prcikk: „Fico helyzete rendíthetetlen” – kemény választ ad a merényletre a szlovák kormány Tokár Géza szerint | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Fico helyzete rendíthetetlen” – kemény választ ad a merényletre a szlovák kormány Tokár Géza szerint

A politológus szerint kemény intézkedések, az ellenzék és a média megbélyegzése követheti a szlovák miniszterelnök elleni merényletet, míg a kormánykoalíció belső feszültségei – egyelőre – a háttérbe szorulhatnak.


Úgy tűnik, még sokáig nem tudja ellátni a miniszterelnöki teendőit Robert Ficő, aki ellen merényletet követtek el szerdán. A szlovák kormányfőt több lőtt sebbel, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. Bár azóta magához tért, az állapota továbbra is nagyon súlyos.

Közben kiderült, hogy a merlénylő régen kapcsolatban állt egy oroszbarát félkatonai szervezettel is, de jelek szerint ennek nincs köze a mostani támadáshoz.

A szlovák belpolitikai helyzet már a merénylet előtt is rendkívül feszült és instabil volt. Az országot komoly korrupciós botrányok rázták meg, Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018-as megölése óta egymást követték a politikai válságok. A 2023-ban ismét hatalomra kerülő Fico-t az ellenzék azzal vádolta, hogy Orbán Viktor mintáját követve próbálja átvenni az ellenőrzést állami média felett, miközben a rendőrség és a titkosszolgálatok élére is a saját embereit ültette. A Robert Fico elleni merénylet körülményeiről és lehetséges következményeiről Tokár Géza politológussal, a szlovákiai belpolitika szakértőjével beszélgettünk.

– Ön szerint milyen mélységig rengetheti meg ez a merénylet a szlovákiai közéletet?

– Hát ez egy nagyon jó kérdés, és szerintem a következő két-három napban fogjuk látni, hogy valójában mit jelent ez a szlovákiai közélet számára. Itt ugye két dologról van szó, amire egészen biztosan ki fog hatni. Az egyik nagyon rövid távon az európai parlamenti választások és az EP kampány, ami teljes gőzzel zajlott, de most bizony megváltozik mind a dinamikája, mind a pártoknak az üzenetei. És hát a másik, ami talán még ennél is fontosabb, az az, hogy miként fog erre reagálni a társadalom. Akár Robert Fico szimpatizánsai, vagy azok a nem túlságosan illedelmes állampolgárok, akik korábban is előszeretettel megfogalmaztak vulgáris üzeneteket.

Ők úgy érezhetik, hogy ez egyfajta felhívás, valakin ki kell tölteniük a haragjukat,

és a társadalomban is elfogadottabbá válhat az oda-vissza ütésváltás. Én nagyon remélem, hogy ezt a részt sikerül elkerülni, de ebben a pillanatban még nem tudjuk, lesznek-e valamiféle hasonló következményei a merényletnek. Bízunk benne, hogy nem lesznek.

– Tehát elképzelhető, hogy ezzel egy erőszakos fordulatot vesz a közbeszéd, a közélet?

– Igen, elképzelhető, hogy elindít egy erőszakhullámot.

– Ha Fico hosszabb ideig távol marad a közélettől, milyen politikai szereplők, milyen politikai erők tölthetik be a keletkező űrt?

– Robert Fico esetleges kiesése nem azt jelenti, hogy megbénul a kormány, bár most tulajdonképpen nem teljesen látszik, hogy az alkotmányos rendelkezések értelmében mégis ki veheti át az ő funkcióinak a gyakorlását. Négy alelnöke, négy miniszterelnök-helyettese van a kormánynak, közülük lesz valaki. De hogy pontosan kicsoda, és hogy milyen hatáskörei és kompetenciái lesznek, azt az alkotmány nem szabályozza teljeskörűen. Nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy Robert Kaliňák védelmi miniszter lesz az, aki átveszi a helyét, a kormánykoalíciós partnerek egyetértésével. Már csak azért is, mert ez a pozíció a Smer-t illeti meg, mint legerősebb pártot, és maga Kaliňák is nagyon jó emberi, meg szakmai viszonyban van Ficoval. Ő gyakorlatilag a folytonosság képviselőjének tekinthető.

– Az lehetséges, hogy megindul egy versengés és mások is fellépnek, mint akik szeretnék ezt a pozíciót?

– A kormánykoalíción belül nem ideális a helyzet, nagyon a konfliktusa egymással az SNS-nek és a Hlasnak, a két kisebb kormánypártnak. De a Fico ellen elkövetett merénylet hatására ezek a konfliktusok inkább csillapodni fognak, és nem valamiféle belső vetélkedés kezdődik meg. Legalábbis rövid távon biztosan nem ez lesz, hanem sokkal inkább megszilárdul a kormánykoalíció egysége. Mindenki érintettnek érzi magát ebben a helyzetben, és mindenki egyértelműen a szimpátiájáról biztosította a miniszterelnököt. Szóval, szerintem ez rövid távon biztosan nem teszi instabilabbá a kormányt, hanem pont hogy megerősíti az egységét. Ebben a pillanatban egyáltalán nem utal semmi sem arra, hogy bárki is törekedne Fico helyére lépni, és az lett volna a reakciója a merényletre, hogy eljött az ő idejötte. Teszem hozzá, emberileg is meglehetősen visszás lett volna, ha valaki tegnap hasonló üzenetet sugalmaz vagy fogalmaz meg.

Összességében én úgy gondolom, hogy Fico helyzete rendíthetetlen és a kormánykoalíció helyzete biztosan stabil.

Nyilván változhat a helyzet, ha kiderül, hogy Robert Ficonak annyira súlyos az állapota, hogy akár teljesen alkalmatlanná is válhat a vezető szerepkörre, de én úgy tudom, hogy a jelenlegi hírek nem erről szólnak. Ő előbb-utóbb vissza fog térni.

– Az elképzelhető, hogy Fico esetleg visszavonuljon ezután? Vagy ő nem az az ember?

– Én azt mondanám, hogy alapvetően ő nem az az ember, aki vissza fog vonulni. De nyilvánvalóan ez egy olyan szituáció, amikor az ember feltesz magának hasonló kérdéseket. Meg kell várni azt, hogy az első sajtó-nyilvános szereplésekor pontosan mit fog mondani Fico.

Az is egy nagyon érdekes kérdés, hogy amikor megszólal, akkor mennyire bosszúszomjasan, mennyire konfliktuskeltően fogalmaz, vagy mennyire emelkedik felül ezen, és szólít fel valamiféle általános társadalmi békére.

Nem lehet kizárni egyik forgatókönyvet sem. Úgy gondolom, hogy amikor megszólal — ami nagy valószínűséggel napok, de az is lehet, hogy hetek kérdése —, az sok hasonló kérdést is tisztázni fog. Hogy mi az ő sorsa, mi a politikai jövője — én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban ő folytatni szeretné, de ez abszolút spekuláció.

– Arról is csak spekulálni lehetne, hogy ha egyáltalán visszatér, akkor hogyan folytatná?

– Igazából már régóta látszik, hogy van két vonal — ez is a kormányon belüli konfliktusok egyik fő forrása —, hogy vannak a keményvonalasok, akik nagyon sarkosan fogalmaznak, akik az ellenzéket is gyakran akár vulgáris módon támadják, és vannak a kicsit mérsékelt, vagy békülékenyebbek, akik törekednek még valamiféle párbeszédre. A megnyilvánulásai alapján Ficot inkább a keményvonalasokhoz sorolhatnánk. De ez tényleg nagyon jó kérdés, hogy mennyire szándékozik ezt a vonalat képviselni a továbbiakban is. Illetve az, hogy milyen szinten.

Mert az mégiscsak egy szintlépés, hogy valaki megpróbálta őt megölni. Erre nagyon sokféle reakciót lehet adni, ami emberileg nyilván érthető, miközben politikusként és miniszterelnökként pedig van egy alapvető társadalmi felelőssége.

– Hogy a merénylő milyen politikai nézeteket vall, vagy milyen oldallal szimpatizál, annak lehet következménye, hogy eltolja bármelyik irányba a közhangulatot?

– Ebben a pillanatban a kormánykoalíció egyértelműen úgy érzi, hogy hogy a miniszterelnök elleni merénylet az ellenzék, illetve a sajtó meglehetősen élénk kormányellenes retorikájának a kicsúcsosodása. Ez sok esetben átcsapott hasonló vulgarizmusba, mint amit egyébként a kormánykoalíció részéről is tapasztalni lehet az ellenzék felé. Ők igazolva látják azt az elképzelésüket, hogy az ellenzék és a média együttműködése megpróbálta őket kitaszítani a hatalomból, és semmi nem drága nekik, hogy elérjék ezt a célt. Az egy másik kérdés, hogy ez az érzés mennyire felel meg a valóságnak.

Az egészen biztos, hogy vannak, akik úgy érzik, hogy ez egy ürügy arra, hogy sokkal keményebb intézkedéseket fogadjanak el, akár a sajtó korlátozása, akár a közmédia átalakítása kapcsán.

Hogy ne kössenek kompromisszumokat, mert „ezekkel”, idézőjelben, az ellenzékkel nem is lehet kompromisszumokat kötni és megegyezni, hanem az egy élet-halál harc.

– Akkor várhatóan az ellenzéket és a sajtót teszik felelőssé a történtek miatt?

– Igen, legalább is a kormánypárti szimpatizánsok egy komoly részében ez egészen biztosan így csapódik le.

– Ennek milyen következményei lehetnek, miben szigoríthatnak, miként korlátozhatják például a sajtó szabadságát?

– Ami rövidtávon egészen biztosan ilyen következmény lesz, hogy van két törvénytervezet, ami nagyon nagy társadalmi vitát váltott ki, mert nyilván az ellenzék a diktatórikus hajlamok megerősítésének látja, míg a kormánykoalíció olvasatában pedig csak egy jogszerű transzformáció, ami időről időre be szokott következni. Az egyik a közmédia átalakítása. Ezalatt igazgatócserét, az irányító intézmények teljes személyzetének cseréjét kell érteni, ami sokkal nagyobb beleszólást engedne a szlovák kormánynak a közmédia tartalmába. Nagyon sok vita arról, hogy ez mennyire jogos vagy jogtalan.

Úgy gondolom, hogy most a legkeményebb, a leginkább kompromisszummentes forgatókönyvet veszik elő, és erre az erkölcsi tőkére alapozva nagyon gyorsan és zavartalanul lebonyolítják ezeket a változásokat.

Ezt valószínűleg senki nem meri majd kritizálni, vagy ezek a kritikák elhalnak a merénylet miatt. A másik ilyen nagy vitát kiváltó törvénytervezet a kulturális támogatások, a pályázati rendszer átalakítása. Alapjában véve itt szintén arról van szó, hogy ki és miről dönthet ezekben a kérdésekben. És szerintem itt is egy olyan verziót fognak elfogadni, ami a kulturális miniszter hatáskörébe sorol mindent, és nem a szakmai bizottságokéba. Tehát a művészek és a média körülményei egészen biztosan megváltoznak. Ezt a két törvényt szerintem a koalíció nagyon gyorsan a saját hatáskörében el fogja fogadni, és azt fogja mondani, hogy itt ellenvéleménynek helye nincs. Aztán, hogy később lesz-e bármilyen más szabályozás, amit kimondottan a merénylet inspirál, azt ebben a pillanatban még nem látjuk.

– Visszatérve még a merénylőre, azt lehet olvasni róla, hogy oroszbarát paramilitáris szervezettel is kapcsolatban állt. Ez befolyásolhatja a kormány Oroszországgal való viszonyát?

– Én ezt nagyon kevéssé tartom valószínűnek. Nyilván vannak olyan hírek és értesülések, hogy a merénylőnek köze volt, vagy legalábbis szimpatizált olyan szervezetekkel, amik félkatonai jellegűek voltak, és a rendteremtést tűzték ki célul. De ez 8 éve történt. Nekem az inkább a véleményem a rendelkezésre álló információk alapján — amellett, hogy a hatóságok biztosan vizsgálatot folytatnak és majd jutnak ebben valamiféle következtetésre —, hogy

itt inkább egy olyan személyről van szó, aki nagyon zavaros nézeteket vallott, és ideológiailag ide-oda csapódott. Nem hinném, hogy az orosz szál kimondottan hangsúlyos lett volna a merénylet előkészítésében, megvalósításában, vagy bármilyen módon köze lett volna hozzá.

Szerintem a szlovák-orosz kapcsolatokra ez nagyon elhanyagolható hatással lesz, ha egyáltalán lesz bármilyen hatással.

– A merénylet körülményeiről esetleg van már bármilyen hivatalos álláspont, megállapították már bárki felelősségét? Miért történhetett ez meg egyáltalán?

– Az egészen biztosan, hogy a biztonsági szolgálat hibázott, Robert Ficonak nem lett volna szabad ennyire őrizetlenül ilyen közel kerülnie a tömeghez. Teszem hozzá, hogy igazából a kormányfő a szokásává tette azt, hogy odamegy akár a szimpatizánsokhoz, akár az ellentüntetőkhöz, és intéz feléjük egy-két szót. Tehát nagyon elhanyagolták a biztonsági előírásokat, és szerintem senki nem gondolt arra, hogy komolyabb probléma származhat ebből.

Elképzelhető, hogy valakit felelősségre vonnak a biztonsági szolgálat részéről, hogy személycserék következnek.

Az biztos, hogy szigorúbbak lesznek a köztisztviselők védelmére vonatkozó szabályozások. Meglátjuk, hogy ennek lesz-e bármiféle más következménye ezen kívül. De én úgy gondolom, hogy ez egy olyan tragédia volt, amit nagyon kevesen láthattak előre, és épp ezért nem is törekedtek az elkerülésére. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a biztonsági szolgálatok arra tudták volna kényszeríteni a kormányfőt, hogy ne kommunikáljon a szimpatizánsaival ott helyben, mert mindig ezt csinálja.

– Tehát ez egy teljesen mindennapos interakciónak indult Fico és az emberek között, ami gyakorlatilag kivédhetetlenné tette azt, ami történt?

– Igen, azzal együtt, hogy az tény, hogy nem volt szabályos. Sőt, így utólag hajmeresztően szabálytalan volt. De teljesen az előző hónapok szokásainak a szellemében ment végbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást
A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebookon reagált Szijjártó Péter külügyminiszter állítólagos lehallgatásának hírére. A politikus egyenesen a külügyminiszternek üzent:

„Szijjártó Péter, ha valaki, akkor te aztán tényleg jobban tennéd, ha mélyen befognád a szádat! Azért az egészen elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást: neked, a Pegasus-kormány külügyminiszterének, aki - a világ egyik legnagyobb presztízsű tényfeltáró lapja, a Washington Post értesülései szerint - nyílt hazaárulást elkövetve, a moszkvai tartótisztednek, Szergej Lavrovnak szivárogtattál ki érzékeny uniós titkokat.

Neked, aki készséggel asszisztáltál ahhoz, hogy az oroszok szabadon grasszáljanak a Külügyminisztérium szerverein, és aki büszkén vigyorogva vetted át a Barátság érdemrendet a háborús bűnös, ex-KGB-s diktátor jobbkezétől...”

Fekete-Győr szerint bár a külügyminiszter lehallgatása nem elfogadható, ennél van egy „megbocsáthatatlanabb dolog”: „ha egy külügyminiszter annyira dilettáns és felelőtlen, hogy ezt technikailag készséggel lehetővé is teszi”.

„Márpedig te a magyar szakszolgálatok többszörös és nyomatékos figyelmeztetése ellenére is képes voltál – és a mai napig képes vagy – titkosított eszköz helyett egy teljesen hétköznapi, védtelen és könnyedén lehallgatható telefont használni. Mondd, mennyire kell ehhez hülyének és alkalmatlannak lenni? Eleve fel nem foghatom, miért vagy meglepve azon, hogy lehallgatnak, ha a saját szövetségeseinket ilyen nyíltan és szégyentelenül hátba szúrva kémkedsz az oroszoknak... ”

– írja Fekete-Győr.

Szerinte „egyszerre végtelenül nevetséges és szánalmas”, hogy a Fidesz most azzal kampányol, hogy „annyira óvatlan és inkompetens az egész kormány”, hogy éveken át észre sem vették a külügyminiszter megfigyelését. Felteszi a kérdést, hogy ha a kormány Szijjártót sem képes megvédeni, akkor mire számíthat egy átlagos magyar ember.

Fekete-Győr azt is megüzente a külügyminiszternek, hogy „kőkemény büntetőjogi következményei” lesznek „az ütköző, masszív hazaárulásnak”.

„A rendszerváltás másnapján ugyanis már nem a moszkvai elvtársaidnak, hanem a független magyar igazságszolgáltatásnak kell számot adnod arról, hogyan és miért szolgáltattad ki Magyarország biztonságát egy háborús agresszornak!” – írta bejegyzése végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET: