Hevesebb zivatarok veszélye miatt másodfokú (narancs) riasztást adott ki Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területére az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtök kora délután.
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint a két vármegye egyes járásaiban hevesebb zivatarra kell számítani, a villámlások mellett kockázatot jelent a zivatarokat kísérő szél és jégeső is.
A meteorológiai szolgálat közölte:
csütörtök estig az északkeleti és a nyugati megyékben lehetnek kedvezőek a feltételek zivatarok kialakulásához, az északkeleti tájakon akár heves zivatar is előfordulhat.
Éjszakára átmenetileg megnyugszik a légkör, majd péntek hajnaltól a nyugat, délnyugat felől érkező összefüggő csapadékzónában az eső, zápor mellett újra van esély kevés helyen zivatar kialakulására. Késő délutántól, kora estétől délnyugat, nyugat felől alakulhatnak ki zivatarok, a heves zivatarok kialakulására délnyugaton van a legnagyobb esély.
A zivatarokhoz kapcsolódóan viharos, óránkénti 60-90 kilométeres széllökés, kisméretű jég, intenzív csapadékhullás, helyenként felhőszakadás is előfordulhat. A heves zivatarokat akár károkozó, óránkénti 90 kilométeresnél nagyobb szélroham, valamint nagyobb méretű jég kísérheti - írták.
Hevesebb zivatarok veszélye miatt másodfokú (narancs) riasztást adott ki Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területére az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtök kora délután.
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint a két vármegye egyes járásaiban hevesebb zivatarra kell számítani, a villámlások mellett kockázatot jelent a zivatarokat kísérő szél és jégeső is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem utalással, hanem kizárólag készpénzben lehetett fizetni a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén működő III-as krónikus belgyógyászati osztályon – erről több érintett számolt be a Blikknek. A hozzátartozók elmondása szerint aki nem fizetett, azt el kellett vinni az osztályról.
A fizetéseket „alapítványi támogatásként” kérték. Az egyik hozzátartozó szerint minden hónap 10-én hosszú sor alakult ki az osztály pénztáránál.
A beszámolók alapján a pénzért cserébe egy sárga papírfecnit adtak elismervényként, amely nem felelt meg hivatalos számlának.
A rendőrség október elején őrizetbe vett két főorvost a Szövetség utcai telephelyen. A Blikk szerint az egyikük J. V. telepvezető, a másik az osztály egyik vezető főorvosa. Az ügyben vesztegetés gyanújával indult eljárás.
A lap korábbi információi szerint az osztályon havonta 100 ezer forintot kértek a hozzátartozóktól a jobb ellátásért, míg napi 2000 forintot a jobb élelmezésért. Ez utóbbi sok esetben egy szelet süteményt jelentett.
Szőke Edina édesanyját Alzheimer-kórral vitték be az osztályra. Elmondása szerint „M. K. osztályvezető főorvos kerek perec megmondta, mennyi lesz az ára annak, ha a beteg hozzájuk kerül”. Állítása szerint nem volt lehetőség utalásra, a pénzt kizárólag készpénzben lehetett átadni. A mentőszállítást is csak így lehetett kifizetni: „A doktornő megelőlegezte a díjat, amit a következő fizetésnél készpénzben odaadtam neki.”
Edina azt mondta, hogy három hónap után hazavitte az édesanyját, mert nem volt elégedett az ellátással.
„Úgy nézett ki, mint egy boszorkány, pedig az ellátásért még fodrászt is ígértek”
– fogalmazott. Elmondása szerint a kapott elismervény nem felelt meg ismert adózási szabályoknak, de úgy tudta, egy alapítványnál ez elegendő.
Egy másik érintett, Anna, aki ápolóként dolgozik, szintén hozzátartozóként került kapcsolatba az osztállyal. Azt mondta, a főorvosok meggyőzően kommunikálták, hogy a pénz alapítványi támogatásként kerül befizetésre. A készpénzes fizetés és a magán mentőszolgálat ára vált gyanússá számára.
Egy adminisztrátor, aki a nyomozás harmadik, szabadlábon védekező gyanúsítottja, azt mondta, ha a főorvosok nincsenek jelen, ő veszi át a pénzeket, mert nem akarja elveszíteni az állását. A leírás szerint az osztályon minden esetben készpénzben történt a fizetés.
Anna egy alkalommal látta azt a fodrászszolgáltatást is, amit az ellátás részeként ígértek. Elmondása szerint egy nő egy lavór fölé hajtatta a beteg fejét, és három perc alatt levágta a haját, majd külön díjat kért érte.
Egy harmadik hozzátartozó szerint legalább öt éve működött ez a rendszer az osztályon.
Először az édesapját ápolták ott, majd 2024-ben az édesanyját. Elmondása szerint a Szövetség utcai telephely jobb körülményeket biztosított, mint a központi épület, ez alapján érezhette úgy, hogy az alapítványi támogatás valóban jobb ellátást jelent.
A férfi úgy tudta, hogy a támogatásokat egy időseknek szánt új részleg kialakítására fordítják. Később arról értesült, hogy a pénzek valójában a főorvosokhoz kerültek. Azt mondta, hajlandó lenne tanúskodni az ügyben.
Az osztályon azt közölték a hozzátartozókkal, hogy egy beteg legfeljebb öt hónapig maradhat.
B. Zoltán, akit 2024-ben ápoltak itt egy baleset után, elmondta, hogy az öt hónap lejárta után távoznia kellett, így félbe kellett szakítani a rehabilitációt. Ezután más intézményből jártak át hozzá orvosok.
Zoltán szerint a kórházban többen tudtak a fizetési rendszerről. A gyógytornásza azt mondta neki, ha állandóként ott dolgozna, extra jutalékot kapna az alapítványi adományokból.
Nem utalással, hanem kizárólag készpénzben lehetett fizetni a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén működő III-as krónikus belgyógyászati osztályon – erről több érintett számolt be a Blikknek. A hozzátartozók elmondása szerint aki nem fizetett, azt el kellett vinni az osztályról.
A fizetéseket „alapítványi támogatásként” kérték. Az egyik hozzátartozó szerint minden hónap 10-én hosszú sor alakult ki az osztály pénztáránál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A HVG információi szerint alapjaiban változhat meg az Alkotmánybíróság működése egy új törvényjavaslat nyomán. A lap birtokába került az előterjesztés utolsó körös változata, amelyet – ha nem módosítanak rajta – kedden tárgyalhat az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága.
Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat című dokumentum a HVG szerint mindössze hét oldalból és 14 paragrafusból áll, mégis jelentős változtatásokat javasol az Alkotmánybíróság szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozóan 2026. január 1-től.
A módosítás egyik fontos eleme, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgák a jövőben már nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel látnák el feladataikat. A HVG szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
egyedi bérek meghatározására nyílna lehetőség.
A tervezet szerint ez „szabadabb bérgazdálkodást tesz lehetővé, másrészt lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kellő differenciálásra is”. Az új szerződéseket legkésőbb 2026. január 31-ig kellene megkötni.
A javaslat hatályon kívül helyezné az eddig érvényes illetménytáblát, amely a köztisztviselők illetménysávjait rögzítette.
Az új rendszer szerint a munkáltató és a közszolga a közszolgálati munkaszerződésben állapodna meg az illetmény összegéről.
A tervezet technikai módosításokat is tartalmaz. Az Alkotmánybíróság határozatait a jövőben nem a Magyar Közlönyben tennék közzé, hanem a kifejezetten erre a célra létrehozott „Az Alkotmánybíróság Határozatai” című hivatalos lapban.
A dokumentum pontosítja az Alkotmánybíróság vezetőinek juttatásait is.
Eszerint a főtitkár jövőben az elnöki fizetés 65 százalékát, míg az operatív vezető, azaz a főigazgató annak 55 százalékát kapná. Korábban előbbi államtitkári, utóbbi helyettes államtitkári illetményben részesült.
A HVG szerint a törvényjavaslat érinti az Alkotmánybíróság ülésének határozatképességét is. Jelenleg akkor határozatképes egy ülés, ha azon legalább a tagok kétharmada jelen van, köztük az elnök vagy – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes. Az új szabály lehetővé tenné, hogy határozatképesség fennálljon akkor is, ha egyikük sincs jelen, de ott van az elnök által kijelölt tag.
A javaslat módosítaná az Alkotmánybíróság elnökét érintő juttatásokat is, például a hivatali idő lejártával, felmentéssel vagy lemondással járó 6, illetve 3 havi fizetésre való jogosultságot.
Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke Polt Péter, aki májusban lett alkotmánybíró, majd júniusban megválasztották a testület elnökének.
A javaslat alapján az Alkotmánybíróság költségvetése továbbra is önálló fejezet maradna a központi költségvetésen belül. A testület éves költségvetését ezentúl is maga készítené el, amit a kormány változtatás nélkül fogadna el. A szabályozás szerint az éves költségvetés összege nem lehetne kevesebb az előző évinél, és bekerülne egy automatikus illetménynövekedés is.
A HVG információi szerint alapjaiban változhat meg az Alkotmánybíróság működése egy új törvényjavaslat nyomán. A lap birtokába került az előterjesztés utolsó körös változata, amelyet – ha nem módosítanak rajta – kedden tárgyalhat az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága.
Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat című dokumentum a HVG szerint mindössze hét oldalból és 14 paragrafusból áll, mégis jelentős változtatásokat javasol az Alkotmánybíróság szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozóan 2026. január 1-től.
A módosítás egyik fontos eleme, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgák a jövőben már nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel látnák el feladataikat. A HVG szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarország rémálma beszél – így kezdte új, angol nyelven készült videóját Dopeman, aki egy laptop előtt ülve beszélt arról, hogy Orbán Viktor érdemelné meg a Nobel-békedíjat.
„Nem tudom, mi van a világgal mostanság. Nobel-békedíj, faszszopók! Odaadjátok valami névtelen nőnek”
– célzott a Nobel-békedíjjal kitüntetett venezuelai politikusra, Corina Maria Machadóra.
Dopeman úgy gondolja, hibáztak a döntéshozók, majd meg is indokolta, miért: állítása szerint Orbán beszélt először békéről a világban, „nem a pápa, nem Donald Trump,
Hanem: A Férfi, a Mítosz, a Legenda. Orbán Viktor! Adjátok neki a Nobel-békedíjat, faszszopók!”
Magyarország rémálma beszél – így kezdte új, angol nyelven készült videóját Dopeman, aki egy laptop előtt ülve beszélt arról, hogy Orbán Viktor érdemelné meg a Nobel-békedíjat.
„Nem tudom, mi van a világgal mostanság. Nobel-békedíj, faszszopók! Odaadjátok valami névtelen nőnek”
– célzott a Nobel-békedíjjal kitüntetett venezuelai politikusra, Corina Maria Machadóra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliós fizetés mellett is maradna az olcsó önkormányzati bérlakásban a győri fideszes képviselő – A polgármester szerint ez nem etikus
A képviselő reagált: „minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta”. Úgy véli, hogy mivel felújította a korábban leromlott állapotú lakást, azzal a közvagyont gyarapította.
Győr ellenzéki polgármestere, Pintér Bence hétfő délután arról írt a közösségi oldalán, hogy
egy jelenlegi önkormányzati képviselő 70 ezer forintért lakik egy nagy önkormányzati bérlakásban, miközben havi több mint egymillió forint a jövedelme.
A bejegyzés szerint egy előterjesztés került elé, ami arról szólt, hogy hosszabbítsák meg a képviselő lakásbérleti szerződését, ami jóval olcsóbb a piaci áraknál. A polgármester nem írta le, hogy kiről van szó, mert – ahogy fogalmazott – kötik a személyiségi jogi és önkormányzati szabályok.
Nem sokkal később kiderült, kiről van szó. Antal Imre, a Fidesz–KDNP frakció képviselője, a pénzügyi bizottság elnöke még aznap reagált. Azt írta: „minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta.” Hozzátette: „sosem volt titok, hogy más 4000 győrihez hasonlóan önkormányzati lakásban élünk a családommal.”
Antal azt írta, hogy 2010-ben pályáztak egy felújításos lakáspályázatra, miután kétszer is elutasították őket. Akkor még nem volt képviselő, ezt ő maga is leírta: „Semmilyen politikai tevékenységet nem végeztem, így semmilyen összeférhetetlenség nem állt fent a lakáspályázatommal kapcsolatban.” Egy belvárosi, rossz állapotú műemléki lakásra jelentkeztek, és – tudomása szerint – más nem is pályázott arra.
A lakás felújítására 5 millió forintot költöttek. Azt írta: „egy városi tulajdonú romhalmazból, élhető lakást alakítottunk ki, mellyel a város vagyona is növekedett, mivel ilyen esetben a fejlesztés automatikusan közvagyon lesz. Tehát én nem zsebre tettem egy összeget, hanem a közvagyont gyarapítottam.”
A bérleti díjról azt írta, hogy azt rendelet szabályozza, nem ő határozza meg, ezért szerinte „ezért hibáztatni valakit meglehetősen abszurd.” Szerinte a lakás nem szociális bérlakás, és ha a szerződés szabályait betartják, akkor az automatikusan meghosszabbodik.
Pintér Bence azt írta: „nem etikus és nem vállalható, hogy egy győri önkormányzati képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb árazású önkormányzati bérlakásban lakik, ezzel pedig a kisebb pénzű győriek elől foglalja az ingatlant.” Hozzátette: „Ugyan a képviselőnek saját magának kellett volna, hogy annyi belátása legyen, hogy eleve nem adja be ezt a kérelmet, de láthatóan nem volt.”
A polgármester szerint az a gond, hogy a mostani szabályok nem tiltják, hogy képviselők önkormányzati bérlakásban lakjanak, és azt sem lehet felmondani, ha a bérlő anyagi helyzete közben megváltozik.
Pintér szerint viszont minden jelenlegi képviselő jövedelme megváltozott, mióta elkezdődött a ciklus.
Tavaly karácsonykor a jobboldali frakció megszavazta a képviselők fizetésemelését. Ezután egy győri képviselő több mint ötszázezer forintot keres havonta, aki bizottsági tag is, az 844 ezer forintot, a bizottsági elnökök pedig egymillió forintnál is többet. Antal Imre bizottsági elnökként ebbe a kategóriába tartozik, ezen felül a Győr-Szol felügyelőbizottságának is ő az elnöke. Van saját vállalkozása is, onnan is származik jövedelme. Ezek az adatok a vagyonnyilatkozatából derülnek ki.
Pintér Bence levelet írt Antal Imrének, amelyben arra kérte őt, mint a közigazgatási és pénzügyi bizottság elnökét, hogy vizsgálja ki az ügyet, és dolgozzanak ki egy olyan etikai szabályzatot, ami megakadályozza az ilyen eseteket.
A polgármester azt is bejelentette, hogy ha a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület egyszer többségbe kerül a győri közgyűlésben, akkor olyan szabályokat vezetnének be, amelyek megakadályozzák, hogy egy képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb önkormányzati lakásban éljen. Jelenleg nincs meg a többségük, mert a 22 tagú közgyűlésben a Fidesznek 14 képviselője van, a TSZV-nek pedig öt - írja a Telex.
Győr ellenzéki polgármestere, Pintér Bence hétfő délután arról írt a közösségi oldalán, hogy
egy jelenlegi önkormányzati képviselő 70 ezer forintért lakik egy nagy önkormányzati bérlakásban, miközben havi több mint egymillió forint a jövedelme.
A bejegyzés szerint egy előterjesztés került elé, ami arról szólt, hogy hosszabbítsák meg a képviselő lakásbérleti szerződését, ami jóval olcsóbb a piaci áraknál. A polgármester nem írta le, hogy kiről van szó, mert – ahogy fogalmazott – kötik a személyiségi jogi és önkormányzati szabályok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
