Fellép Magyarország ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság, amiért nem tartóztatták le Netanjahut, amikor Budapestre jött
Az izraeli miniszterelnök ellen tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Idén áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon, ugyanakkor a magyar hatóságok nem tartóztatták le.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti - derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből, írja az MTI.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hágai székhelyű testület tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki palesztin felelősök mellett Netanjahu ellen az Izrael és Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Az izraeli miniszterelnök idén áprilisban hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon, és a bíróság annak idején emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemről. A bíróság többször felajánlotta a konzultáció lehetőségét, de a magyar kormány nem válaszolt - áll a testület csütörtök este kiadott közleményében.
A kormány a döntést követően azzal érvelt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, továbbá hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, illetve álláspontja szerint "az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak".
A bíróság azonban leszögezte: a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács szerint "Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség", és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása "súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását".
"Az alapokmány részes államaként Magyarország elfogadta, hogy a bíróság határozatai rá nézve kötelezőek, és nem dönthet egyoldalúan arról, hogy egyes határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján tesz-e eleget az együttműködési kéréseknek" - olvasható a jelentésben.
A bíróság továbbá emlékeztetett arra, hogy
bár Magyarország idén júniusában bejelentette kilépési szándékát a Római Statútumból, ez hivatalosan csak 2026. június 2-án lép életbe, így az ország továbbra is köteles eleget tenni az egyezményből eredő kötelezettségeinek.
A testület a most született döntést eljuttatja a tagállamok közgyűléséhez, amely decemberi éves ülésén dönt a további lépésekről.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében. A testület ezért az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé terjeszti - derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből, írja az MTI.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hágai székhelyű testület tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki palesztin felelősök mellett Netanjahu ellen az Izrael és Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„El akarják venni a cégem” – Mészáros Lőrinc emberei vetettek szemet Felföldi József vállalatára, állítja az az édességgyáros milliárdos
Az egyre több kormánykritikát megosztó Felföldi József azt állítja, politikai nyomás miatt értékesíti külföldön a termékeit. A „szívószálpápa” elárulta: tisztességtelen ajánlatot tettek a cégére.
Felföldi József, a debreceni milliárdos vállalkozó az RTL Házon kívül című műsorának nyilatkozva állította azt, hogy 2021-ben megkeresték, és ajánlatot tettek a cégére. Azt állította, a fián keresztül üzenték meg neki: „mindenképp elveszik a céget” tőle. Arra a kérdésre, hogy kik találták meg a fenyegető üzenettel, azt felelte, „Mészáros Lőrinc csapata”. Hozzátette:
„Én kifejezetten azóta politizálok, mióta ez megtörtént.”
A Felföldi Édességgyártó Kft. évente többmilliárdos forgalmat bonyolít, de a termékei több mint kilencven százalékát külföldön adja el. A cég legismertebb márkái közé tartozik a gyerekek körében népszerű Quick Milk tejszívószál, ami ivás közben édesíti meg az italt.
Felföldi az RTL-nek azt mondta, nem szeretne kiszolgáltatottá válni az aktuális magyar hatalom felé – ezért építi a cége sikerét külföldi értékesítésre.
A vállalkozó az utóbbi időben rendszeresen bírálta a kormányt a közösségi oldalán. A legfrissebb bejegyzéseiben szerepelt nyílt levél Tiborcz Istvánnak vagy éppen Bayer Zsoltnak, és arról is írt, hogy szerinte a kormány tönkretette a magyar nemzetet, a demokráciát autokrácia váltotta fel, Orbán Viktor pedig „maga a Jóisten akar lenni”. Úgy fogalmazott, Magyarországon természetes, hogy a szegénylegényekből néhány év alatt Forbes-listás milliárdosok lesznek, ezért őszre korrupcióellenes tüntetést jelentett be a Parlament elé.
Felföldi közölte: korábban Fidesz-szavazó volt, de ma már úgy látja, hogy „rengeteg pénzt kitalicskáznak az országból”.
Felföldi József, a debreceni milliárdos vállalkozó az RTL Házon kívül című műsorának nyilatkozva állította azt, hogy 2021-ben megkeresték, és ajánlatot tettek a cégére. Azt állította, a fián keresztül üzenték meg neki: „mindenképp elveszik a céget” tőle. Arra a kérdésre, hogy kik találták meg a fenyegető üzenettel, azt felelte, „Mészáros Lőrinc csapata”. Hozzátette:
„Én kifejezetten azóta politizálok, mióta ez megtörtént.”
A Felföldi Édességgyártó Kft. évente többmilliárdos forgalmat bonyolít, de a termékei több mint kilencven százalékát külföldön adja el. A cég legismertebb márkái közé tartozik a gyerekek körében népszerű Quick Milk tejszívószál, ami ivás közben édesíti meg az italt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Akik ide bevándorolnak, csak elvannak itt, mint szar a fűben” – Taktaharkányban 50 ezer forintot és szakképzettséget kérnek a beköltözőktől
A borsodi nagyközségben új rendelet szabályozza, hogy ki vehet házat. A beköltözőknek fizetniük kell, és kötelező igazolniuk, hogy van szakmájuk – különben fel is út, le is út.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Taktaharkány önkormányzata élt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény adta jogával, és rendeletben szabályozza, ki költözhet be a településre. Az augusztus végétől érvényes helyi döntés értelmében a betelepülőknek 50 ezer forintos hozzájárulást kell fizetniük, és igazolniuk kell, hogy van legalább középfokú szakképesítésük. Emellett a helyiek elővásárlási jogot kapnának az eladó ingatlanokra.
A helyiek többségének határozott véleménye van az új szabályozásról – derül ki a Telex helyszíni riportjából. A falu egyik étkezője előtt ebédre várakozó férfi azt mondta,
„a polgármester megcsinált itt mindent, az egész falut. Jöhetnek ide újak, csak hülyék ne legyenek.”
Úgy véli, kulturált emberekre van szükség, és ezzel több jelenlévő is egyetértett. Egy nő közbevetette, hogy a szabály szerinte „nem fajhoz kötött, hogy cigány, magyar, milyen. Csak olyan legyen, aki építi a közösséget.” Hozzátette: egy normális szakembert, például gáz-, villany- vagy vízszerelőt is nehéz találni, és szerinte már korábban is szükség lett volna hasonló rendeletre.
A település központjában egy másik nő azt mondta, látta, milyen sokan támadták a rendeletet a közösségi oldalakon. Először nevetett rajta, de később már úgy gondolta, jó irány is lehet.
Szerinte „valamikor mi nem így éltünk itt”, és a változás szerinte „Kanada” miatt következett be.
Elmagyarázta: Kanada a település cigánysora. „Valamikor 'Harkánynak' az volt a legszebb része, most meg a legalja. Ott, ha jön a családi, elkezdődik a csikágózás.” Úgy gondolja, hogy a rendelet valójában a romákat zárná ki, mert vannak köztük, akik „ordítanak, lopják az 50 forintos flakont az udvarról.” Úgy véli, van, aki tud viselkedni, van, aki nem, de „Kanada ügyét ez már nem oldja meg”. Úgy véli, „a polgármester biztos ezt akarta megakadályozni, csak nagyon kiforgatták.
Azt mégse mondhatják, hogy cigányt ide ne.”
A Telex a helyi boltban is hasonló hangulattal találkozott, de ott hangsúlyozták: az is baj, hogy mire egy helyi odaér egy eladó házhoz, más már megvette. Volt, aki úgy vélte, az új gyakorlat a romák lehetőségeit szűkíti, mert „minket cigányokat a főutcára nem engednek be a magyarok”. A roma nyilatkozó szerint volt már példa arra is, hogy az önkormányzat inkább megvette a házat, amire cigányok vetettek szemet.
„A taktaharkányi cigányság nevében mondom, akik itt taktaharkányi lakosok, azok mind érettségisek, egyetemista gyereket nevelnek. A polgármesternek nem velünk van baja, hanem a bevándoroltakkal” – fogalmazott az autószerelés közben megszólaltatott Feri. Hozzátette: a helyiek azokat a romákat nevezik bevándorlónak, akik beházasodnak a faluba, és szerinte nem dolgoznak, csak kukáznak, és ezek az emberek
„a mi cigányságunkat is leégetik”.
Többen is arról beszéltek, hogy a fiatalok elköltöznek Taktaharkányból, ahol sok az eladó, de egyre romosabb ház. Egy férfi azt mondta, az ő unokája Németországba ment, mert ott van munka. Úgy látja, hogy a környékbeli településekhez képest még mindig Taktaharkány a legjobb,
„mert itt jó a polgármester, meg jó a Fidesz”, de „a gazdasági helyzetről talán mégis tehet a kormány”.
Egy nő, aki épp a vasútállomásra sietett, elmondta, hogy a rendelet akár jó irány is lehet, de szerinte „tisztességes, normális ember érettségi nélkül is létezik”, és az 50 ezer forintot inkább házfelújításra kellene költeni, míg egy másik úgy nyilatkozott,
„Megszabhat-e ilyet egy polgármester? Hát, nem tudom. De ezek, akik ide bevándorolnak, azok csak elvannak itt, mint szar a fűben.”
A rendelet alapján azok költözhetnek Taktaharkányba, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, de előnyben részesülnek azok, akik az egészségügy, elektronika, élelmiszeripar, építőipar, oktatás, rendészet, közszolgálat vagy szociális ágazatok valamelyikében szakképzettek.
Szemán Ákos polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy a településen „alig van eladó ház, sok fiatal család érkezett az elmúlt években, akik ma is megfelelnek a rendeletnek”. Úgy fogalmazott: a település fel van újítva, elhelyezkedése kiváló, a rendelet pedig hiánypótló, amellyel a közösség hagyományait és értékeit kívánják megvédeni.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Taktaharkány önkormányzata élt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény adta jogával, és rendeletben szabályozza, ki költözhet be a településre. Az augusztus végétől érvényes helyi döntés értelmében a betelepülőknek 50 ezer forintos hozzájárulást kell fizetniük, és igazolniuk kell, hogy van legalább középfokú szakképesítésük. Emellett a helyiek elővásárlási jogot kapnának az eladó ingatlanokra.
A helyiek többségének határozott véleménye van az új szabályozásról – derül ki a Telex helyszíni riportjából. A falu egyik étkezője előtt ebédre várakozó férfi azt mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A politikus hosszú ideig az MSZP-ben tevékenykedett, több vezető pozíciót is betöltött. Halálhírét a családja közölte a nyilvánossággal a közösségi médiában.
Elhunyt Alexa György István kommunikációs szakértő, politikus, volt országgyűlési képviselő – adta hírül a Magyar Hang, a politikus családjának Facebook-posztjára hivatkozva.
Alexa 1989-ben lépett be a Magyar Szocialista Pártba. 1994 és 2002 között az MSZP budapesti szervezetének elnökségi tagjaként dolgozott, majd 1998-tól 2002-ig alelnöki tisztséget töltött be. 1994-ben a XIX. kerület polgármesterjelöltjeként is indult, 2005-től a párt XVII. kerületi elnöke lett. 2002-ben országgyűlési képviselőjelölt volt, és ugyanebben az évben bejutott a XVII. kerületi önkormányzatba, ahol 2006-ig volt képviselő.
2006 és 2010 között országgyűlési képviselőként dolgozott. Tagja volt a Kulturális és Sajtóbizottságnak, valamint a Média albizottságnak.
2007 és 2009 között a szocialista frakció frakcióvezető-helyettesi posztját is ellátta. 2004-től a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs tanácsadójaként dolgozott.
1990 és 1994 között a Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ igazgatójaként tevékenykedett. 1995-ig a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségének főtitkára volt. 2002 és 2004 között egy marketingcég rendezvényüzletágát vezette. Ezután, 2004 és 2006 között a Vidám Park kommunikációs, üzemeltetési és marketingigazgatójaként dolgozott.
A politikus lányának közleménye nem részletezi, hogy pontosan mi okozta Alexa György halálát, csak annyit írt, hogy az utóbbi egy hét nyomorúságos volt, és a végére elveszítette az édesapját, aki 67 évet élt.
Alexa Orsolya hozzátette: a legtöbben bátor és nagylelkű, mindig segíteni kész embernek tartották, szerinte pedig az egyik legtanultabb, legokosabb ember volt, akit valaha ismert.
Elhunyt Alexa György István kommunikációs szakértő, politikus, volt országgyűlési képviselő – adta hírül a Magyar Hang, a politikus családjának Facebook-posztjára hivatkozva.
Alexa 1989-ben lépett be a Magyar Szocialista Pártba. 1994 és 2002 között az MSZP budapesti szervezetének elnökségi tagjaként dolgozott, majd 1998-tól 2002-ig alelnöki tisztséget töltött be. 1994-ben a XIX. kerület polgármesterjelöltjeként is indult, 2005-től a párt XVII. kerületi elnöke lett. 2002-ben országgyűlési képviselőjelölt volt, és ugyanebben az évben bejutott a XVII. kerületi önkormányzatba, ahol 2006-ig volt képviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zsiday Viktor a 3%-os otthonteremtési hitelről: A fiataloknak, alacsonyabb jövedelműeknek ez borzasztó csapás
A szakértő szerint hiába ömlik a pénz a lakáspiacra, az árak csak száguldanak felfelé. Az új otthonokra továbbra is alig van kínálat, a fiatalok pedig egyre messzebbre kerülnek egy saját lakástól.
Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap portfóliómenedzsere blogbejegyzésben magyarázta el, hogy milyen káros hatásai lesznek a hamarosan elérhető 3 százalékos otthonteremtési hitelnek. A szakértő az Alapismeretek gazdaságpolitikusoknak című cikkében külön is jelzi, hogy a döntéshozók egyfajta bevezető tanfolyamként foghatják fel a sorait, mert nagyon egyszerűen bemutatja, miért jön rosszul az intézkedés éppen annak a társadalmi rétegnek, ami az otthonteremtési hitelnek pont a célcsoportja kellene, hogy legyen.
A szakértő hangsúlyozza: a közgazdaságtanban gyakran használnak keresleti és kínálati görbéket a piaci jelenségek bemutatására, ezért egy ilyen elnagyolt, leegyszerűsített modellel próbálja elmagyarázni, mi is a baj a 3%-os otthonteremtési hitellel, ami nemhogy előnyhöz nem juttatja a fiatalokat és az alacsonyabb jövedelműeket, de még távolabb is löki őket a saját ingatlan megszerzésének lehetőségétől.
Zsiday ábrák segítségével világít rá, hogy bizonyos ár mellett mennyi lakásra van kereslet. Mivel mindenkinek valahol laknia kell, a kereslet az árak emelkedése ellenére is nagy marad, ezért a keresleti görbe meredek:
még nagyobb áremelkedés esetén sem változik jelentősen a lakásigény.
A portfóliómenedzser azzal folytatja, hogy a kínálati oldalon bizonyos ár alatt nem lehet új lakást építeni, sőt, „ha a használt lakások ára jelentősen az új lakások ára alatt van, nem épül semmi”. Ilyenkor a lakásállomány, vagyis a kínálat fix marad. Magasabb árak mellett viszont elindul az új építés, és nő a lakásállomány.
Zsiday a cikkben megállapítja: Magyarországon egyértelműen kínálati probléma van, vagyis nagyon kevés lakás épül.
Az új lakásépítések aránya az OECD-országok között 2011 és 2022 között nagyon alacsony volt. Ez akkor is így van, ha közben jelentős áremelkedés történt. Pedig ilyen nagy áremelkedés után több lakásnak kellene épülnie, nőnie kellene a kínálatnak.
Annak, hogy ez elmaradt, a portfóliómenedzser szerint több oka is van, köztük a szabályozás, az állami beavatkozások, a szakemberek elvándorlása és más tényezők.
A piaci mennyiségi és árjelzések alapján feltételezhető, hogy a magyar lakáspiac kínálati nehézségekkel küzd, nem keresletivel. Ha egy ilyen, kínálatilag szűkös piacra még több keresletet engedünk rá, az árak tovább nőnek – figyelmeztet Zsiday, megjegyezve, hogy ez azoknak jó, akik már rendelkeznek lakással, vagy több lakást is tartanak befektetésként. Magyarán:
az otthonteremtési hitel bevezetése a kevésbé tehetőseknek, például a fiataloknak vagy alacsonyabb jövedelműeknek kifejezetten rossz. Ha rajtuk akarunk segíteni, akkor nem a keresletet, hanem a kínálatot kell ösztönözni, hiszen ebben az esetben a lakásállomány úgy nő, hogy közben az árak csökkennek – mutat rá a szakértő.
Az elemzés arra jut, hogy a lakáspiacon az elmúlt években végrehajtott kormányzati beavatkozások szinte kizárólag a keresleti oldalon történtek, és az új, 3 százalékos hitel is ilyen.
Ezek a jómódúaknak kedveznek, a szegényebbeknek pedig kedvezőtlenek. Legfőbb hatásuk az árak felhajtása.
Ehelyett kínálatoldali beavatkozásra lenne szükség, ha valóban változtatni akarunk a lakáspiacon. A kínálat növelésére többféle eszköz is létezik. Például nagyobb lakássűrűség és magasabb házak engedélyezése, állami infrastruktúrafejlesztés a lakóövezetekben, az engedélyezések gyorsítása a fejlesztőknek, szakemberképzések, egyenlő piaci esélyek biztosítása, korrupció megszüntetése, állami bérlakásépítési program vagy a piaci projektek egy részének állami felajánlása bérlakás céljára, illetve innovatív építési technikák támogatása – sorolja az opciókat Zsiday Viktor.
Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap portfóliómenedzsere blogbejegyzésben magyarázta el, hogy milyen káros hatásai lesznek a hamarosan elérhető 3 százalékos otthonteremtési hitelnek. A szakértő az Alapismeretek gazdaságpolitikusoknak című cikkében külön is jelzi, hogy a döntéshozók egyfajta bevezető tanfolyamként foghatják fel a sorait, mert nagyon egyszerűen bemutatja, miért jön rosszul az intézkedés éppen annak a társadalmi rétegnek, ami az otthonteremtési hitelnek pont a célcsoportja kellene, hogy legyen.
A szakértő hangsúlyozza: a közgazdaságtanban gyakran használnak keresleti és kínálati görbéket a piaci jelenségek bemutatására, ezért egy ilyen elnagyolt, leegyszerűsített modellel próbálja elmagyarázni, mi is a baj a 3%-os otthonteremtési hitellel, ami nemhogy előnyhöz nem juttatja a fiatalokat és az alacsonyabb jövedelműeket, de még távolabb is löki őket a saját ingatlan megszerzésének lehetőségétől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
