Felcsúton 14 millió forint tőkejövedelem jut egy lakosra a GKI szerint

Ismét kérdezz-felelek videót tett közzé Magyar Péter. A Tisza Párt vezetőjétől többek között megkérdezték azt is, hogy mitől fél, amire azt válaszolta, hogy nem fél.

Az egyik kérdező arról érdeklődött, mi a véleménye arról, ha a fiatalok külföldre mennek egyetemre.

- válaszolta a politikus.

A videóból az is kiderül, hogy az első autója egy használt Volkswagen Polo volt. Még Varga Judittal közösen vették, és a volt felesége azt mondta neki, hogy addig nem szül gyereket, amíg Magyar nem tanul meg jól vezetni.

Magyar Péter egy kérdésre azt is elárulja, hogy az igazán nagy álmai nem politikai irányultságúak. Az utolsó előtti kérdés pedig arról szólt, hogy ha csak egy fideszest juttathatnának börtönbe, de őt garantáltan, akkor ki lenne az.

- szögezte le Magyar.

Áll a bál a szombati Budapesti Pride egyik színpadi műsorszáma körül. A szóban forgó produkció során a Mia Szösz néven ismert előadó kokárdával a mellkasán táncolt, miközben a hangszórókból a Csík zenekar által előadott Most múlik pontosan című dal szólt.

Kedden aztán előbb a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólalt meg a műsorszámmal kapcsolatban Orbán Viktor posztja alatt. A miniszterelnök a szóban forgó táncról osztott meg egy videót közösségi oldalán. Majd nem sokkal később a dal eredetijét jegyző Quimby zenekar is posztolt a Facebookon.

Majorosi egy kommentben azt írta: szerinte nem helyes, hogy előzetes engedélye nélkül került a hangja egy politikai tartalom mellé. A Quimby tagjai pedig azt kérték, hogy legközelebb előre jelezzék, ha a dalaikat felhasználná bárki.

Kedden este Orbán Viktor egy külön posztban reagált az énekesnő hozzászólására.

- írta a kormányfő.

Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, és nem lát olyan indokot, ami miatt ne indulhatnának meg a tárgyalások. Az Európai Bizottság szerint Kijev készen áll arra, hogy megtegye az első lépést az EU felé, még akkor is, ha a magyar kormány ezt másként gondolja, írja az Euronews.

Orbán Viktor a Voks2025 véleménynyilvánító szavazás eredményére hivatkozva vétózta meg Ukrajna csatlakozását. A szavazáson 2,3 millióan vettek részt, és a válaszadók 95 százaléka nem támogatta az ukrán tagságot. A miniszterelnök erre alapozva utasítja el, hogy az EU megnyissa az ajtót Kijev előtt.

Hozzátette: „amikor egy tagjelölt országot objektív okok nélkül annak ellenére visszatartanak, hogy megfelel a kritériumoknak, akkor az egész bővítési folyamat elveszíti a hitelességét”.

Az uniós testület kedden bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére. Az első, „Alapok” nevű klaszter olyan területeket érint, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a közbeszerzések és a biztonság. Ez a klaszter minden csatlakozó ország esetében az első, amit megnyitnak, és az utolsó, amit lezárnak – utóbbihoz viszont mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.

A szóvivő kiemelte, hogy Ukrajnának nehéz körülmények között, háborús helyzetben kell végrehajtania a szükséges reformokat. Ennek ellenére azt mondta: „mindig is az érdemi alapú megközelítést védtük a csatlakozás esetében, és ebben az esetben nincs objektív okunk kifogást emelni az egyes klaszter megnyitásával szemben”.

A Bizottság pozitívan értékelte Ukrajna kisebbségvédelmi intézkedéseit is. Elismeréssel szóltak az etnikai alapon történő megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemről, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és a kulturális sokszínűség támogatásáról. A cél ezzel az volt, hogy megnyugtassák Orbán Viktort, aki korábban többször is bírálta Ukrajnát a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak korlátozása miatt.

A két ország között korábban zajlottak kétoldalú egyeztetések is, ezek azonban májusban megszakadtak, miután Ukrajna bejelentette, hogy egy feltételezett magyar kémhálózatot leplezett le az országban.

Magyarország már 2024 júliusában jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna csatlakozását, amikor átvette az EU Tanácsának soros elnökségét. Azóta sem történt előrelépés, noha a lengyel elnökség idején sokan reménykedtek ebben. A jelenlegi dán elnökség a bővítést „geopolitikai szükségszerűségnek” nevezte.

Reggel nyolc után már több tucat ember gyűlt össze a Dunai Vasmű kapuja előtt. Újabb elbocsátási hullám indult a Dunaferr egyik utódcégénél: ezúttal 800 dolgozónak kellett távoznia, derül ki az RTL Híradóból. A múlt héten már 1700 embert küldtek el, így már több mint 2500 család érintett.

Sokan közülük évtizedek óta ugyanott dolgoztak. Egy férfi azt mondta, 1989 óta dolgozik a cégnél. Arra a kérdésre, hogy most mi következik, csak annyit mondott: sehová nem veszik fel.

A dolgozók attól tartanak, hogy nem találnak új munkahelyet. A kormány korábban átképzési programokat ígért, ám erről egyelőre semmilyen információt nem kaptak az érintettek.

A Kormányhivatal közleményt adott ki a helyzetről. Ebben azt írják: „jelenleg is képzési lehetőségeket biztosít azok számára, akik új munkahely megtalálására törekednek”, valamint hogy „felvették a kapcsolatot a régió kiemelt foglalkoztatóival, hogy felmérjék a képzési kínálatot és a potenciális elhelyezkedési lehetőségeket”.

A gyár története egészen a szocializmus idejéig nyúlik vissza: akkoriban a Dunai Vasmű az ország egyik meghatározó üzeme volt. A rendszerváltás után privatizálták, azóta több tulajdonosa is volt – köztük orosz és ukrán cégek –, majd néhány éve, állami segítséggel, a Liberty Steel indiai vállalat vette át.

Miközben a gyárban épp embereket bocsátottak el, a város másik oldalán sajtótájékoztatót tartottak. Soltész Miklós államtitkár és Mészáros Lajos, a térség országgyűlési képviselője egy leendő köztéri szoborról beszélt a helyi katolikus plébánia előtt. A projektet az állam 20 millió forinttal támogatja.

Az RTL Híradója megkérdezte, hogy a politikusok ellátogatnak-e a gyárhoz is. Soltész Miklós úgy fogalmazott: „Teljesen természetesen a képviselő úr és azok, akik ezen a területen dolgoznak, az ő feladatuk, hogy segítsenek és ahogy eddig is segített a kormány biztos, hogy segíteni fog.”

A képviselő a híradónak arról is beszélt, hogy információi szerint a hengermű tovább működhet, és reméli, hogy a most elbocsátott dolgozók felét visszavehetik.

Ha viszont nem érkezik új befektető, Dunaújváros környékén körülbelül 2500 embernek kellene munkát találni – miközben információk szerint a régióban ennél jóval kevesebb betöltetlen állás van.

Az RTL Híradó teljes riportját itt lehet megnézni: