HÍREK
A Rovatból

Fele annyiba kerül a magyar szalámi Németországban, mint itthon

Bár más országokban is drágultak az élelmiszerek, a külföldön élő magyaroknak korántsem kell annyit spórolniuk, mint az itthon élőknek.


„Arra megy el a nyugdíjam: élelmiszerre és rezsire” - nyilatkozta a Fókusznak egy magyar nyugdíjas asszony. A stáb külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy más országokban mennyire érzik az energia- és élelmiszerárak emelkedését.

Mándity László 7 éve él Németországban, egy wellness-szállodában masszőrként és szaunamesterként dolgozik. Havi körülbelül 2000 euróból gazdálkodik, albérletet fizet, autót tart fent. Azt mondja, még mindig nem kell különösebben odafigyelnie arra, hogy mit vásárol. Nagyon régen spórolt.

„Nem volt olyan döbbenetes különbség, amire azt mondtam volna, hogy úristen, mi történt itt” - nyilatkozta. Nyáron ledöbbent a magyarországi árakon. Bár ott is magas, 20,7 százalékos lett decemberre az élelmiszer-infláció a januári 4,9-ről, ez még mindig csak a fele a magyarénak.

A tej átszámítva 280-350 forint, a toastkenyérért 581, a tejfölért 269 forintnyi összegért juthatunk hozzá. A tehéntúró mindössze 292 forint. A 10 darabos tojás sem drága, 386 forint, amennyi nálunk tavaly januárban volt.

A legnagyobb meglepetést mégis a magyar Pick szalámi okozza: 2254 forint, míg nálunk 5000 forint közelében van ugyanakkora kiszerelésben.

Bene Kati férjével és kislányával lakik az olaszországi Ravennában. Ott is nőttek az élelmiszer-, az áram- és energiaárak, most már tudatosabban vásárol. Igyekszik 50 eurón belül költeni egy bevásárlás alatt.

A legolcsóbb tészta 500 grammos kiszerelésben átszámítva 277 forintba került, fele annyiba, mint nálunk. Míg tavaly januárban 3,6 százalék volt az élelmiszer-infláció Olaszországban, addig decemberre a 13,3 százalékra nőtt.

Zsuzsi 3 gyerekével és férjével 11 éve él Skóciában, a férje pizzafutárként dolgozik, ő pedig asszisztens. Azt mondja, nem nagyon nézi az árakat, még nem kell spórolniuk, nem is jönnének haza.

„Itt is minden megváltozott, minden sokkal nehezebb, de még mindig sokkal élhetőbb, mint otthon. A szociális háló nagyon erős, gyakorlatilag mindenféle támogatást megkaphatsz, ha fiatal vagy, ha idős, ha van gyereked, ha nincs. Arról nem is beszélve, hogy még több munkalehetőség van, mint eddig”

- mondta.

Az Egyesült Királyságban az élelmiszer-infláció a múlt januári 4,4 százalékról 17 százalékra nőtt.

1 kiló fehér kenyér átszámítva 550 forint, a tojás darabja 84 forint. Az étolaj Skóciában 1210 forintba kerül, nálunk hatósági áras.

Mariann Las Vegasban él amerikai férjével, saját wellnessakadémiáján pilatesoktatókat képez. Elmondása szerint a drágulás leginkább a tojás árán érzékelhető, ami 49 százalékkal kerül többe, mivel ott épp madárinfluenza tizedeli a csirkeállományokat. Darabja egyébként átszámítva 270 forint. A legolcsóbb tej litere 550 forint, a fehér toastkenyér kilója 770 forint. Az Egyesült Államokban tavaly januárban 6,7 százalékos volt az élelmiszer-infláció, és decemberre csekély mértékben, 10,4 százalékra nőtt.

„Amíg a korábbi években 80-120 dollárért elvégeztem a heti nagybevásárlást, ma már ezt egy olyan 180 dollár körüli összegért tehetem meg, és nem luxustermékekről beszélek, hanem sima alapélelmiszerekről”

- nyilatkozta.

Az élelmiszer-infláció Mexikóban a januári 12 százalékról decemberre mindössze a 12,7 százalékot érte el.

A tej, kenyér, vaj, sajt, üdítő ára hasonló, mint nálunk. Az olajárak, az éttermi árak megdöbbentően alacsonyak. Idén biztos nem lesznek olcsóbbak az élelmiszerek, de Sándorfi Balázs gazdasági elemző most optimista.

„Az amerikai inflációban nagy beszakadás, 3 százalékos csökkenés van, szintén hajtűkanyar van a német inflációban, a 10 százalék visszalépett 8-ra” - mondta a Fókuszban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk