációs területeit irányította.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. élén Vetési Ivánt Simon Lajos váltja, aki korábban a Richter Gedeon Nyrt. informatikai igazgatója volt. A Digitális Kormányzati Ügynökség élén Lenkei Mirtillt Kovács Miklós megbízott vezérigazgató váltja, aki eddig a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese volt.
Az új vezetők első feladata a cégek teljes körű átvilágítása, amelyet már el is kezdtek.
Tanács Zoltán közölte, hogy az átadás-átvétel mindegyik cégben zökkenőmentesen lezajlott, és bízik abban, hogy az új vezetők szakmai tapasztalata hozzájárul a kormány technológiai és innovációs célkitűzéseinek sikeres megvalósításához.
Tanács Zoltán miniszter bejelentette, hogy új vezetők kerültek a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok élére. A cél egy modern, átlátható és hatékony digitális állam építése, és egy olyan közigazgatás felépítése, „amely valóban a közjót és a magyar embereket szolgálja”.
„Az a célunk, hogy olyan legyen az állami szolgáltatásokat használni, mint mobiltelefonon bankolni vagy ételt rendelni. Egyszerű. Gyors. Olcsó. Élményszerű” – fogalmazott.
A miniszter közölte, olyan rendszert szeretnének, ahol „az állam szolgál, szolgáltat és az emberekért van. Ahol minden informatikára költött adóforint megfelelően hasznosul”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iráni drónok szétbombázták a kuvaiti repülőteret: egy ember meghalt, több mint hatvanan megsérültek
Szerdára virradó éjszaka bombázta Irán a kuvaiti nemzetközi repülőteret és más épületeket. Az amerikai haderő válaszul egy iráni katonai irányítóközpontot támadott a Hormuzi-szorosban.
Éjszaka iráni drónok csapódtak a kuvaiti nemzetközi repülőtérbe és más épületekbe, a támadásban egy ember meghalt és több mint hatvanan megsérültek. Az amerikai hadsereg órákon belül válaszolt: „önvédelmi” csapásokat hajtott végre Irán ellen a Hormuzi-szorosban fekvő Qeshm-szigeten, ahol egy katonai földi irányítóállomást céloztak.
Az amerikai Középső Parancsnokság szerint a lépés „válasz volt Irán közel-keleti támadási kísérleteire” – írja a BBC. A támadások idején a tűzszüneti tárgyalások megfeneklettek, a háború lezárásáról szóló megállapodás a hétvégén nem jutott előrébb.
Kuvait védelmi minisztériumának szóvivője, Saud Abdulaziz Al-Otaibi dandártábornok a repteret ért csapást „bűnös iráni agressziónak” nevezte.
A parancsnokság közölte azt is, hogy Irán két ballisztikus rakétát lőtt ki Kuvait, hármat pedig Bahrein felé, de ezeket vagy elfogták, vagy még a levegőben szétestek. Az amerikai erők lelőttek három olyan iráni támadó drónt is, amelyeket „olyan civil hajósok ellen indítottak, akik jogszerűen haladtak át a térség vizein”.
— الدكتور منصور المالك ?? Mansour Almalik (@MSAlmalik) June 3, 2026
Az eseményekkel párhuzamosan az Egyesült Államok folytatta a Hormuzi-szoros áprilisban bevezetett tengeri blokádjának érvényesítését. Egy amerikai repülőgép Hellfire rakétát lőtt egy üresen hajózó, botswanai zászló alatt közlekedő olajtanker gépterébe, miután a legénység figyelmen kívül hagyta az ismételt figyelmeztetéseket. A hajó Irán felé tartott, a csapás harcképtelenné tette.
Irán Forradalmi Gárdája közleményben reagált, amely szerint „a Hormuzi-szoros biztonságának megzavarása súlyos árat fog követelni az agresszív amerikai hadseregtől”.
A teheráni külügyminisztérium Kuvait és Bahrein vezetőit tette közvetlenül felelőssé az „agressziós cselekményekért”, miközben elítélte az amerikai csapásokat.
Éjszaka iráni drónok csapódtak a kuvaiti nemzetközi repülőtérbe és más épületekbe, a támadásban egy ember meghalt és több mint hatvanan megsérültek. Az amerikai hadsereg órákon belül válaszolt: „önvédelmi” csapásokat hajtott végre Irán ellen a Hormuzi-szorosban fekvő Qeshm-szigeten, ahol egy katonai földi irányítóállomást céloztak.
Az amerikai Középső Parancsnokság szerint a lépés „válasz volt Irán közel-keleti támadási kísérleteire” – írja a BBC. A támadások idején a tűzszüneti tárgyalások megfeneklettek, a háború lezárásáról szóló megállapodás a hétvégén nem jutott előrébb.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mediaworks leváltotta Pósa Árpádot, az Origo új megbízott főszerkesztője Végh László lett. A portál olvasottsága pünkösd után jelentősen csökkent, ez indokolhatta a vezetőváltást.
Szerdán leváltották Pósa Árpádot az Origo főszerkesztőjét, helyét a Bors Online eddigi főszerkesztője, Végh László vette át megbízott főszerkesztőként – értesült a HVG. 2024 novembere óta ez már a harmadik vezetőcsere a portál élén.
Pósa Árpád alig több mint egy évet töltött a pozícióban.
Őt 2025 áprilisában azzal a feladattal nevezték ki, hogy állítsa meg az olvasottság csökkenését, ami nem sikerült. Pósa elődje, Leitner Attila mindössze fél évet bírt a lap élén, ő 2024 novemberében váltotta a portált évekig vezető Gábor Lászlót.
Az Origo olvasottsága pünkösd után jelentősen csökkent: a HVG által közölt Gemius-adatok szerint míg május 19-én még 467 ezer napi olvasója volt az Origónak, május 24-ére ez a szám 170 ezerre esett vissza.
A múlt keddi, 253 ezres adat is messze elmaradt a korábbi átlagtól. A mostani mélypont egy hosszabb negatív trend része: a portál havi valós felhasználóinak száma 2023 májusa és 2025 májusa között 3,3 millióról 2,18 millióra olvadt, ami 33 százalékos visszaesést jelent. A Telex korábbi elemzése szerint a jelenség nemcsak az Origót, hanem a Mandinert és a Magyar Nemzetet is érintette.
Szerdán leváltották Pósa Árpádot az Origo főszerkesztőjét, helyét a Bors Online eddigi főszerkesztője, Végh László vette át megbízott főszerkesztőként – értesült a HVG. 2024 novembere óta ez már a harmadik vezetőcsere a portál élén.
Pósa Árpád alig több mint egy évet töltött a pozícióban.
Őt 2025 áprilisában azzal a feladattal nevezték ki, hogy állítsa meg az olvasottság csökkenését, ami nem sikerült. Pósa elődje, Leitner Attila mindössze fél évet bírt a lap élén, ő 2024 novemberében váltotta a portált évekig vezető Gábor Lászlót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
