HÍREK
A Rovatból

Félelmetes: közel a két számjegyű lakáshitelkamat

Nincs megállás a hitelkamatok emelkedésében. A személyi kölcsönöknél lassan el kell búcsúznunk az egy számjegyű ajánlatoktól, és már a standard lakáshitel kamatok is a 10 százalékos szint közelébe jutottak – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.


A folyamatos jegybanki kamatemeléseknek köszönhetően üzenetértékű, hogy az OTP Banknál már megközelítette a kis összegű, standard lakáshitelek kamata a 10 százalékot és az is, hogy eközben már a legjobb ügyfeleknek sincs egy számjegyű kamat a személyi hiteleknél a legnagyobb magyar banknál – derül ki a money.hu kamattükréből.

Közel a bűvös 10-es

Az OTP Banknál a 2022. március 15-től befogadott lakáshitelek kamata 5 éves kamatperiódusra 15, 10 éves kamatperiódusra 50 bázisponttal drágult, így utóbbinál a 10 évre fixált törlesztővel igényelt hitelek kamata már legalább 8,09 százalékos, s a 7 millió alatti kölcsönt igénylők már közel 10 százalékos (9,49 százalékos) kamatot kénytelenek fizetni. A Fix20 lakáshitelek esetében az emelés mértéke csak 0,3 százalékpont volt, ennek köszönhetően sikerült 5 bázisponttal a bűvös 10 százalékos kamatszint alatt, 9,95 százalékon tartani az ajánlott kamatot.

A Fix5 Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelnél 0,15 százalékpontos emelés után a 31 millió forintot meghaladó hitelek esetében már 7,45 százalék a legkedvezőbb kamatszint. Ennél a terméktípusnál a 10 és 20 éves konstrukcióban ugyanakkor egységesen 50 bázispontos volt az emelés és így 7,9 és 8,0 százalékos a maximális kamatszint.

Nincs egy számjegyű személyi kölcsön ajánlat

A lakáshiteleknél még a határon van az OTP, a személyi hiteleknél viszont már minden soron átlépte a két számjegyű kamat rubiconát a bank – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői. Március 16-tól az OTP személyi Kölcsönök kamata egyes hitelösszegsávokban 1 százalékponttal, a máshol 2 százalékponttal emelkedett. A legalacsonyabb kamat a decemberi 9,99 százalék helyett 11,99 százalék lett, a Minősített fogyasztóbarát Személyi Hitelnél (MFSZ) 8,99-ről 10,99 százalékra drágult, azaz a minimum 7,1 millió forintos hitelösszeget igénylő ügyfelek sem ússzák meg egy számjegyű kamattal a jövőben a személyi kölcsön felvételkét a legnagyobb banknál.

A piaci személyi kölcsön esetében kivezetésre került az 1,1 és 2 milliós hitelösszeg közötti sáv, így az ilyen hitelt igénylő ügyfelek is azt a maximális (s egyedül nem változó) 19,99 százalékos kamatot kell, hogy fizessék majd, mint korábban az 1,1 millió alatti hitelt igénylők. Ez esetükben 100 bázispontos drágulást jelent.

Már társa is van az OTP-nek

Nagyot emelt lakáshitel kamatain, s így ugyancsak a 10 százalékos kamat közelébe jutott az Oberbank. Az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek kamata 1,05 százalékponttal, a 10 éveseké 0,95 százalékponttal emelkedett. Így az akciós 5 éves kamatperiódusú lakáshitel kamata 7,10 százalékról 8,15-ra, a nem akciós konstrukcióban 8,70-ről 9,75 százalékra ugrott, míg hasonló kamatperiódusú szabad felhasználású jelzáloghitelt 10,25 százalékos kamat mellett lehet igényelni a banknál, vagyis a nem lakáscélú hitelek kamata itt már most is két számjegyű.

A 10 éves kamatperidusú hiteleknél akciósan 7,65, anélkül 9,25 százalékos kamat alakult ki a 95 bázispontos emelés után, a szabad felhasználású jelzáloghitel kamata ennél 50 bázisponttal magasabb, 9,75 százalékos szinten lett meghúzva.

Mától drágít az Erste is

Március 21-én, hétfőtől egységesen minden 5 éves kamatperiódusú hitelének kamatánál 30, a 10 éves kamatperiódusú és a fix 15 éves futamidejű ügyleteknél pedig 20 bázispontos emelést hajtott végre az Erste Bank. Ennek nyomán 5 éves fixálás mellett – az összegtől és a kedvezménykategóriától függően – 5,59-7,01 százalékos, 10 éves fixáláskor 5,79-7,66, míg 15 évig azonos törlesztőrészletet választva 5,99-7,52 százalékos kamaton juthatunk hitelhez. Azaz a standard ajánlat esetében a 15 éves (a futamidő egészére vonatkozó) fixálás kamata, már olcsóbb, mintha 10 éves kamatperiódust választanánk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk