Feledy Botond: „A Kreml utasítására az orosz taktika változott”
– írja Feledy a közösségi oldalán hozzátéve, hogy az oroszok lőttek már szét operaházat, állatkertet és főteret is. Ezeken a helyszíneken a közművek sem működnek rendesen, az élelmiszerüzletek előtt sorok kígyóznak.
A szakértő szerint Putyin mostanra kockára tette a politikai kreditjét és olyan mértékű erőforrásokat mozgatott meg, hogy most már muszáj valamilyen eredményt hoznia. Az oroszok célja jelenleg „az ukrán állam demilitarizálása, semlegessége és a Zelenszkij-vezetés megbuktatása”. Eközben az ukránok az oroszok kivonulásáért, a saját szuverenitásuk és területi integritásuk helyreállításáért és a tűzszünet kimondásáért harcolnak. Eközben a NATO feltartóztatná az oroszokat, miközben egyértelművé tenné Putyin számára, hogy „ezután nem érheti meg neki még egyszer ilyen barbár akcióba kezdeni”.
Három lehetséges utat vázol fel.
Az egyik a kétoldalú megoldás. „Jelenleg bilaterális tárgyalások zajlanak: Kijev és Moszkva delegációi között e hét második felében kerül sor a következő találkozóra. Ezekre a tárgyalásokra akar hatni Moszkva a brutális civilek elleni támadással és Ukrajnát belekényszeríteni a céljai feladásába. Feltehetőleg az oroszok még nem tettek le Zelenszkij kiiktatásáról: folyamatosan próbálják az ukrán civil kommunikációt lekapcsolni, hogy majd a megadásról, az elnök lemondásáról szóló dezinformációval segítsék egy esetleges új, oroszbarát vezetés érkeztetését a káosz közepette. Ezzel lényegében az orosz pontok valósulnának meg.”
A multilaterális megoldás szerint „miközben a NATO-tagok a közvetlen tűzerőt leszámítva rengeteg támogatást nyújtanak, Biden az évértékelő beszédben is egyérteművé tette, hogy nem lesz amerikai (így NATO) katona ukrán földön. Ugyanakkor Putyin nemcsak Ukrajnáról, hanem az egész európai biztonsági struktúráról akar tárgyalni. Sajnos e kettő összekötése megintcsak a Kremlt erősítené, hiszen egy háborúval tudná rávenni a NATO-t arra, hogy tárgyaljon, ez pedig kontraproduktív lenne, mivel akár további háborúkra ösztönözheti az orosz vezetést. Egyelőre nem látszik, hogy a NATO-oldal tárgyalási szinten bárhogy is bevonódna”.
A harmadik út a kivéreztetés taktikája, amelybe Feledy szerint mindkét fél belépett. „Az oroszok effektív az ukrán népet és városokat véreztetik ki, míg a szövetségesek pedig az orosz gazdaságot. Mindkettő bizonytalan, hogy mennyi idő alatt hoz fordulópontot, hogy hol vannak a töréspontok akár az ukrán ellenállást illetően, akár az orosz társadalom anomáliatűrésében.” Hozzáteszi: a várható gazdasági krízis rosszabb lesz, mint az 1998-as orosz pénzügyi válság.
A bejegyzést azzal zárja, hogy minden háborúval töltött nap emberéleteket követel, az oroszoknak pedig többszáz millió dollárjába kerül. Azaz: mindkét fél az idő szorításában van. Feledy mégis úgy véli, Putyin pozíciója a helyzetben nem sok jót ígér.
