HÍREK
A Rovatból

„Felvállalták a szégyent is, csak bűnhődjön János bácsi" – megszólalt a bicskei gyerekotthonban zajló visszaélésekről elsőként tudósító riporter

Annyira zárt világ volt a bicskei gyermekotthonban, hogy alig szivároghattak ki az erőszaknak kitett áldozatok panaszai. Az igazgató 26 éven át élt egy épületben a gyerekekkel és érzelmi függést alakított ki áldozataival.
F. P. Fotó: RTL - szmo.hu
2024. február 23.



Moskovics Judit, az RTL Házon kívül riportere elsőként tárta fel a gyermekotthon sötét titkait. A riporter 2014 tavaszán szerzett tudomást arról, hogy mi történik a bicskei gyermekotthonban. Egy kávézóban találkozott Schmidt Erikával, aki évekkel korábban élménypedagógusként dolgozott az intézményben. A nő elmondta neki, hogy az igazgató rendszeresen molesztálja a rábízott gyerekeket. Kiderült az is, hogy több gyerek 2011-ben már feljelentést tett az igazgató ellen, de a nyomozás eredménytelenül zárult, miután többen visszavonták a vallomásaikat. A rendőrség 34 tanút hallgatott meg az ügyben, mielőtt befejezte a nyomozást.

„Első pillanattól rendkívül furcsának találtam, hogy az igazgató maga is életvitelszerűen az épületben él. Kezdettől fogva ez volt a legnyugtalanítóbb részlet.

Nem tudtam elképzelni, ennek milyen szakmai indoka lehet. Ez nem egyszerűen egy lakrész volt valahol az intézményen belül, hanem egy olyan kétszobás szolgálati lakás, ami közvetlenül az igazgatói irodából nyílt. És bár az épületben lakott, az igazgatónak volt egy saját tulajdonú lakása is Bicskén, azt albérletbe kiadta. Semmi nem indokolta, miért él az intézményben” – emlékezett vissza Moskovics Judit a 444-nek adott interjúban.

Kiderült, hogy nagyon sok bent lakó gyerek drogfüggő volt. Mindenki tudta, az igazgató is, hogy sok gyerek folyamatosan be van állva. Mivel a gyerekek jelentős része szerhasználó volt, sokan nem vették komolyan azt sem, amikor néhányan panaszokat fogalmaztak meg.

2016 szeptemberében aztán az egyik áldozat, a 18 éves Szabolcs, kisétált a vaskapun, és a bicskei vasútállomáson vonat elé vetette magát.

A fiú egyik barátja, Pop Mert, aki akkor már három éve nem lakott az intézményben, másnap feljelentést tett a józsefvárosi rendőrségen. A fiú és egy másik áldozat, Levente az első pillanattól fogva arccal és névvel akarták vállalni a dolgot, és elmondták, hogyan kényszerítette őket szexuális aktusokra az igazgató. „Elegük volt. Azt akarták üzenni, felvállalják a szégyent is akár, csak bűnhődjön. Biztosra akartak menni” – mondta az RTL riportere.

„Fontos tudni, hogy akkoriban sok itt élő gyereknek az igazgató volt a gyámja. Tudomásom szerint azoknak a gyereknek is, akik egyszer egy videofelvételen elmondták, majd a rendőrségen leírták, hogy mi mindent történt velük János bácsi irodájában. Aztán – mint köztudott – a gyerekek egyszer csak sorra visszavonták a rendőrségen a korábban leírtakat. Az egyik gyám, aki az eljárás idejére eseti gyámként helyettesítette „János bácsit”, az „Endre bácsi”, az igazgatóhelyettes volt. A kísérő, aki ott áll a kihallgatás alatt a fiú mögött, mialatt éppen arról kérdeznek a rendőrök, hogy mit szoktak csinálni az igazgatóval.

Hogy pontosan mi minden történt akkoriban a kihallgatások előtt, alatt, nem tudjuk, de az biztos, hogy az összes gyerek visszavonta a korábbi vallomását, és az ügy gyorsan le is zárult”

– árult el újabb döbbenetes részleteket Moskovics.

Az áldozatok megélése az volt, hogy ők kiválasztottak. Zsebpénzt és időnként ajándékokat kaptak: nagyobb „atyai” odafigyelést, nagyobb szabadságot, nagyobb védelmet.

Balog Zoltán miniszter asztalán már 2012-ben ott volt egy ombudsmani jelentés erről az ügyről. A második eljárás idején már az általa vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felelt az intézményért. „Két nappal azután, hogy megjelent a filmünk, első nyilvános fellépésén felkerestem Balog Zoltánt. Megkérdeztem, miként lehetséges, hogy két hete a minisztérium bejelentést tett az igazgató ellen, hetek óta zajlik a nyomozás az ügyben, és V. János továbbra is a gyermekotthonban él és lakik. Azt válaszolta, kijelölt gyám felügyeli az intézményt, és bonyolult feloldani a helyzetet, mert a szolgálati lakás nem a minisztérium felügyelete alá tartozik. Aztán kiderült, mégsem olyan bonyolult.

Az interjú másnapján V. Jánost kiköltöztették, előzetesbe vették, és megkezdődtek a kihallgatások”

– folytatta a riporter.

K. Endrét senki nem jelentette fel, csak a V. János ellen zajló nyomozás során merült fel az érintettsége. A későbbi ítélet szerint gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények elfedésében vállalt kulcsszerepet. „Egy gyereknek 5000 forintot kínált azért, hogy ne tegyen terhelő vallomást a rendőrségen János bácsira. Ő egy enyhén szellemileg sérült fiú, akinek V. János lakhatást biztosított annak ellenére, hogy már túlkorosnak minősült. Ez volt a vesztegetés kísérlete. A másik esetben az egyik gyerek jelentette a gyámjának, hogy erőszak áldozata volt. A gyám intézkedett arról, hogy a gyereket emeljék ki az intézményből, és védett intézményben helyezzék el. Így is történt. A nyomozás kezdetével a fiúnak – akinek unokatestvére is a bicskei intézményben lakott – megüzenték, most még visszajöhet, de ha nem jön, később nem fog tudni. Az unokatestvérén keresztül is nyomást gyakoroltak rá azzal, hogy ez az ő otthona, és ha nem tér vissza, egymástól távol fognak felnőni. A legtöbb gyerek számára a bicskei kastély tényleg otthon volt, és minden gyerek megijed, ha az összes gyökere és létező emberi köteléke odavész. Ez a fiú is úgy döntött, visszamegy.

Az igazgató és K. Endre közösen írták meg a papírt, amiben visszavonta a gyámnak tett vallomását a zaklatásokról.

Kényszerítés miatt az igazgatónak és a helyettesének is felelnie kellett a bíróságon” – mondta Moskovics Judit.

A riporter dühös és csalódott volt, amikor értesült arról, hogy K. Endre kegyelmet kapott. „Sokan vállaltak kockázatot és hoztak áldozatot azért, hogy fény derüljön az igazságra. És amikor már azt hitték, vége van, kiderült, hogy az elkövetett bűnt az ország elnöke bocsánatosnak tekinti” – nyilatkozta a 444.hu-nak Moskovics Judit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók – Kiadós jégeső verte el Vas megyét: volt, ahol annyi esett, hogy fehér lepel borította a kerteket
Szerda este egy heves zivatarrendszer haladt át az országon, jelentős csapadékot hagyva maga után. Míg az ország keleti felén a víz hömpölygött az utcákon, Vas megyében és a Balaton környékén jég hullott az égből.


Szerda késő este egy heves zivatarrendszer robogott át az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt és látványos villámokat.

Az ország keleti felén, a Nyírségben és Debrecen környékén jött először az égi áldás, ott vízözönszerű esőzés kezdődött, az utcákon hömpölygött a víz.

Az Időkép beszámolója szerint

az Őrségben kiadós jég esett, Rátóton pedig a lehullott csapadék olyan vastag réteget képzett, hogy a kertek egy téli havazás nyomait mutatták. Körmenden is hasonló látványt nyújtott a lehullott jég.

A viharrendszer ezután a Balaton felé haladt tovább, a térségben szintén több helyen hullott jég.

Fotókon a nyugati jégeső:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk