HÍREK
A Rovatból

Felfoghatatlan kínzásoknak vetették alá a foglyokat Bassár el-Aszad hírhedt börtöneiben – egyre több eset lát napvilágot

A hétvégén megbukott szíriai rezsim börtönrendszerének módszerei legtöbbször felülmúlták a híres középkori kínzások mértékét és brutalitását is. Cikkünket valóban csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.


Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének összeomlása szörnyű bizonyítékokat tárt fel az ország fogva tartási létesítményeiben elkövetett kínzásokról, visszaélésekről és tömeggyilkosságokról, különösen a hírhedt Szajdnaja börtönben, de más helyeken is. Ahogy a lázadó erők bevonultak Damaszkuszba és megdöntötték Aszad uralmát, megdöbbentő felfedezések kerültek napvilágra, amelyek ráirányították a figyelmet a fogvatartottak éveken át tartó szenvedéseire.

A lázadók harcosai körülbelül 40 holttestet találtak, kínzás nyomaival, a damaszkuszi Haraszta Kórház hullaházában. A videók véráztatta leplekbe burkolt holttesteket mutattak, amelyek közül sokon számokat és neveket tartalmazó ragasztószalag-darabok voltak. Az elhunytak kiléte ismeretlen, de emberi jogi csoportok szerint valószínűleg a Szajdnaja börtön fogvatartottjai lehettek. A Haraszta Kórház állítólag központi gyűjtőhelyként szolgált a holttestek tömegsírokba szállítása előtt.

A „húsfeldolgozóként”, „mészárszékként” ismert Szajdnaja börtön Aszad rezsimjének brutalitását testesítette meg. Az Amnesty International dokumentálta, hogy több ezer foglyot akasztottak fel vagy kínoztak halálra 2011 és 2015 között. A túlélők túlzsúfolt cellákról, napi kínzásokról és kényszerű hallgatásról számoltak be. A létesítmény labirintusszerű kialakítása és földalatti szárnyai rémálomszerű környezetet teremtettek, teljes elszigeteltségben a külvilágtól.

Annak ellenére, hogy kezdetben reménykedtek a Szajdnaja börtön földalatti szintjein rejtett foglyok megtalálásában, a Szíriai Polgári Védelem, azaz a Fehér Sisakosok által vezetett mentőakciók nem találtak titkos cellákat vagy fogvatartottakat. Ez sok családot elkeseredéssel töltött el, akik továbbra is válaszokat keresnek eltűnt szeretteik hollétével kapcsolatban. Jogvédő csoportok becslése szerint Aszad rezsimje több mint 136 000 embert tartóztatott le, akik közül ezrek nyomtalanul eltűntek.

Ahogy a tömegek özönlöttek a börtönökbe, kétségbeesett családok kutattak szeretteik nyomai után. Sokan elhagyott nyilvántartásokat és személyes tárgyakat vizsgáltak át, amelyeket a szabadult foglyok hagytak hátra. Néhány család újra találkozott szeretteivel hosszú évek után, de sokak számára az agonizáló várakozás továbbra is folytatódik.

A hírhed börtön felülnézetből. Fotó: MTI/AP/Ghaith asz-Szajed

Egy nő, Majszun Labut, Daraa városából utazott a Szajdnajába, abban a reményben, hogy megtalálja testvéreit és vejét. Érzelmektől túlcsordulva mesélte a földalatti, oxigénhiányos cellákról szóló pletykákat. Bár ezek a híresztelések továbbra is megerősítetlenek, rávilágítanak arra a hatalmas pszichológiai teherre, amelyet a családoknak kell elviselniük, miközben válaszokra várnak.

Előfordultak olyan esetek, hogy a börtönben kisgyerekeket tartottak fogva, akik édesanyjukkal együtt kerültek oda. Mások arról számoltak be, hogy a börtönből előkerültek között sokan voltak, akik szinte csonttá fogytak, mások gyakorlatilag élőhalottként tengették már napjaikat. Nagy kérdés, hogy közülük sokan vissza tudnak-e integrálódni a társadalomba a megpróbáltatások után.

Az emberi jogi csoportok régóta elítélték Szíria börtönrendszerét, mint az állami terror eszközét. Szökevények és túlélők beszámolói elképzelhetetlen kínzási módszerekről szólnak, beleértve az elektromos sokkolást, szexuális erőszakot és éheztetést.

Az olyan hírhedt kínzási módszerek, mint a „német szék” és a „repülő szőnyeg,” a rezsim kegyetlenségének szinonimáivá váltak. Sok fogoly halt meg kínzás, elhanyagolás vagy kivégzés következtében, holttestüket pedig tömegsírokba dobták.

A középkori kínzásokra emlékeztető „német szék” lényege egyébként az volt, hogy a fogvatartottat egy székre ültették, testét pedig addig hajlították hátra, amíg gerince el nem tört. A „repülő szőnyeg” olyan fadeszkára utalt, amire az áldozatot ráfektették, majd az eszközt lassan összecsukták – elképzelhető, milyen fájdalmakat kellett elviselnie, a legtöbbször addig, amíg abba bele nem halt.

Aszad rezsimje évtizedek óta használta a fogvatartást fegyverként, amely már Bassár el-Aszad apjának, Háfeznek az uralma alatt kezdődött. A rezsim bukása újra előtérbe helyezte Szíria történelmének ezen sötét fejezetét. Nemzetközi szervezetek továbbra is követelik az elszámoltathatóságot a konfliktus során elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményekért.

Ahogy a volt fogvatartottak újra találkoznak családjaikkal, és segélyszervezetek tovább keresik a túlélőket, Aszad brutális diktatúrájának hegei mélyen belevésődtek Szíria kollektív emlékezetébe. Sok szíriai számára Aszad rezsimjének vége keserédes pillanat, amelyet a felszabadulás öröme és a jóvátehetetlen veszteség fájdalma jellemez.

A kérdés továbbra is fennáll: vajon a nemzetközi közösség biztosítja-e az igazságszolgáltatást Aszad börtöneinek számtalan áldozata számára, vagy történeteik az idő homályába vesznek? Az eltűntek családjai számára az igazság és az elszámoltathatóság iránti küzdelem még csak most kezdődik, és nagy kérdés, hogy hányan lesznek, akik legalább reménykedhetnek abban, hogy igazságot szolgáltatnak nekik vagy családtagjaik emlékének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán beszólt Karácsonynak: Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja. Istenem
„Képzelje el, itt szórakozott sok tízezer ember. Élvezték egymás társaságát, sokat mosolyogtak, nevettek, nem gyűlölködtek, nem veszekedtek, jól érezték magukat, és közben megcsodálták a gyönyörű Budapestet” - kommentelte a főpolgármester, de Vitézy Dávid is reagált.


Orbán Viktor egy friss, 14 másodperces Facebook‑videóban a pesti alsó rakpart állapotát bírálta. Ikonikus képet akart a fővárosról, de a látványon elszörnyülködött.

„Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja. Istenem”

– mondja a miniszterelnök.

Erre reagált elsőként Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Igazat adott abban, hogy a rakpart kinézete méltatlan, de szerinte ennek fő oka az, hogy Budapest évek óta nem kapja meg a beruházásra betervezett uniós pénzt.

Posztjában így fogalmazott:

„Magam is több alkalommal jártam emiatt a főváros nevében Lázár János minisztériumában, ahol hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére.”

Állítása szerint egyszer az a baj, hogy nem elég szép a sétány, máskor az autóforgalom csökkentése vagy a növényzet mennyisége a kifogás.

Vitézy konkrét javaslattal állt elő.

„Rögtön van is egy javaslatom: a rakpart teljes felújítására, faltól falig új sétány, zöldfelületek kialakítására a Parlamenttől a Szabadság hídig kész terveink vannak.”

A tervezést Tarlós idején kezdték körülbelül tíz éve, a BKK az elmúlt években fejezte be Karácsony főpolgármestersége alatt.

Szerinte a miniszterelnök egy telefonhívással el tudná indítani a projektet. „Miniszterelnök úr, várjuk az intézkedését, és személyesen garantálom Önnek a szakbizottság elnökeként, hogy ha Budapest megkapja a neki járó uniós támogatást, akkor még idén kiírjuk a kivitelezési tendert a rakparti kupleráj felszámolására és az új sétány kiépítésére. És rögtön nem csak „ennyire futja” majd – Önnek ez kevesebb idő és erőfeszítés, mint megcsinálni egy TikTok‑videót.”

