HÍREK
A Rovatból

Felfoghatatlan kínzásoknak vetették alá a foglyokat Bassár el-Aszad hírhedt börtöneiben – egyre több eset lát napvilágot

A hétvégén megbukott szíriai rezsim börtönrendszerének módszerei legtöbbször felülmúlták a híres középkori kínzások mértékét és brutalitását is. Cikkünket valóban csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.


Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének összeomlása szörnyű bizonyítékokat tárt fel az ország fogva tartási létesítményeiben elkövetett kínzásokról, visszaélésekről és tömeggyilkosságokról, különösen a hírhedt Szajdnaja börtönben, de más helyeken is. Ahogy a lázadó erők bevonultak Damaszkuszba és megdöntötték Aszad uralmát, megdöbbentő felfedezések kerültek napvilágra, amelyek ráirányították a figyelmet a fogvatartottak éveken át tartó szenvedéseire.

A lázadók harcosai körülbelül 40 holttestet találtak, kínzás nyomaival, a damaszkuszi Haraszta Kórház hullaházában. A videók véráztatta leplekbe burkolt holttesteket mutattak, amelyek közül sokon számokat és neveket tartalmazó ragasztószalag-darabok voltak. Az elhunytak kiléte ismeretlen, de emberi jogi csoportok szerint valószínűleg a Szajdnaja börtön fogvatartottjai lehettek. A Haraszta Kórház állítólag központi gyűjtőhelyként szolgált a holttestek tömegsírokba szállítása előtt.

A „húsfeldolgozóként”, „mészárszékként” ismert Szajdnaja börtön Aszad rezsimjének brutalitását testesítette meg. Az Amnesty International dokumentálta, hogy több ezer foglyot akasztottak fel vagy kínoztak halálra 2011 és 2015 között. A túlélők túlzsúfolt cellákról, napi kínzásokról és kényszerű hallgatásról számoltak be. A létesítmény labirintusszerű kialakítása és földalatti szárnyai rémálomszerű környezetet teremtettek, teljes elszigeteltségben a külvilágtól.

Annak ellenére, hogy kezdetben reménykedtek a Szajdnaja börtön földalatti szintjein rejtett foglyok megtalálásában, a Szíriai Polgári Védelem, azaz a Fehér Sisakosok által vezetett mentőakciók nem találtak titkos cellákat vagy fogvatartottakat. Ez sok családot elkeseredéssel töltött el, akik továbbra is válaszokat keresnek eltűnt szeretteik hollétével kapcsolatban. Jogvédő csoportok becslése szerint Aszad rezsimje több mint 136 000 embert tartóztatott le, akik közül ezrek nyomtalanul eltűntek.

Ahogy a tömegek özönlöttek a börtönökbe, kétségbeesett családok kutattak szeretteik nyomai után. Sokan elhagyott nyilvántartásokat és személyes tárgyakat vizsgáltak át, amelyeket a szabadult foglyok hagytak hátra. Néhány család újra találkozott szeretteivel hosszú évek után, de sokak számára az agonizáló várakozás továbbra is folytatódik.

A hírhed börtön felülnézetből. Fotó: MTI/AP/Ghaith asz-Szajed

Egy nő, Majszun Labut, Daraa városából utazott a Szajdnajába, abban a reményben, hogy megtalálja testvéreit és vejét. Érzelmektől túlcsordulva mesélte a földalatti, oxigénhiányos cellákról szóló pletykákat. Bár ezek a híresztelések továbbra is megerősítetlenek, rávilágítanak arra a hatalmas pszichológiai teherre, amelyet a családoknak kell elviselniük, miközben válaszokra várnak.

Előfordultak olyan esetek, hogy a börtönben kisgyerekeket tartottak fogva, akik édesanyjukkal együtt kerültek oda. Mások arról számoltak be, hogy a börtönből előkerültek között sokan voltak, akik szinte csonttá fogytak, mások gyakorlatilag élőhalottként tengették már napjaikat. Nagy kérdés, hogy közülük sokan vissza tudnak-e integrálódni a társadalomba a megpróbáltatások után.

Az emberi jogi csoportok régóta elítélték Szíria börtönrendszerét, mint az állami terror eszközét. Szökevények és túlélők beszámolói elképzelhetetlen kínzási módszerekről szólnak, beleértve az elektromos sokkolást, szexuális erőszakot és éheztetést.

Az olyan hírhedt kínzási módszerek, mint a „német szék” és a „repülő szőnyeg,” a rezsim kegyetlenségének szinonimáivá váltak. Sok fogoly halt meg kínzás, elhanyagolás vagy kivégzés következtében, holttestüket pedig tömegsírokba dobták.

A középkori kínzásokra emlékeztető „német szék” lényege egyébként az volt, hogy a fogvatartottat egy székre ültették, testét pedig addig hajlították hátra, amíg gerince el nem tört. A „repülő szőnyeg” olyan fadeszkára utalt, amire az áldozatot ráfektették, majd az eszközt lassan összecsukták – elképzelhető, milyen fájdalmakat kellett elviselnie, a legtöbbször addig, amíg abba bele nem halt.

Aszad rezsimje évtizedek óta használta a fogvatartást fegyverként, amely már Bassár el-Aszad apjának, Háfeznek az uralma alatt kezdődött. A rezsim bukása újra előtérbe helyezte Szíria történelmének ezen sötét fejezetét. Nemzetközi szervezetek továbbra is követelik az elszámoltathatóságot a konfliktus során elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményekért.

Ahogy a volt fogvatartottak újra találkoznak családjaikkal, és segélyszervezetek tovább keresik a túlélőket, Aszad brutális diktatúrájának hegei mélyen belevésődtek Szíria kollektív emlékezetébe. Sok szíriai számára Aszad rezsimjének vége keserédes pillanat, amelyet a felszabadulás öröme és a jóvátehetetlen veszteség fájdalma jellemez.

A kérdés továbbra is fennáll: vajon a nemzetközi közösség biztosítja-e az igazságszolgáltatást Aszad börtöneinek számtalan áldozata számára, vagy történeteik az idő homályába vesznek? Az eltűntek családjai számára az igazság és az elszámoltathatóság iránti küzdelem még csak most kezdődik, és nagy kérdés, hogy hányan lesznek, akik legalább reménykedhetnek abban, hogy igazságot szolgáltatnak nekik vagy családtagjaik emlékének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint

a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.

A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.

„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.

2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.

Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,

a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.

Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.

Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
  • „Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
  • Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”

A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy

vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.

Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A lélegeztetőgépes posztja miatt perli az államtitkár, kikérték Kulja András mentelmi jogát
A TISZA politikusa szerint a per csak egy apró pontatlanságról szól a posztjában. Azt üzeni, nem fél, és szerinte áprilisban leváltják a kormányt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Kulja András, a TISZA Párt európai parlamenti képviselője egy Facebook-posztban közölte, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár beperelte, és a magyar hatóságok kérték a mentelmi joga felfüggesztését az Európai Parlamenttől. A politikus szerint a dologban van egy „csavar”:

állítása szerint Takács Péter nem a posztjában felvetett korrupciógyanús ügyet kérdőjelezte meg, hanem azt nehezményezte, hogy a bejegyzésben rosszul szerepelt, mikortól volt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője.

Kulja András ehhez ironikusan gratulált az államtitkárnak. Azt üzente Takács Péternek és a Fidesznek, hogy nem félnek, és szerinte áprilisban le fogják váltani a kormányt, és feltárják az összes korrupciós ügyet.

Bejegyzésében ezután a TISZA EP-képviselőcsoportjának sajtóközleményét idézte, amely szerint az Európai Parlament elnöke egy ülésen jelentette be a magyar hatóságok kezdeményezését. A közlemény szerint az ügy előzménye, hogy Takács Péter rágalmazás miatt tett feljelentést a politikus egy 2025. július 31-i Facebook-bejegyzése miatt, amelyben

Kulja András arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi államtitkár családja milliárdokat szakíthatott a lélegeztetőgép-mutyiban.

