HÍREK
A Rovatból

Összesen 77 milliárddal gazdagodtak a Fidesz-közeli alapítványok a NER utolsó teljes évében

A legnagyobb mértékben a Mathias Corvinus Collegium gazdagodott 2025-ben, 60,9 milliárddal nőtt a vagyona. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány tartalékai viszont csaknem 10 milliárddal csökkentek.


Miközben a Tisza-kormány már benyújtotta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k felszámolását célzó javaslatát,

a Fidesz politikai céljait szolgáló alapítványok a NER utolsó teljes évében 77 milliárddal gyarapodtak, így összesen már 694 milliárd forintnyi eszközállományon ülnek.

A javaslat elfogadása esetén kérdésessé válik, mi lesz a sorsa annak a hatalmas vagyonnak, amely állami tulajdonú részvénypakettekből, értékes épületekből és rengeteg pénzből tevődik össze.

A 24.hu gyűjtése szerint a legnagyobb mértékben a fideszes alapítványi világ koronaékszere, a Mathias Corvinus Collegium gazdagodott:

2025-ben 60,9 milliárddal nőtt a vagyona.

Az összeg nagyjából fele a Moltól és a Richtertől kapott osztalékból jött össze, előbbitől 22,5, utóbbitól 9,4 milliárdra voltak jogosultak. A KEKVA-vá alakulása után az MCC szerezte meg a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát. Az idei évre közel 25 milliárd forintos osztalékra lennének jogosultak a Moltól és 12 milliárdra a Richtertől, ám Magyar Péter a választások után meggyőzte a vállalatok vezetőit a kifizetés elhalasztásáról.

Ezzel szemben a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, ismertebb nevén a KESMA tartalékai csaknem 10 milliárddal csökkentek.

A fideszes propagandasajtó ernyőszervezeténél 28,3 milliárdról 19,3 milliárdra esett vissza az eszközállomány értéke.

Ennek hátterében a Mediaworks jelentős, közel 11 milliárd forintos leértékelése áll, amellyel a vállalat elismerte, hogy a portfóliójába tartozó kiadói jogok és márkák jóval kevesebbet érnek, mint korábban.

A gyűjtés új szereplője a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány, amely első mérlegében egyből 5,08 milliárdos eszközállományt tüntetett fel.

A Fidesz Digitális Polgári Köreit és háborúellenes gyűléseit szervező alapítvány 5,6 milliárdos bevétele támogatás formájában érkezett, ám a forrást nem részletezik.

A Kommentár Alapítvány 4,5 milliárddal lett gazdagabb, így mostanra 33 milliárdra duzzadt a vagyona. Az alapítvány 2024 óta 11,4 milliárd forintot kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, amely a kormányváltás után megszűnt.

A Batthyány Lajos Alapítvány egy év alatt 12 milliárd forinttal gyarapodott, miután két évre több mint 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a kabinetirodától.

Más, párthoz kötődő, de nem a szellemi holdudvarban tevékenykedő alapítványok sem szűkölködtek. A Lázár János által elnökölt Jövő Nemzedék Földje Alapítvány hárommilliárddal növelte vagyonát, amely így már 109 milliárdra rúg, és ebben még nincs benne az idén ajándékba kapott 16 ezer hektár föld és 1374 ingatlan.

A Demeter Szilárd nevével fémjelzett Magyar Kultúráért Alapítvány tízmilliárddal gazdagodott, vagyona így 42 milliárd forint. A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, amelynek Szentkirályi Alexandra a kuratóriumi elnöke, immár 23 milliárdos eszközállományon ül.

A kormány a korrupció visszaszorítására hivatkozva olyan jogszabálycsomagot jelentett be, amely megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit és szigorítja a vagyonnyilatkozatokat. Ezzel párhuzamosan Magyar Péter Brüsszelben jelezte: nyár végéig megszüntethetik az MCC-t fenntartó alapítványt is, ami az uniós pénzek felszabadításának egyik feltétele. A tudományos szférában a kormány bejelentette a 262 milliárdos szerződés felbontását a Krausz Ferenc alapítványával, hangsúlyozva: nem a tudós ellen, hanem a KEKVA-modell ellen lépnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentette: A közszférában otthoni munkavégzést rendelünk el hétfőtől
A miniszterelnök azt javasolta, hogy a kinti munkavégzést is halasszák el a várható még nagyobb forróság miatt. Az előrejelzések szerint tovább fokozódik a hőség.


Az előrejelzések szerint a hétvégi hőség után még további melegedés várható a jövő hét elején. Ezért a rendkívüli forróság miatt Magyar Péter bejelentette:

"Holnaptól tetőzik a hőség. A közszférában otthoni munkavégzést rendelünk el, és lehetőség szerint erre kérünk minden munkáltatót. Javasoljuk a kinti munkavégzés elhalasztását."

Szombat után vasárnap is melegrekordok dőltek meg. Országosan és a fővárosban is új csúcsokat ért el a forróság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vona Gábor nyílt levélben fordult Magyar Péterhez: Tartsunk az ügyben országos népszavazást
A Második Reformkor elnöke országos népszavazást sürget a génszerkesztett növényekről szóló uniós szabályozás ügyében. Vona Gábor ezt azután javasolta, hogy a Tisza Párt képviselői szerinte társadalmi egyeztetés nélkül támogatták a deregulációt.
DKA – Fotó: - szmo.hu
2026. június 28.



Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, miután a Tisza Párt európai parlamenti képviselői megszavazták az új genomikus technikák (NGT) uniós deregulációját. Ezzel szerinte út nyílt a génszerkesztett növények ellenőrizetlen beáramlásának.

Azt írta, „ez a döntés érdemi módon kérdőjelezi meg Magyarország Alaptörvényének XX. cikkét, amely garantálja hazánk GMO-mentes mezőgazdaságát.” Vona szerint az ügyet eddig teljes politikai és társadalmi konszenzus övezte, ezért a Tisza állásfoglalása sokakat váratlanul ért és megdöbbentett.

A téma súlya miatt a pártelnök egyértelmű és haladéktalan választ vár a kormányfőtől három kérdésben. Ezek közül az egyik az, hogy a Tisza képviselői kaptak-e felhatalmazást a szavazásra, a másik pedig, hogy miért nem került szóba a kampányban az NGT-tervezet, különösen úgy, hogy Magyar Péter korábban az EP mezőgazdasági bizottságában ült.

„Ön a képviselői mandátum szűkítéséről kialakult vitában azzal érvel, hogy azt megígérte a kampányban, így nem tesz mást, csak amire felhatalmazást kapott. [...] Megtenné, hogy bemutatja azokat a videókat is, amikor a génszerkesztett élelmiszerek támogatását ígéri meg a szavazópolgároknak?”

Vona Gábor leszögezte, hogy a Második Reformkor támogatja az elszámoltatással kapcsolatos döntéseket, Sulyok Tamás leváltását – bár utána a közvetlen államfőválasztást képviselik –, és bizonyos garanciák mellett a közmédia reformját is. Ugyanakkor kiemelte:

„Április 12-én a kormány semmilyen felhatalmazást nem kapott arra, hogy mindenféle egyeztetés nélkül felrúgja az ország széles GMO-ellenes társadalmi konszenzusát, és az NGT1 kérdésben saját hatáskörben eldöntse a hazai mezőgazdaság jövőjét!”

Szerinte a kormány nem dönthet titokban és nem szavazhat az EP-ben felhatalmazás nélkül. Úgy látja, nincs nemzeti konszenzus a kérdésben, mivel az agráripari, a fogyasztóvédelmi és az ökológiai szervezetek másképp értékelik azt.

A pártelnök azzal zárta sorait, hogy ha a kormány mégis ragaszkodik az álláspontjához, akkor van megoldás:

„Tartsunk az ügyben országos népszavazást, és engedjék, hogy a magyar emberek maguk döntsenek arról, mi kerüljön a családi asztalokra!”

Az Európai Parlament június 17-én hagyta jóvá az új genomikus technikákra (NGT) vonatkozó szabályozást. A rendelet szerint az NGT-1 kategóriába sorolt növényekből készült termékeken nem lesz kötelező a külön fogyasztói jelölés, a vetőmagokon viszont igen. Az Európai Unió Tanácsa már április 21-én elfogadta a szöveget; akkor Magyarország a javaslat ellen szavazó tagállamok között volt. A jogszabály június 26-án jelent meg az EU Hivatalos Lapjában Regulation (EU) 2026/1388 számon, és két év múlva lesz teljes körűen alkalmazandó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
89 éves melegrekord dőlt meg Magyarországon, Budakalászon 40,7 Celsius fokot mértek vasárnap délután
Vasárnap délután megdőlt a 89 éves országos és a fővárosi napi melegrekord is. Még a Kékestetőn is rendkívül meleg volt, 30 fokig melegedett a levegő.


Magyarországon vasárnap újabb hőmérsékleti rekordok születtek:

Budakalászon 13 óra 10 perckor 40,1 fokot mértek, Budapesten pedig Lágymányoson dőlt meg a fővárosi napi csúcs – és ez még nem a hőhullám vége.

A vasárnapi rekord megdöntéséhez egy 1935-ben, Szerepen mért 39,9 fokos csúcsot kellett túlszárnyalni. Ezt az értéket már kora délután sikerült felülmúlni, a HungaroMet előzetes adatai szerint Budakalászon – írja az Időkép.

Emellett a fővárosi napi melegrekord is a múlté lett: Budapest-Lágymányoson 39,7 fokot regisztráltak, ami felülmúlta a szintén 1935-ben mért 39,5 fokos csúcsot.

A rekorddöntés nem volt meglepő, vasárnap már reggel 8 óra körül több helyen 30 fok körüli hőmérsékletet mértek. A felmelegedés a szombati, szintén rekordot hozó naphoz képest is tovább erősödött, amikor Budakalászon elérték az idei első 40 fokot.

A HungaroMet délután 17 órakor azt közölte:

"Az előzetes adatok alapján ma is megdőlt a napi melegrekord Budakalászon. Az eddigi 39,9 fok helyett 40,7 lett a mai új rekord. Érdekesség, hogy Kékestetőn is meghaladta a hőmérséklet a 30 fokot, ami nem sűrűn esik meg."

A hőség folytatódik: az előrejelzések szerint hétfőn és kedden is megdőlhetnek az országos és a fővárosi napi melegrekordok.

Nagy területen mérhetnek majd 40 fok körüli értékeket, és az országos abszolút melegrekord is komoly veszélybe kerülhet.

A rendkívüli meleg miatt az országos tisztifőorvos a legmagasabb fokozatú, harmadfokú hőségriasztást rendelte el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Esténként rohamozzák meg a sürgősségiket a hőség miatt – Hegedűs Zsolt elmondta, milyen panaszokkal indokolt odamenni
Az egészségügyi miniszter közlése szerint sokan éppen abban az időszakban keresik fel a sürgősségi osztályokat, amikor kevesebben dolgoznak, ezért hosszabb lehet a várakozási idő. Azt javasolja, hogy enyhébb panaszokkal a betegek háziorvoshoz vagy az ügyeletre menjenek, vagy a 1830-as tanácsadó vonalat hívják.


Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy Facebook-posztban hívta fel a figyelmet arra, hogy hogyan előzhetjük meg a rosszulléteket az extrém hőségben, és milyen panaszok esetén indokolt sürgősségi ellátás.

Mint írta, tapasztalataik szerint

sokan a nappali forróság helyett inkább az esti, éjszakai, hűvösebb órákban keresik fel az osztályokat.

Ez érthető, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az éjszakai műszakokban általában kevesebben dolgoznak, ezért a kevésbé sürgős panaszok ellátása hosszabb várakozási idővel járhat.

„Kérjük, hogy a sürgősségi osztályokat valóban csak indokolt, halaszthatatlan esetben keressék fel!”

– üzente az egészségügyi miniszter.

Jelezte, hogy

életveszélyes tünetek, zavartság, ájulás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, súlyos kiszáradás vagy hőguta gyanúja esetén természetesen azonnali ellátásra van szükség. Enyhébb panaszok esetén a háziorvosi, ügyeleti vagy telefonos tanácsadási (1830) lehetőségeket javasolja.

Azt is hozzátette, hogy mivel a váróhelyiségek klimatizálása a rendkívüli hőségben és a nagy betegforgalom mellett nem mindig tud lépést tartani a külső meleggel, „aki sürgősségi ellátásra érkezik, lehetőség szerint hozzon magával vizet vagy egyéb folyadékot.”

Azt írja, a jelenlegi helyzet jelentős megterhelést ró mindannyiunk szervezetére és a mindennapi életre. „A tartósan magas nappali hőmérséklet, az éjszakai lehűlés elmaradása és a párás levegő fokozza a kimerültséget, a fejfájást, a szédülést és a rosszullétek kockázatát. Ilyenkor romlik a koncentráló képesség, nagyobb eséllyel következnek be súlyosabb közlekedési vagy munkahelyi balesetek.” Kiemeli a különösen veszélyeztetett csoportokat, köztük az időseket, a kisgyermekeket, a várandósokat, a szív- vagy tüdőbetegségben szenvedőket, valamint azokat, akik a szabadban vagy meleg munkakörnyezetben dolgoznak.

A védekezés legfontosabb elemeinek a bőséges folyadékfogyasztást, a tűző nap kerülését (különösen 11–16 óra között), a könnyű, világos ruházatot és a lakások megfelelő szellőztetését és árnyékolását tartja.

Arra is kér, hogy figyeljünk egymásra, és az egyedül élő, idős vagy beteg hozzátartozókat keressük fel gyakrabban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk