„Fél éve várok a gyógyszerengedélyre, miközben a daganat terjed bennem” – Hónapok óta csúsznak az egyedi kérelmek a BSLAGY-nál

Semjén Zsolt a Parlamentben felháborodottan és kiabálva utasította vissza, hogy bármi köze lenne a Szőlő utcai javítóintézet gyerekei ellen elkövetett szexuális erőszakhoz. Erre reagált Lakner Zoltán egy Facebook-bejegyzéssel, amelyben azt írta: Semjén úgy védekezett, hogy az LMBTQ-közösséget hozta összefüggésbe a pedofíliával, amit Lakner „gyalázatos összemosásnak” nevez.

„Semjén Zsolt, az úgynevezett KDNP elnöke – ráadásul miniszterelnök-helyettes is a magyar kormányzástörténet nagyobb dicsőségére –, akinek a nevét irrelevancia okán ritkán hozom szóba elemzésekben, ma felháborodottan utasított vissza egy vádat. Igaz, ez a vád nem fogalmazódott meg expliciten vele szemben, de ő azért válaszolt rá. Így, ha valaki eddig nem értesült róla, most megtudhatta, hogy a vád létezik” – írta a politikai elemző.

Hozzátette: „Az, hogy a kommunikációs tanfolyamok hányadik foglalkozásán tanítják, hogy ilyet tenni tilos, legyen az ő gondja.”

„Ám a felháborodása közepette azzal védekezett a szerinte "vérvád", "Belzebub-vád" ellen, hogy ő amiatt bizonyíthatóan a p.dofilia esküdt ellensége, mert ő volt "az első, aki az LMBTQ-lobbival szembe mert menni". A primitív "szakállas bácsizás" valóban vele kezdődött húsz éve, erre büszke a mai napig. Végül is, másra a közéletben nemigen lehet. De azért lássuk be, hogy a személyes megtámadtatásra adott válasza eszerint a több százezer magyar LMBTQ ember címére küldött újabb kollektív "Belzebub-vád" volt” – írta Lakner. „Ő ezt tudja nyújtani a hazának” – tette hozzá-

Én vagyok annyira jóindulatú, mondhatni, tisztelem annyira a felebaráti szeretet, hogy ne akarjam eldönteni, melyikről lehet szó, de egy miniszterelnök-helyettes esetében, még ha politikailag oly jelentéktelen is, mindkettő az ország kárára válik.”

Hadházy Ákos a parlamenti folyosón Hatvanpusztáról kérdezte Orbán Viktort. Fideszes képviselők megpróbálták megakadályozni a kérdezést: előbb Szűcs Lajos lökdöste, később Budai Gyula is beszállt.

Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.” Hadházy így tette fel a kérdését: „Akkor mondja meg a falu bolondjának, hogy egy mezőgazdasági üzembe miért kell két úszómedence és két kétmillió forintos kád?” Orbán erre: „De a falu bolondjával nem is beszélünk.” Ezután megkérdezte a többiektől, hogy nincs-e bohócsipkájuk, hogy ráadják Hadházyra.

A végén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója odalépett Hadházyhoz, és megkérte, hogy tegye el a telefonját, „mert ez nem egy nyilvánosság előtti tér”. A parlament folyosóján korábban évtizedekig forgathattak a tévéstábok is, de Kövér László házelnök – egy szűk sáv kivételével – lényegében betiltotta ezt.

„Megkérdeztem Orbántól, hogy ha Hatvanpuszta egy mezőgazdasági üzem, akkor miért van szükség két medencére és kétmilliós fürdőkádakra…

Úgy tűnik, nincs még erre igazán jó válasza. Ezen mondjuk nem csodálkozom , mert nekem sincs. De azért annál kitalálhatna jobbat, mint hogy szegény, idős apja mögé bújjon. Az meg pláne lehangoló, hogy válasz helyett csak idióta módon ismételgetett sértegetésre futotta. Mint egy bolond ismételgette, hogy én bolond vagyok...

Orbán Balázs pedig arról próbált meggyőzni, hogy az embereket nem érdekli, hogy mezőgazdasági üzem, vagy luxuskastély áll-e Hatvanpusztán. Pedig ez egy fontos kérdés, ugyanis ha utóbbi, akkor a miniszterelnök hatalmasat hazudott. Ha pedig ebben hazudott, akkor másban is megtehette.

Ezért nagyon fontos, hogy minél többen el tudják dönteni, hogy mi épült Pusztaverszájban. Aki csak a saját szemének hisz, az legközelebb szombaton megteheti (A buszokra sajnos korlátozott a férőhely, várólistánk van már, de az autók kerekeit őrizni fogjuk...)”

A videó:

Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.

A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.

Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg. Azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária érintett volt abban a pedofil kegyelmi botrányban, amely Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett.

Ilaria Salis ügyében a magyar hatóságok a budapesti Antifa-támadásokban való részvétel miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését.

Patai Mihály az Európa Klubban tartott előadást. A klub 27 éve működik, az elnöke Inotai András. A kilencvenes években mindketten részt vettek az uniós csatlakozás előkészítésében, akkor Patai vezette a monetáris munkacsoportot.

Patai szerint az euró bevezetése hozhat fordulatot – írta a hvg.hu. Úgy véli, egy-két éven belül be kell jelentkezni az ERM II árfolyam-mechanizmusba. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai.”

„Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb.” „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük.”

A költségvetésről azt mondta, 2020 óta hatalmas a hiány, és nő az államadósság törlesztése és kamata. A 2010–2020 közötti 1500–1800 milliárd forinttal szemben ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget fizetünk. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem.” „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni.”

A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte. Szerinte miközben az MNB az infláció ellen magas kamatokkal fékezett, a kormány kedvezményes hitelekkel és tartósan magas hiánnyal élénkített.

Az uniós pénzek szerepét korábbi tapasztalattal magyarázta. A magyar gazdaság az 1980-as évektől a működőtőkére épült. A külföldi cégek évente kiviszik „jól megérdemelt” profitjukat vagy annak egy részét, ezt sokáig ellensúlyozták az uniós támogatások. Felidézte, hogy 1997-ben Lothar Späth azt mondta neki: a támogatások kiegyenlítik a fizetési mérleg hiányát, ahogy Spanyolországban és Portugáliában történt. Magyarországon is nagyjából így alakult – egészen mostanáig.

Az euró szerinte olcsóbb finanszírozást és kisebb kockázatot jelentene. Szlovákia és Horvátország 2,9–3,0 százalékos kamatot fizet, Magyarország hetet. A horvát hitelminősítés a tagság miatt javult. Az euró megszüntetné a forint árfolyamkockázatát. Patai bankári múltjára hivatkozva azt mondta, ha nem kell fedezeti műveleteket és swapokat kötni, évente 1,5 milliárd euró megtakarítás jöhetne össze. Mindez a kamatmegtakarításon felül.

A végén úgy fogalmazott: „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra.”

Az előadáson szóba került a jegybanki konfliktus is. Két éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel. Az MNB elnöke megkurtította Patai alelnöki jogköreit, leváltotta a Budapesti Értéktőzsde éléről, és a jegybank egyik eldugott irodájába helyezte. A jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint ez törvénytelenül történt. Patait 2019-ben a miniszterelnök javaslatára, az illetékes parlamenti bizottság támogatásával Áder János köztársasági elnök nevezte ki a monetáris tanács tagjának és az MNB alelnökének.

Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást.