HÍREK
A Rovatból

Ferenc pápának újra kell tanulnia beszélni az oxigénterápia után

Ferenc pápa állapota fokozatosan javul, viszont a legfrissebb hírek szerint a 88 éves egyházfőnek nehézségei lehetnek a beszéddel. Azt azonban tagadják, hogy lemondana.


Ferenc pápa már öt hete van kórházban kettős tüdőgyulladással, de állapota lassan javul – írja a Reuters. Az erős áramlású oxigénterápia azonban komoly kihívást jelentett számára, ezért újra kell tanulnia beszélni – mondta Victor Manuel Fernandez bíboros.

A Vatikán hittani hivatalának vezetője pénteken számolt be a pápa egészségi állapotáról, és egyúttal visszautasította azokat a találgatásokat, amelyek szerint Ferenc pápa esetleg visszavonulna. A bíboros szerint a pápa egyre jobban van, de az erős áramlású oxigén kiszárította a légutakat, ezért szükséges a beszéd újratanulása.

„A pápa nagyon jól van, de az erős áramlású oxigén mindent kiszárít. Újra kell tanulnia beszélni, de az általános fizikai állapota ugyanolyan, mint korábban”

– mondta Fernandez.

A 88 éves pápa március 6-án egy rövid hangfelvételt adott ki, amelyen a hangja megtört, ziháló és nehezen érthető volt. A Vatikán legfrissebb, pénteki egészségügyi jelentése szerint Ferenc pápa állapota továbbra is stabil, és kisebb javulás tapasztalható a légzésében és mozgásában.

Az orvosok szerint hétfő óta nem használnak gépi lélegeztetést, helyette egy kis csövön keresztül kap oxigént az orrán keresztül. Arról azonban továbbra sincs hivatalos információ, hogy mikor térhet vissza a Vatikánba, és Fernandez sem tudta megmondani, hogy húsvét előtt kiengedik-e a kórházból.

„Lehetséges, hogy visszatér, de az orvosok 100 százalékig biztosak akarnak lenni, mert úgy érzi, hogy a hátralévő idejében teljesen másoknak szeretné szentelni magát, nem saját magának”

– magyarázta Fernandez.

Amikor arról kérdezték, hogy lemondhat-e Ferenc pápa, a bíboros határozottan cáfolta ezt a lehetőséget: „Nagyon nem hiszem.”

Ferenc pápa az elmúlt két évben több alkalommal is különböző egészségügyi problémákkal küzdött. Különösen hajlamos a tüdőfertőzésekre, mivel fiatal felnőttként mellhártyagyulladása volt, és egyik tüdejének egy részét eltávolították.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Jámbor András Szijjártónak: Afelé haladtok, hogy számkivetve kell majd élnetek életetek végéig
A politikus egyenesen a külügyminiszternek és a többi fideszes politikusnak üzent a Facebookon. Szerinte a kormánypártnak szembe kell néznie a felelősségével, különben a társadalom kiveti magából a tagjait.
DKA - szmo.hu
2026. április 23.



Jámbor András sem hagyta szó nélkül Szijjártó Péter szerdai interjúját, amely az első komolyabb megszólalása volt a Fidesz választási veresége óta. A képviselő egyenesen a leköszönő külügyminiszternek üzent Facebook-posztjában.

„Kedves, szegény Szijjártó Péterkém! Az a helyzet, hogy a megmagyarázhatatlant nem lehet megmagyarázni”

– kezdi bejegyzését.

A politikus szerint a kitérő válaszok adása csak korlátozottan hatásos, „az angolnázás, a valódi válasz elől való kibújás pedig addig működik, ameddig három kérdésre kell válaszolnod, és másfél óra alatt nem termelsz annyi angolnát, amely feltöltené a teljes Balatont. Mert az látszik. Ez látszik.”

Jámbor így írta le, szerinte Szijjártó mivel múlta felül Gulyás Gergelyt: „Te az elmúlt 16 évben nem csupán nem voltál ott, nem láttad, nem hallottad és nem tudod, hanem még híreket sem olvasol.” Úgy véli, a külügyminiszter azt a látszatot kelti, hogy nem követi a híreket, holott mégis pontosan tudott idézni az őt kérdező Telex cikkeiből.

„Ha hazaérsz, ki sem nyitod az internetet és a tévét, mert a média rossz. De egyébként sem fogyasztasz híreket. Ühüm. (...) A gyerekeidet elzárod a háborús propaganda elől, de arról nem tudsz nyilatkozni, ami a mi gyerekeinket éri, akiket nem tudunk elzárni, mert például nem magániskolába járnak. De jól van ez így. Egy ekkora angolnafarm mindenkinek feltűnik.”

A politikus ezután a Fidesz tagjaihoz szólt. Szerinte amíg nem úgy kezdik az interjúkat, hogy vállalják a felelősséget a bűnökért és a hibákért, és úgy tesznek, mintha nem ők kormányoztak volna teljhatalommal, addig a helyzetük még rosszabbra is fordulhat. Rámutatott arra, hogy a Medián friss felmérése szerint a párt a szavazói harmadát elveszítette 10 nappal a választások után, de Jámbor szerint ez lehet több is.

„Szép lassan jönnek majd az ügyfeltárások, a feljelentések, az igazságtétel. És ha nem szabadultok meg az előző rendszer bűnöseitől, akkor még a DK-val is versenyt futhattok. A döntés a ti kezetekben van. Ideje szembenézni a bűneitekkel, a felelősségetekkel, mert a jelenlegi úton afelé haladtok, hogy a magyar társadalomból számkivetve kell majd élnetek életetek végéig. Az elszámoltatásról pedig akkor még nem is beszéltünk”

– üzente Jámbor András a fideszes politikusoknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vezérkari főnök: Orbán Gáspár egy ideig részt vett a csádi misszió kormányzati tervezőcsoportjában
Böröndi Gábor vezérezredes egy interjúban beszélt a miniszterelnök fiának szerepéről a sokat vitatott afrikai katonai műveletben. Elismerte, hogy Orbán Gáspár részt vett a kormányzati tervezőcsoportban, de szerinte erőteljes túlzás, hogy ő vezette volna.


Olyan politikai térbe került a honvédség, ahol semmi keresnivalója – mondta a HVG-nek adott interjúban Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, aki szerint a honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát. A csaknem három éve hivatalban lévő vezérezredes most először adott nagyinterjút független sajtóorgánumnak.

Böröndi Gábor eddigi hallgatását szakmai és emberi okokkal magyarázta. Álláspontja szerint egy vezérkari főnöknek nem önmagát, hanem a mögötte álló szervezetet kell megjelenítenie. Az interjú időzítését azzal indokolta, hogy a választási kampány lezárultával úgy tud megszólalni, hogy az kevésbé kerül politikai megítélés alá. Szerinte a Magyar Honvédség egy nemzeti intézmény, amely minden magyart szolgál.

„Aki az elmúlt időszakban kiállt a nyilvánosság elé, az óhatatlanul olyan politikai térbe került, ahol a katonának és a hadseregnek semmi keresnivalója” – jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy a kormány a kampány alatt belevitte a honvédelmet a politikai térbe, úgy reagált, hogy több szereplő kapcsán került a haderő a politikai térbe, ami hátrányosan befolyásolta a haderő megítélését és a szervezeten belüli kohéziót is. Orbán Viktor azon politikai feladatszabásával kapcsolatban, hogy a pártpolitikát ki kell vinni a hadseregből, azt mondta, erről a minisztert kell kérdezni.

„A honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát, de látható, hogy az bizonyos szegmensekbe behatolt” – ismerte el.

Böröndi Gábor hozzátette, hogy emiatt tévesen politikai szerepet tulajdonítottak a honvédségnek. Állítása szerint a szakmai érdekeket akkor is képviselte, ha az nem volt népszerű.

A jövőjét firtató kérdésre, különösen arra, hogy elődje, Ruszin-Szendi Romulusz kerülhet a tárca élére, azt mondta, a munkáját a tevékenysége alapján kell megítélni. Az ő beosztásáról pedig a mindenkori politikai vezetés dönt. „Ebből a szempontból az ember nem ura a saját sorsának” – tette hozzá.

Egy korábbi, kiszivárgott beszédében elhangzott mondatára – „A legkorszerűbb eszközeink vannak, de fejben nem vagyunk még ott” – reflektálva elmondta, hogy a parancsnokoknak döntési jogköröket kellett adni, hogy mindenki merjen döntést hozni és felelősséget vállalni. Szerinte a rendszer sikeresen vizsgázott, de elismerte:

elindultunk egy úton, de az elején tartunk nagyon, ez a honvédség még nincs kész”.

A katonák leszerelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a hivatás a külső körülmények miatt sosem lesz teljesen kiszámítható, de a képzéseket és a pihenőidőt tervezhetővé kell tenni. Cáfolta, hogy az új rendszer juttatásokat venne el; szerinte a korábbi pótlékok beépültek a fizetésbe, és új juttatások, például a rugalmas illetmény is megjelentek. A túlóra kivezetése állítása szerint nem jelentette a katonák korlátlan dolgoztatását.

A leszerelési kérelmekről elmondta, a veszélyhelyzet miatt csak közös megegyezéssel lehet távozni.

„Tízes nagyságrendben vannak olyanok, akik annak ellenére vannak rendszerben, hogy lejárt a szerződésük”

– közölte.

Hozzátette, hogy a leszerelni vágyók 99 százalékát elengedte, mert „semmi értelme olyan embert bent tartani, aki nem akar velünk együtt szolgálni”. Ugyanakkor a drága pénzen kiképzett, piacképes tudással rendelkező katonákat nem engedik el könnyen a rendszerből.

A csádi misszióról elmondta, hogy már a beosztásba kerülése előtt vizsgálták egy afrikai szerepvállalás lehetőségét, amelynek volt egy „katonai lába”. A körülmények és a biztonsági környezet azonban megváltoztak a francia és amerikai csapatok kivonulásával.

Azt is tagadta, hogy a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár tervezte és vezette volna a missziót.

„Orbán Gáspár százados úr egy ideig részt vett kormányzati tervezőcsoportban nagykövetekkel, szakemberekkel és tisztekkel. De hogy ő vezette volna, az erőteljes túlzás” – mondta.

Böröndi Gábor hozzátette, hogy a katonai tervezőcsoportot a helyettese, Kajári Ferenc altábornagy vezette.

(Ez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely még a legutolsó kormányinfón is csak annyit válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen szerepe volt Orbán Gáspárnak a csádi misszió előkészítésében, hogy „Semmilyen”. Igaz, korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a 2024-es parlamenti meghallgatásán is arról beszélt, hogy Orbán Gáspár a miniszteri kabinetbe vezényelve részt vesz a misszió tervezésében.)

Böröndi szerint a csádi küldetés elmaradása mellett is adódnak lehetőségek tapasztalatot gyűjteni a jelenlegi missziókban és gyakorlatokon. Úgy fogalmazott: „Inkább van szó gyakorlásról: áttelepülésről, vezetési rendszerekről, kiképzésről, felkészítésről, együttműködésről.”

A védelmi kiadások irányairól azt állítja, katonaként nem a költségvetés felől közelít, hanem képességekben gondolkodik. Úgy fogalmazott, sok új eszköz érkezett, „de a nagy hatótávolságú légvédelem még hiányzik a rendszerből.” Állítása szerint az orosz–ukrán háború azt is mutatja, hogy folytatni kell „a logisztika megújítását és a kiber- és információs műveleti képesség kiépítését”. A katonai infrastruktúrára – mondta – a GDP 1,5 százalékának kellene jutnia, és most „azokra a létesítményekre helyeződött a hangsúly – Győr, Tata, Kecskemét, Hódmezővásárhely és Szolnok –, ahol megjelent az új technika és ahol nagyobb létszám vonul be.”

Elismerte, hogy „vannak olyan körletek, például a volt laktanyám, a debreceni, amelyekre ráférne a javítás”, de szerinte „az utóbbi nyolc évben sokat léptünk előre.”

A beszerzésekről szólva kijelentette: „A HIMARS rakétatüzérségi rendszer ügyében már történt elkötelezettség”, a nagy hatótávolságú légvédelemnél pedig „meglehetősen szűk a piac, az amerikai és az európai típus közül lehet választani.” A kisebb drónokkal szerinte „már jól ellátott a honvédség, sőt, épül a képesség több alakulatnál is.”

A drónháború fő tanulságaként azt emelte ki, hogy

„óriási saját dróngyártó-kapacitásra van szükség. Mert ami nincs ott nálad a harctéren, azt nem biztos, hogy megkapod máshonnan.”

A hamarosan felálló új kormány védelmi irányairól azt hangsúlyozta, hogy a honvédség átalakulóban van, „a változások alapját a Zrínyi programmal raktuk le.” Mint mondta,

„NATO-követelményekből fakadóan indult meg a Magyar Honvédség átalakítása.”

Azt tartja elsődlegesnek, hogy „ez a folyamat ne törjön meg”, teljesüljenek a NATO-vállalások, folytatódjanak a katonák életminőségét javító programok és az infrastrukturális fejlesztések. Szerinte „felelősségvállalás, a parancsnokok számára biztosított önállóság fenntartása szintén elsődleges”, nem az a lényeg, „hogy hibázik-e egy vezető, hanem hogy mit tanul belőle”, és „nem az a fontos, hogy mekkora egy gyakorlat, inkább azt kell nézni, hogy mit adnak a fejlődéshez – a tapasztalatokat pedig rakjuk vissza a rendszerbe.” Úgy fogalmazott: „De a legfontosabb, hogy a gondolkodásmód átformálása ne álljon meg.”

A teljes interjút a HVG oldalán lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbánék vereségére fogadtak a Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőnél, és óriásit kaszáltak vele
Az Equilor Alapkezelő, amely szorosan kötődik a Tiborcz István tulajdonában álló brókercéghez, a Tisza egyértelmű győzelmére számított. Ennek megfelelően alakították ki pozícióikat, ami jó döntésnek bizonyult.
DKA - szmo.hu
2026. április 23.



Az Equilor márkanévhez tartozó, külön cégként működő Equilor Alapkezelő a Fidesz választási vereségére számítva vett fel pozíciókat az április 12-i szavazás előtt, és a Tisza Párt győzelmével jelentős nyereséget ért el – írja a Bloomberg.

A cégcsoporthoz tartozó brókercég, az Equilor Befektetési Zrt. többségi tulajdonosa a Gránit Bank, amelynek végső tulajdonosa Tiborcz István. A brókercég és az alapkezelő szorosan összefonódva, egy épületből működnek. Az alapkezelő végső tulajdonosa nem nyilvános, hivatalosan egy magántőkealap tulajdona, amelyet az Equilor Befektetési Zrt. vezetőjének tulajdonában álló alapkezelő irányít – írja a Telex.

A cég a választásokat megelőző időszakban magyar állampapírokból épített ki „jelentős túlsúlyt”, közvetlenül a voksolás előtt pedig magyar részvényekből is bevásárolt.

„Arra számítottunk, hogy Tisza lesz az egyértelmű győztes, és ennek megfelelően alakítottuk ki pozíciónkat”

– nyilatkozta Szabó Attila, az Equilor Asset Management befektetési igazgatója.

Azt is elmondta, hogy

„a választások előtt, és különösen az elmúlt négy-nyolc évben egyre nagyobb szkepticizmus uralkodott a magyarországi vállalkozók és a pénzügyi elit körében”.

A befektetés bevált, a Tisza Párt győzelmének hírére a magyar piacok ralizni kezdtek.

A budapesti tőzsde BUX indexe rekordszintre ugrott, a 10 éves államkötvények hozama pedig 2024 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza.

A hozamok esésével a korábban felhalmozott kötvények piaci értéke azonnal megemelkedett, ami nyereséget hozott a cégnek. A piaci optimizmust az a várakozás fűtötte, hogy a Tisza Párt helyreállítja a kapcsolatokat az Európai Unióval, és az országot az euró bevezetése felé tereli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt az Erste a zsarolási ügyről, amiről Simor András beszélt
Az Erste Bank hivatalos közleményben reagált arra, hogy a volt jegybankelnök szerint zsarolással kényszerítette ki a lemondását a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke az Erste Group felügyelőbizottságából. A bank jelezte, vizsgálat esetén rendelkezésre állnak.


Simor András volt jegybankelnök nyilatkozata után az Erste Bank is megszólalt: a pénzintézet arról írt, hogy „hátrányos, esetenként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető” bánásmód érte. A bank jelezte, hogy egy esetleges vizsgálat esetén együttműködik a hatóságokkal.

Az osztrák bank magyar leányvállalata egy közleményben reagált, miután Simor András súlyos vádakat fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bankkal szemben. Ahogy arról beszámoltunk, az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, zsarolással kényszerítette ki a lemondását a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke az Erste Group felügyelőbizottságából.

Elmondása szerint 2023 decemberében az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját, Jelasity Radovánt behívták a jegybankba egy ablaktalan, szűk szobába, ahol a telefonja leadása után közölték vele: ameddig Simor a bécsi felügyelőbizottság tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni a magyar leánybankkal.

A volt jegybankelnök a történtek után, 2024 januárjában lemondott a posztjáról.

A bank Telex-nek küldött közleménye ugyan nem erősítette meg név szerint Simor állításait, de általánosságban fogalmazott a sérelmeikről.

„Az Erste az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, esetenként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak. Ha a konkrét ügyben vizsgálat indul, az Erste rendelkezésre áll”

– írták, majd hozzátették, bíznak egy olyan jövőbeni működésben, amely a piaci szereplőknek jogszerű, kiszámítható és versenysemleges feltételeket biztosít.

A Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem reagált a vádakra.

A Telex emlékeztet, hogy az Erste-vezér Jelasity Radován nemrég egy podcastben arról beszélt, hogy megkönnyebbült a választás eredményétől, és másnap kokárdát tűzött. A megkönnyebbülés oka valószínűleg az, hogy az Orbán-kormány az utóbbi időben meglehetősen negatívan kommunikált a bankról. Orbán Viktor a „háború kutyája” és a „halál vámszedője” kifejezésekkel illette az Erstét és a Shellt. Ezek után nem meglepő módon az Erste nem szerepelt azon a listán, amelyen a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által szívesen látott pénzintézeteket tartalmazta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: