Feledy Botond választási manipulációtól tart, miután AI-val klónozták a hangját és konteóvideókhoz használták fel
A támadók komoly erőforrásokat mozgatnak meg, már több videót is fizetett hirdetéssel juttattak el több tízezer emberhez. A szakértő mindenkit óvatosságra int.
Feledy Botond, külpolitikai szakértő és a Partizán műsorvezetője a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy egy ismeretlen felhasználótól kapott figyelmeztetést, miszerint a hangját egy YouTube-csatorna használja. Mint írja, a hír igaznak bizonyult.
„Egy konteokat sorozatban gyártó, bő egy hónapja létrehozott csatorna AI-val az én hangomon narráltatja a videóit. Megtévesztésig hasonlít a hangszín is, a nevem - szerencsére - nem szerepel sehol, viszont a konteók legmélyebb bugyrából érkező felület nagyon durva dolgokat “mondat el” velem”
– fogalmazott a bejegyzésben.
A szakértő közölte, hogy feljelentést tett a hazai hatóságnál és a YouTube-on is jelezte a jogsértést, mivel álláspontja szerint bűncselekmény történt: személyes adattal való visszaélés és becsület csorbítására alkalmas hamis hangfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala. Feledy leszögezte, semmi köze a csatornához, a hangját ellopták, és a szakmai hitelét súlyosan aláásó tartalmat adtak a szájába. Beszámolója szerint a csatornán eddig 10 klipet tettek közzé, és heti két videót ígérnek. A csatornának körülbelül 2200 követője van, de két videót szerinte biztosan fizetősen hirdettek, mert ezek hirtelen 20 és 50 ezer körüli nézettséget értek el. Ez Feledy szerint különösen aggasztó, mert aki e mögött áll, az láthatólag érdemi erőforrásokat tesz bele. A posztban felveti, hogy
nem világos, ez egy ellene szóló kampány kezdete-e, vagy egy teszt-támadás lehet az áprilisi választások manipulációinak előjátékaként. Ebben az esetben szerinte nem ő az igazi célpont, hanem azt tesztelhetik, hogyan reagál a YouTube és az érintettek egy hamis AI-hangfelvételre.
Feledy Botond a tanulságokat is levonta, és arra figyelmeztetett, hogy a magyar választási kampányban is számítani lehet AI-felvételek megjelenésére. „Ne felejtsük el, hogy az ír elnökválasztáson egy hamis AI-videót tettek közzé röviddel az urnanyitások előtt, miszerint a vezető jelölt visszalép. A szlovák parlamenti választáson az egyik ismert ellenzéki újságíró és az ellenzéki párt elnöke közti hamis AI hangfelvételt tettek közzé, amelyen összeesküvést szőttek” – írta, hozzátéve, hogy az olvasóknak nagyon körültekintőnek kell lenniük, és a legkisebb gyanú esetén is alapos forráskritikát kell alkalmazniuk.
„Egy-egy AI-videó és a rá épített műveletsor, amely akár az utcai erőszakra való felhívásig is könnyen terjedhet sajnos, választási kockázatként itt van velünk. Sose osszatok tovább ilyeneket, és lehetőleg mindig flageljétek a platform irányába is, hogy gyanús a videó vagy a poszt, hogy egymás információs higiénéjére is vigyázzunk” – áll a bejegyzésben. Feledy emlékeztetett, hogy nyilvános magyar szerepléseiben a Partizánnál dolgozik külpolitikai szakértőként. Azt is közölte, hogy a szóban forgó csatorna linkjét nem osztja meg, de arra kért mindenkit, hogy a posztját terjesszék.
Feledy Botond, külpolitikai szakértő és a Partizán műsorvezetője a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy egy ismeretlen felhasználótól kapott figyelmeztetést, miszerint a hangját egy YouTube-csatorna használja. Mint írja, a hír igaznak bizonyult.
„Egy konteokat sorozatban gyártó, bő egy hónapja létrehozott csatorna AI-val az én hangomon narráltatja a videóit. Megtévesztésig hasonlít a hangszín is, a nevem - szerencsére - nem szerepel sehol, viszont a konteók legmélyebb bugyrából érkező felület nagyon durva dolgokat “mondat el” velem”
– fogalmazott a bejegyzésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő számlák a Karmelitából: 270 milliót költöttek egy orgonára, 266-ot lámpákra
A Magyar Hang közérdekű adatigénylésére a Várkapitányság kiadta a Karmelita belső tereire fordított kiadások egy részét. A tételek között egyetlen festményre fordított, közel 179 millió forintos összeg is szerepel.
Százmilliós tételekben költöttek a Karmelita kolostor belső tereinek berendezésére és díszítésére az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikáció puritán munkahelyként hivatkozott az épületre.
Világítótestekre bruttó 266 millió forintot, egy orgonára 270 milliót, egyetlen hatalmas festményre pedig közel 179 millió forintot fizettek ki
– derül ki a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére kapott válaszokból.
A Várkapitányság által kiadott szerződések szerint a Pápai Asztalos Kft. bruttó 151 millió forintért gyártott bútorokat közbeszerzési eljárás nélkül, egy olyan kormányrendeletre hivatkozva, amit „a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzéseknél lehet alkalmazni. Ugyanez a cég szállított egy kültéri ülőgarnitúrát is 11 millióért.
A részletes adatokból kiderül, hogy a szecessziós és art deco stílusjegyeket viselő lámpatesteket és csillárokat a Zengővári Kft. gyártotta le 266 millióért. Az egykori templomtérből átalakított, ötszáz fős rendezvényterem központi eleme, az orgona 270 millió forintba került, ezt az Aeris Orgona Kft. készítette.
A hangszerrel szemben látható, 17 négyzetméteres, Sacra conversazione című festményért közel 179 millió forintot fizettek ki Kisléghi Nagy Ádám festőművész vállalkozásának. A terem kárpitozott székei és függönyei további 56,6 millió forintot emésztettek fel. A Várkapitányság ugyanakkor több kérdést is hárított, mondván, a beszerzéseket más állami cégek bonyolították le, így a teljes kép a belső terek költségeiről továbbra sem ismert.
A Karmelita körüli költések és a puritán jelleg vitája a májusi kormányváltás után éleződött ki igazán, amikor Magyar Péter miniszterelnök megnyitotta az épületet a nyilvánosság előtt.
A bejárások és a kordonok lebontása szimbolikus lépés volt, amivel az új kormány azt üzente, „nincsen fal az emberek és a kormány között.”
A vezetett séták célja az volt, hogy bemutassák a korábbi kormányzati fényűzésnek tartott elemeket, köztük a most árazott műtárgyakat, a nemes faanyaggal burkolt tárgyalókat és Rogán Antal korábbi minisztériumának szivartermét. A Karmelita felújítása és a Miniszterelnökség 2019-es beköltözése a budai Várnegyedet átalakító Nemzeti Hauszmann Program részeként valósult meg, amelyet az Orbán-kormány a nemzeti örökség helyreállításaként kommunikált.
A most nyilvánosságra került, százmilliós tételek mellett korábban is napvilágot láttak már kisebb, de a luxust jelző beszerzések.
Ilyen volt egy közel 50 millió forintos, 856 darabos Herendi porcelán étkészlet, egy 35 millió forintos óriás falikárpit, valamint egy vélhetően Spanyolországból származó Lotaringiai kárpit 36 millióért.
A miniszterelnöki teraszra 2024-ben bruttó 11 millió forintért vásároltak kültéri ülőgarnitúrát. A korábbi kormánypárti politikusok a vádakra reagálva azt hangsúlyozták, hogy az épület nem egy luxuspalota, és arra buzdították a választókat, hogy személyesen győződjenek meg a szerintük ízléses és puritán kialakításról. A most nyilvánosságra hozott összegek pontosítják a reprezentációs célokra fordított kiadásokat.
Százmilliós tételekben költöttek a Karmelita kolostor belső tereinek berendezésére és díszítésére az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikáció puritán munkahelyként hivatkozott az épületre.
Világítótestekre bruttó 266 millió forintot, egy orgonára 270 milliót, egyetlen hatalmas festményre pedig közel 179 millió forintot fizettek ki
– derül ki a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére kapott válaszokból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
CNN: 57 halott Ceutánál, az 50 ezer migráns többsége már visszatért Marokkóba
A spanyol kormány szerint péntek estére a Ceutába bejutó ötvenezer ember többsége visszatért Marokkóba. A példátlan migrációs hullámra Olaszország és Franciaország is rendkívüli határvédelmi intézkedésekkel reagált.
A spanyol kormány szerint péntek estére már visszatért Marokkóba a legtöbb abból az ötvenezer emberből, aki az elmúlt két napban bejutott az észak-afrikai spanyol exklávé, Ceuta területére.
A csütörtökön és pénteken zajló, példátlan méretű határátlépések során legalább 57 ember életét vesztette, sokan a tengerbe fulladtak
A tömeges visszaáramlás oka sokaknál az volt, hogy nem találtak élelmet és szállást a városban.
A krízisre több európai ország is azonnal reagált. Olaszország bejelentette, hogy ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a Spanyolországból érkező légi és tengeri járatokon.
Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani X-en közzétett üzenetében úgy fogalmazott: „A Schengen Spanyolországra vonatkozó ideiglenes felfüggesztése szükséges lépés állampolgáraink biztonságának védelméhez és az európai határok megvédéséhez.”
Franciaország szintén a spanyol határ fokozott ellenőrzését rendelte el, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig kijelentette: „Nem engedhetjük meg, hogy bárki szabályaink betartása nélkül lépjen be az Unióba.”
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pénteken a helyszínre utazott, és az eseményeket Spanyolország területi integritásának megsértéseként értékelte. A kormányfő szerint az embercsempész-hálózatok félretájékoztatása is hozzájárult a tömeges határátlépéshez.
„Ami tegnap történt, teljes elítélésünket érdemli, teljes elutasításunkat” – fogalmazott Sánchez. A spanyol szélsőjobboldali VOX párt vezetője, Santiago Abascal árulónak nevezte a miniszterelnököt, aki szerinte „úgy viselkedik, mint a spanyol nép ellensége”.
A spanyol Legfelsőbb Bíróság alig néhány hete, július 8-án hozott ítéletet arról, hogy a tengeren, úszva érkező emberekkel szemben jogellenes az azonnali, eljárás nélküli visszaküldés.
Ez a döntés megnehezíti a hatóságok dolgát a vízen érkezők esetében, akikkel szemben rendes idegenrendészeti eljárást kell lefolytatniuk. 2021 májusában már volt egy hasonló, bár jóval kisebb léptékű migrációs hullám, akkor két nap alatt több mint nyolcezren jutottak be Ceutába, miután a marokkói határőrizet láthatóan lazult.
A mintegy 85 ezer lakosú Ceuta helyzete földrajzilag és jogilag is különleges.
A város Spanyolországhoz tartozik, így az Európai Unió része, de Észak-Afrikában, Marokkóval határosan fekszik. Bár a schengeni övezet tagja, külön szabály alapján kötelező személyazonosság- és okmányellenőrzés van a spanyol szárazföld és a többi uniós tagállam felé induló járatokon.
Egy fiatal marokkói férfi a Reuters hírügynökségnek arról beszélt, miért fordul vissza: „Őszintén szólva nem is tudom, miért jöttem, most pedig megyek vissza.”
„Tegnap ebéd óta nem ettem, pedig hoztam magammal egy kis pénzt… Amit csinálunk, az se nem jó, se nem élvezetes” – tette hozzá.
A spanyol kormány szerint péntek estére már visszatért Marokkóba a legtöbb abból az ötvenezer emberből, aki az elmúlt két napban bejutott az észak-afrikai spanyol exklávé, Ceuta területére.
A csütörtökön és pénteken zajló, példátlan méretű határátlépések során legalább 57 ember életét vesztette, sokan a tengerbe fulladtak
Magyar Péter: Az ellenzék úgy viselkedik, mint Néró – Felégetnék Rómát csak azért, hogy ha az övék nem lehet, akkor a másé se legyen
A következő években új szélerőművek épülhetnek, és „868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztési forrást fogunk megvalósítani” - jelentette be. Ebből szélenergiát, energiatárolást, hálózatfejlesztést, geotermikus beruházásokat, okosmérőket és a háztartási napelemek gyorsabb csatlakoztatását finanszírozzák.
Magyar Péter miniszterelnök paksi bejelentkezésében közölte, a Duna rekordalacsony vízállása miatt napokon belül a teljes atomerőmű leállítására kényszerülhetnek. A helyszíni videóban így fogalmazott:
„…pár napon belül mínusz 134 centiméteres vízszintnél a teljes erőművet le kell állítanunk.”
A miniszterelnök hozzátette, hogy „A Duna vízállása jelenleg mínusz 125 centiméter.” A kormány azonnali intézkedéseket hozott, és 31 nagyfogyasztó már „220 megavatnyi önkéntes fogyasztáscsökkenést vállalt a 17 és 22 óra közötti kritikus időszakban”.
A paksi atomerőműtől közzétett videóban Magyar Péter arról beszélt, hogy a Duna soha nem látott alacsony vízállása miatt tovább kell csökkenteni az erőmű teljesítményét. A kormány „Védelmi munkacsoportot” állított fel, a MAVIR pedig „óráról órára hangolja össze a hazai termelést, az importot és a fogyasztást”. Soron kívül dolgoznak a Dunamenti erőmű kiesett kapacitásának újraindításán, a Dunai Finomító vízellátásának biztosítására pedig három ideiglenes szivattyút telepítettek.
A nagyfogyasztók önkéntes korlátozásai mellett az állam is takarékoskodik: lekapcsolják a díszkivilágításokat, csökkentik a hűtőberendezések teljesítményét, és a jövő héten otthoni munkavégzés elrendelésére is sor kerülhet. „Elhalasztjuk az országgyűlés hétfői és keddi ülését is” – jelentette be. A létfontosságú szolgáltatások, mint a kórházak és vízművek, elsőbbségi védelmet kapnak.
Az ivóvízellátás is rendkívüli beavatkozást igényel, Szentendrére a honvédség szállít vizet. A kialakult helyzet szerinte megmutatja, „milyen örökséget is hagyott ránk az Orbán-kormány”. Állítása szerint 2018 óta tudni lehetett, hogy a Duna vízállása veszélyeztetheti Paks működését, a szükséges szivattyúberuházásról azonban csak idén írták alá a szerződést. Úgy látja, a víziközműveket is tönkre tették, és az aszályra sem készítették fel az országot. A miniszterelnök szerint a mostani helyzetben hiányoznak azok az uniós források, „amiket Orbánék korrupciója miatt vesztett el az ország”.
Magyar bejelentette, a szerdai kormányülésen elfogadták a döntést, amely „hosszú évek után újra megnyitja Magyarországot a szélenergia előtt”.
A következő években új szélerőművek épülhetnek, és „868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztési forrást fogunk megvalósítani”. Ebből szélenergiát, energiatárolást, hálózatfejlesztést, geotermikus beruházásokat, okosmérőket és a háztartási napelemek gyorsabb csatlakoztatását finanszírozzák. Azt is mondta, hogy „A Fidesz… az Alkotmánybíróságon támadta meg az uniós 1000 milliárdok hazahozatalához szükséges jogszabályokat”.
Úgy fogalmazott, az ellenzék úgy viselkedik, mint Néró: „Felégetnék Rómát csak azért, hogy ha az övék nem lehet, akkor a másé se legyen.”
Leszögezte, „ezt nem engedjük”, és megígérte, hogy vigyázni fognak „Magyarország egyik legnagyobb kincsére, a vízre”. Végül köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek, és mindenkitől azt kérte, hogy a 17 és 22 óra közötti idősávban csökkentse az áramfogyasztását, valamint a következő napokban mellőzze az öntözést, az autómosást és a medencék feltöltését.
A miniszterelnök bejelentését a Paksi atomerőmű körüli események drámai eszkalációja előzte meg. Hétfő este a Duna folyamatos apadása miatt az 1-es blokkon 254 megawattos teljesítménycsökkentést hajtottak végre. A helyzet sajtóhírek szerint szerdán vált kritikussá, amikor a soha nem látott, mínusz 118 centiméteres vízállás miatt elrendelték a 3-as blokk teljes leállítását. A negatív rekordok másnap is folytatódtak, csütörtök reggel már a 2-es blokk teljesítményét kellett a felére csökkenteni, miután a vízszint mínusz 121 centiméterre süllyedt.
A kormány a kialakult helyzetért egyértelműen az előző vezetést teszi felelőssé. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a válság egy több tízmilliárdos beruházás elmulasztása miatt következett be, ezzel a kialakult helyzetet az előző kormány hibájának nevezte. A Magyar Péter bejelentése után a főváros is reagált: Karácsony Gergely főpolgármester elrendelte Budapesten a díszvilágítás lekapcsolását, hogy ezzel is csökkentsék az energiafogyasztást.
Magyar Péter miniszterelnök paksi bejelentkezésében közölte, a Duna rekordalacsony vízállása miatt napokon belül a teljes atomerőmű leállítására kényszerülhetnek. A helyszíni videóban így fogalmazott:
„…pár napon belül mínusz 134 centiméteres vízszintnél a teljes erőművet le kell állítanunk.”
A miniszterelnök hozzátette, hogy „A Duna vízállása jelenleg mínusz 125 centiméter.” A kormány azonnali intézkedéseket hozott, és 31 nagyfogyasztó már „220 megavatnyi önkéntes fogyasztáscsökkenést vállalt a 17 és 22 óra közötti kritikus időszakban”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva rajzás: Seperni kellett a szúnyogokat a hajókról a balatoni Kékszalagon
Az 58. Kékszalag vitorlásverseny mezőnyét extrém sűrűségű árvaszúnyog-raj lepte el pénteken. A jelenségről több videó is készült, a szakértők pedig vizsgálják, meghaladja-e a mostani invázió a tavalyi mértékét.
Az 58. Kékszalag vitorlásversenyt valósággal ellepték a szúnyogok, a fedélzetre telepedett rovarokat sok helyen már csak söpörni lehetett – írta a Telex több, a Facebookon terjedő videó alapján.
A pénteken közzétett felvételeken az látszik, ahogy a rovarok olyan sűrű felhőben cikáznak a hajók körül, hogy tőlük szinte alig lehet ellátni a vízig.
A lap megkereste a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, hogy kiderüljön, a mostani rajzás mértéke eléri vagy akár meg is haladja-e a tavalyi, szintén rendkívüli inváziót. A cikk szerint a versenyt egyébként az RSM hajó nyerte.
A Balatonnál tapasztalható jelenség nem új keletű, a korábbi években is előfordultak extrém mértékű rajzások. A rovarok tömege korábban már olyan sűrű volt, hogy csapadékfelhőnek tűnő jelként jelent meg a meteorológiai radarképeken is. Korábbi beszámolók szerint a helyzet a tó körüli vendéglátást is próbára tette, volt, ahol a parti éttermeknek teljesen le kellett kapcsolniuk a világítást, a vendégek pedig a telefonjaik fényénél olvasták az étlapot.
Siófokon az invázió korábban helyi vitákat is kiváltott, mivel a védett, de zavaró rovarok miatt a városvezetés nehéz helyzetbe került. A szakértők szerint a tömeges rajzások hátterében a Balaton vizében megnövekedett tápanyagszint áll, ami kedvez az algák és az ezekkel táplálkozó árvaszúnyog-lárvák elszaporodásának. Fontos kiemelni, hogy a jelenséget okozó árvaszúnyog (latin nevén Chironomus balatonicus) az emberre nem veszélyes, nem csíp.
Az idei Kékszalagot nemcsak a rovarok, hanem más természeti kihívás is nehezítette: a Balaton alacsony vízállása miatt a verseny útvonalát is módosítani kellett.
A keszthelyi fordulót a sekély víz miatt jóval keletebbre kellett helyezni. [kapcsolodo]/kekszalag-utvonal-rovidites-balaton-alacsony-vizallas/[kapcsolodo]
Az 58. Kékszalag vitorlásversenyt valósággal ellepték a szúnyogok, a fedélzetre telepedett rovarokat sok helyen már csak söpörni lehetett – írta a Telex több, a Facebookon terjedő videó alapján.
A pénteken közzétett felvételeken az látszik, ahogy a rovarok olyan sűrű felhőben cikáznak a hajók körül, hogy tőlük szinte alig lehet ellátni a vízig.
A lap megkereste a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, hogy kiderüljön, a mostani rajzás mértéke eléri vagy akár meg is haladja-e a tavalyi, szintén rendkívüli inváziót. A cikk szerint a versenyt egyébként az RSM hajó nyerte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