Orbán videója alá kommentelt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki azt írta:

„Tudja, miniszterelnök úr, ez valóban a város egyik legszebb helye – örülök, hogy észrevette. Talán az is feltűnt, hogy a város egyik legszebb helyén korábban autók álltak, mostanában pedig úgynevezett emberek vették birtokba, a feltört beton helyén pedig virágok nyílnak. A hely, amit volt kedves megtekintés alá vonni, nyáron sok tízezer embernek nyújtott kikapcsolódást, csodálom, hogy a Karmelita erkélyéről nem tűnt fel.

Az ott meg egy grillsütő – grillezni lehet rajta. Civil szervezetek - ne ijedjen meg, nem „sorosukráneus”, hanem ilyen városiak - helyezték el, mert grillezni jó, és csinálták is jó sokan. Aztán ott vannak a padok is, mert azokat jobb körülülni, mint az autókat.

Szóval, „képzelje el, itt szórakozott sok tízezer ember. Élvezték egymás társaságát, sokat mosolyogtak, nevettek, nem gyűlölködtek, nem veszekedtek, jól érezték magukat, és közben megcsodálták a gyönyörű Budapestet. Egyszer kipróbálhatná miniszterelnök úr is, nem fog fájni.

Meg is hívom rögtön a Nyitott Rakpart záróeseményére, a közösségi vacsorára október 26-án. Ott találkozhat sok kedves emberrel.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Vadászgépek, zavaróberendezések és brutális lezárások – példátlan biztonsági készültség várható Budapesten a Trump–Putyin csúcstalálkozó alatt
A találkozó idején Budapest több pontján jelentős forgalomkorlátozásokra és lezárásokra számíthatnak az autósok és a gyalogosok.


Budapestre érkezhet két héten belül Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, a városra példátlan biztonsági készültség vár – írja az MTI. A felkészülésben a Terrorelhárítási Központ, a rendőrség és a honvédség vesz részt, amerikai és orosz biztonsági egységekkel közösen a főváros védelméért.

Hajós István biztonsági szakértő szerint

akár vadászgépeket, zavaróberendezéseket és kiberbiztonsági rendszereket is bevethetnek.

A Fehér Ház közlése alapján a csúcshoz kapcsolódó diplomáciai előkészületek már a jövő héten indulnak.

A találkozó idején Budapest több pontján jelentős forgalomkorlátozásokra és lezárásokra számíthatnak az autósok és a gyalogosok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Kiderült, mi okozta a példátlan természeti katasztrófát Parajdon
A román kormány ellenőrző testületet állított fel, amely szerint a Salrom késlekedett a parajdi sóbánya esetében a védekezéssel.


A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.

A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:

a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.

Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint

az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.

A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A püspöki kar is megdöbbent a DK javaslatán, miszerint a gyermekbántalmazási ügyekben el kellene tekinteni a gyónási titoktól
Az egyház a kánonjogot idézve tiltakozik ez ellen. Az ötlet miatt korábban még Schimdt Mária is nekiment Dobrev Klárának.


A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közölte, hogy megdöbbentette egy törvényjavaslat, amely a katolikus papoktól a gyónási titok megsértését követelné. Azt írják, ez „súlyosan ellenkezik a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1990. február 9-én létrejött megállapodással, amely leszögezi, hogy hazánkban a Katolikus Egyház a Codex Iuris Canonici alapján működik”.

A közlemény arra reagál, hogy Dobrev Klára és a DK felvetette: gyermekbántalmazási ügyekben el kellene tekinteni a gyónási titoktól. A felvetésben ez áll:

„egy pap ma törvényesen eltitkolhatja, ha a tudomására jutott egy gyerek elleni pedofil bűntett”.

Schmidt Mária erre hevesen reagált.

A katolikus.hu oldalon megjelent közlemény szerint az MKPK Állandó Tanácsa (tagjai: Székely János szombathelyi megyés püspök, az MKPK elnöke, Udvardy György veszprémi érsek, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Felföldi László pécsi megyés püspök) ezt írta: "Az Egyházi Törvénykönyv 983. kánonjának 1. paragrafusa szigorúan megtiltja a gyóntatónak, hogy a gyónót „bármi okból akárcsak részben is elárulja”, az 1386. kánonjának 1. paragrafusa pedig elrendeli, hogy

»az a gyóntató, aki a gyónási titkot közvetlenül megsérti, az Apostoli Szentszéknek fenntartott önmagától beálló kiközösítésbe esik«.”

Az MPKP „sajnálattal tapasztalja”, hogy a kiélezett választási kampány keretében rendkívül eldurvult a közbeszéd, sokszor alaptalan hangulatkeltés és rágalmazás is megjelenik.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: