Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt
A kútba esett állami üzlet után jövő januártól félmilliárd forintnál is több építményadót szedhet be évente a XIV. kerületi önkormányzat a Bosnyák téri irodakomplexumot felépítő Bayer Constructtól – írja a Népszava. Az irodák, lakások és garázsok után fizetendő adó együttesen jócskán 600 millió forint feletti összeg lehet, az első részlet megfizetése pedig jövő márciusban esedékes.
Magyar Péter miniszterelnök azonban hétfőn bejelentette, hogy a Tisza-kormány eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amit az Orbán-kormány már kifizetett a beruházónak. A kormány ezt többek között azzal indokolta, hogy a Bayer Construct nem teljesítette a szerződés egyik kulcsfontosságú feltételét: a zárásig nem töröltette az ingatlanok tulajdoni lapjáról a zuglói önkormányzat elővásárlási jogát. Úgy tudni, a beruházó a projekt indításakor nem kötötte meg a kerülettel a településrendezési szerződést, és nem fizette meg a Horváth Csaba polgármestersége idején ígért nettó 3 milliárd forintot sem.
Bár a kerületnek egy esetleges kártalanítási összegre még vélhetően várnia kell, az építményadót a kormányzati visszalépés miatt már jövőre kivethetik Balázs Attila cégére. Rózsa András, Zugló új polgármestere korábban már egyértelmű üzenetet küldött a nagyberuházóknak.
– fogalmazott a kerület vezetője.
A kormányzati irodavásárlásokkal kapcsolatos kritikáját Magyar Péter sem rejtette véka alá egy korábbi nyilatkozatában, amikor az állami üzletekről beszélt. „Nem 200 milliárd forinttal túlárazva kellene irodaépületekre költeni” – mondta.
Az Orbán-kormány 2023-ban döntött arról, hogy több mint 244 milliárd forintért megvásárolja a Bayer Construct által fejlesztett irodaházat, hogy oda egy új kormányzati negyed költözzön. A projektet a kezdetektől fogva komoly viták kísérték, nemcsak a vételár, hanem az átláthatóság hiánya miatt is. Hadházy Ákos független képviselőnek a Transparency International segítségével pert kellett indítania, hogy a bíróság végül kötelezze az államot a szerződés kiadására. A beruházás egy másik komoly konfliktusforrása a fűtési rendszerhez tervezett hatalmas mennyiségű termálvíz kitermelése volt, ami ellen a fővárosi gyógyfürdők üzemeltetője is tiltakozott, mert az veszélyeztette volna a történelmi fürdők vízbázisát.