A posztban ez állt:

„A COVID alatt ömlöttek a milliárdok a FIDESZ-közeli cégekhez többek között lélegeztetőgépek, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzése kapcsán – összesen több tízmilliárd forintért. Takács Péter sógora, Kőszegi Gábor Árpád volt az egyik aláírási joggal rendelkező, - az ügyben érintett cég - ügyvezetője a cég alapításától megszüntetéséig. A cég székhelye ráadásul megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével – azzal a címmel, ahol Takács Péter felesége, Kőszegi Éva Boglárka és testvére, Kőszegi Gábor felnőtt, akiknek korábban még közös cégük is volt.”

A TISZA közleménye szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a kormányhoz köthető propaganda nap mint nap valótlan állításokkal árasztja el a nyilvánosságot, addig ellenzéki politikusokat tényekkel alátámasztott posztok miatt büntetőeljárással próbálnak meg elhallgattatni.

A közlemény szerint a Fidesz rendszerszintűvé tette a kritikus hangok elleni politikai és jogi nyomásgyakorlást.

Kulja András a posztjában azt is kiemelte, hogy korábban a Fidesz négy alkalommal kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Hangsúlyozta, hogy kész ugyanazzal a feltétellel élni:

„ha a kormány megszavazza Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, akkor a csatlakozás pillanatában minden, a velem szemben indított – politikailag motivált– ügyben lemondok mentelmi jogomról.

A hatalom fél és retteg attól, hogy alig több, mint 2 hónap múlva új fejezetet nyitunk Magyarország történelemkönyvében és lezárjuk ezt a dicstelen korszakot, amit az Orbán kormány fémjelez.”

Az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelmeket az EP Jogi Bizottsága (JURI) tárgyalja, majd a plenáris ülés dönt az ajánlásukról. A bizottság 2025 őszén elutasította a magyar hatóságok kérelmét Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztésére, a döntés során felmerült szempont volt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggály is. A képviselő mandátuma a mentelmi jog esetleges felfüggesztésétől függetlenül érvényben marad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Szijjártó lobbizta ki, hogy ne függesszék fel a gödi Samsung gyár működését, haladéktalanul távoznia kell a posztjáról
A politikus szerint a miniszter súlyos rákkeltő anyagok miatt veszélyeztette a dolgozókat és a lakosságot. Még a büntetőjogi felelősségét is felvetette az ügyben.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.

Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.

Magyar Péter a Facebookon azt írja,

Szijjártó Péter „lobbizta ki, hogy az üzem működését ne függesszék fel az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladó szennyezési értékek ellenére”.

Ezzel a politikus szerint a miniszter közvetlenül veszélyeztette a gyárban dolgozó 7500 és a környéken élő több tízezer ember egészségét.

A bejegyzés szerint a kormány pontosan tudott a gyárban történő súlyosan rákkeltő nikkel porszennyezésről és a NMP magzatkárosító anyag csatornarendszerbe és felszíni vizekbe kerüléséről, mégsem tettek semmit. Magyar Péter azt állítja, a miniszter szoros kapcsolatot ápolt a cégvezetéssel:

„Szijjártó Péter havi rendszerességgel reggelizett Yi Hyun Chang elnökkel, a Samsung SDI akkori vezetőjével és a gyárhoz helyezte kormányzati »kapcsolattartónak« (magyarul strómannak), Szabó Lászlót, korábbi miniszter-helyettesét.”

A posztban feltette a kérdést, hogy „mekkora táskákban kapták a pénzt, hogy az üzemet ne kelljen bezárni, vagy hogy percek alatt megkapja a Samsung a környezetvédelmi engedélyeket?” Magyar Péter a bejegyzését azzal zárta, hogy „elég volt!”, majd hozzátette: véleménye szerint

minden politikai vezetőnek felmerül a büntetőjogi felelőssége, aki tudott a szennyezésekről és nem követelte az üzem azonnali bezárását.

Az engedélyezési eljárások során a bíróság 2024 májusában ideiglenesen felfüggesztette, majd 2025 októberében jogerősen megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Civil szervezetek szerint ez a gyár leállítását kellett volna jelentse, ám a működés leállását nem tapasztalták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk