HÍREK
A Rovatból

Felkészületlenség és nem megfelelő technikai háttér is állhat az online előválasztás kudarca mögött

Az ellenzékhez közel álló háttéremberek a Telexnek nyilatkoztak a problémáról. Ami közül csak az egyik, hogy több tízszeres volt az igény az előválasztásra, mint amire számítottak.


Belső feszültségek, egyéni pártérdekek és egyszerű „nem gondolkozás” állhat az online ellenzéki előválasztás sikertelensége mögött – írja ellenzéki forrásokra hivatkozva a Telex.

Mint ismeretes, szombaton délelőtt elindult az előválasztás, de az eseményt a szerverek hibája miatt néhány óra után le kellett állítani, majd hétfő reggelig fel is kellett függeszteni. Azóta többé-kevésbé működik az online szavazás, de aki nem jelentkezett időben, azzal szembesül, hogy az előválasztás első fordulójának végéig már beteltek az online azonosításra foglalható időpontok. Az ellenzék mindeközben feljelentést tesz a szombaton történtek miatt, amelynek hivatalos kommunikációja, hogy külső – a hírek szerint Kínából érkező – támadás történt.

Hétfőig 83 ezer ember regisztrált az online előválasztásra, míg a Telex úgy értesült, hogy jelenleg napi 5 ezer online előválasztó „kezelésére” van kapacitásuk a szövetséges erőknek. Fekete-Győr András – az ellenzéki jelöltek közül az online szavazás legnagyobb támogatója – ezért már a pártelnökök belső fórumán kezdeményezte, hogy a nagy érdeklődés nyomán ennél jóval nagyobb erőforrást biztosítsanak erre a pártok. Nem véletlen a Momentum erős kezdeményezése az online szavazatok felé: felmérések szerint főleg a fiatalok körében népszerű ez a voksolási forma, a párt támogatói pedig nagy számban kerülnek ki ebből a csoportból.

A Telex információi szerint az online előválasztás informatikai és még inkább az azt üzemeltető humán bázis már az idevágó teszt során sem működött úgy, ahogy kellett volna. Sőt, már a megelőző héten is akadozott a rendszer, amikor az online előregisztrációnak kellett volna főpróbaként zajlania a szombati előválasztás éles indulása előtt.

Néhány részt vevő párt környékéről háttérben kiszivárgott információk alapján az online előválasztási háttérrendszerek üzemeltetését meglehetősen alultervezték a szövetséges hatok, illetve az online rendszer biztosítását vállaló aHang civil szervezet.

Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke az ATV-ben hétvégén még óvatosan beszélt, nem mondta ki, hogy egyértelműen támadás érte volna az oldalt.

Az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) vasárnapi közleménye szerint az előválasztásban részt vevő ellenzéki pártok és az aHang informatikusai átalakították az előválasztás háttérrendszerét, és a tömeges terhelés vizsgálatába bevonták Frész Ferencet, a Cyber Services Zrt. szenior kibervédelmi szakértőjét. Bedő Dávid, az Országos Előválasztási Bizottság momentumos tagja ezután a Telexnek még vasárnap elmondta, több terheléses tesztet is lefuttattak a pártok és az aHang szakemberei vasárnap, ezek során megbizonyosodtak arról, hogy működni fog a rendszer hétfőn.

Ugyanakkor Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hérfőn már arról beszélt az ATV-ben, akár belső szabotázsról is szó lehetett:

Az informatikai rendszerben egy kapun keresztül – nem vagyok informatikus, tehát ennél bővebben nem mennék bele –, (...) de egy elég komoly támadás érte a rendszert. Ez a kapu pedig nem véletlenül maradt nyitva. Az, hogy ez most pontosan hogyan történt, nem tudom. Ha jól tudom, akkor feljelentés is lesz az ügyben, de az Országos Előválasztási Bizottság az, amelyik vizsgálja

– mondta, bár konkrétan nem fogalmazott úgy, belülről hekkelték volna meg a rendszert.

A Telex írása szerint az online szavazás végül főként Fekete-Győr András és a Momentum nyomására be is került a szabályok közé, forrásuk szerint az aHang igyekezett is mindenben a Momentum elvárásainak megfelelő online rendszert kiépíteni, de végig ragaszkodott ahhoz, hogy ezt pártoktól függetlenül, önerőből és saját intellektuális kapacitásából valósíthassa meg.

Az online rendszer szombati összeomlásánál volt is olyan ellenzéki, aki a Telexnek a háttérben megjegyezte: éppen ezt akarták elkerülni annak idején, amikor sem az online regisztráció, sem pedig az online voksolás feltételeit nem tartották elégségesnek.

Sokatmondó, hogy az április 8−10. között, 1000 fős mintán készült reprezentatív Medián-kutatás szerint legalábbis a kormányváltást akaró szavazók közel 33 százaléka olyan rendszert szeretett volna, ahol online is csak úgy lehetett volna szavazni, ha előtte személyesen regisztrált már az illető. Minél idősebb valaki, az élő regisztráció iránti vágy annál magasabb a közvéleménykutatás szerint.

A Telex cikke után

egyes ellenzéki pártok azt jelezték, minden szükséges erőforrást biztosítani fognak ahhoz, hogy az online előválasztási kapacitások az igényeknek megfelelően bővüljenek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Kiss János (Heves 2)

• Balajti István (Pest 8)

• Muhari Gergely (Pest 14)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Borics Mihály (Fejér 2)

• Bujdosó Andrea (Pest 3)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

• Bódis Kriszta (Pest 2)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Bodóczi István (Békés 1)

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Weigand István (Budapest 5)

• Nagy Márta (Zala 1)

• Németh Csilla (Borsod-Abaúj-Zemplén 2)

• Hatala-Orosz Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén 4)

• Néher András (Győr-Moson-Sopron 2)

• Nagy Ervin (Fejér 4)

• Porpáczy Krisztina (Győr-Moson-Sopron 5)

• Rózsahegyi Áron (Baranya 3)

• Trentin Balázs (Budapest 7)

• Jelencsik József (Pest 1)

• Polgár György (Pest 12)

• Rápli Róbert (Vas 1)

• Molnár János (Bács-Kiskun 2)

• Csatári Ernő (Somogy 4)

• Halmai Ferenc Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 2)

• Bugya László (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5)

• Müller Anna (Budapest 13)

• Ruzsa Diána (Baranya 1)

• Ujvári Szilvia (Veszprém 4)

• Jakab Zsuzsanna (Budapest 12)

• Barna-Szabó Tímea (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6)

• Kovács Gyula (Bács-Kiskun 4)

• Bihari Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén 6)

• Bárkányi Bence (Csongrád-Csanád 3)

• Hallerné Nagy Anikó (Győr-Moson-Sopron 4)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.


Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.

A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.

„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”

– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.

„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”

– fogalmazott.

A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.

A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: