HÍREK
A Rovatból

„Fél éve várok a gyógyszerengedélyre, miközben a daganat terjed bennem” – Hónapok óta csúsznak az egyedi gyógyszerkérelmek

A Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért februárban indult, és hét hónapja felel itthon az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásáért. A betegek jellemzően drágább, ritkább gyógyszerekhez kérnek támogatást.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. szeptember 23.



A Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLAGY) kedden és csütörtökön 9 és 15 óra között fogad telefonokat. Az ajtón ez áll: „Személyes ügyfélfogadás nincs.” Több beteg arról számolt be, hogy nehéz elérni a szervezetet, és lassan halad az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálása. A bírálatok szerint nincs nyilvános szempontrendszer, nem ismert, kiket kér fel az ötfős kuratórium szakértőként, és a folyamat szó szerint emberéletekbe kerülhet – írta a Telex.

„Tanácstalan vagyok, nem tudom, mi lenne a jó, fél éve várok a gyógyszerengedélyre, miközben a daganat terjed bennem”

– mondta Mária a lapnak, ő áprilisban adta be kérelmét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) és az alapítványhoz. Vastagbélrákja van, kétszer megműtötték, kapott kemoterápiát, több áttéte van, és a protokoll szerint kimerítette az összes kezelési lehetőséget. Orvosa egy infúzióból és egy gyógyszerből álló kombinációt javasolt. Az infúzióra júniusban megkapta az engedélyt a NEAK-tól, a gyógyszerről viszont az alapítvány dönt, onnan még nem kapott választ.

A gyógyszer havonta több mint kétmillió forintba kerülne, ezért nem a NEAK hatásköre. A kezelést a gyógyszer nélkül nem tudják elkezdeni. A legutóbbi CT és MR szerint az elmúlt hónapokban annyit romlott az állapota, mint korábban másfél év alatt.

„Van, amikor már szánakozó emailt írok, egy rákos betegnél több hónap késedelem nagyon sokat számít”

– mondta. Gyakran telefonál, van, hogy egy egész nap rámegy, sokszor nem veszik fel, ha pedig igen, türelmet kérnek, mert el vannak maradva. Személyesen csak a portásig jutott.

Az alapítvány késéssel, februárban indult, és hét hónapja felel itthon az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásáért. Ezekben a kérelmekben a betegek jellemzően drágább, ritkább gyógyszerekhez kérnek támogatást. A BSLAGY-hoz szánt kérelmeket továbbra is a NEAK rendszerén keresztül kell benyújtani. A NEAK-nál 60 napos határidő van, az alapítványnál nincs erre vonatkozó szabály. A már befogadott, de a kért indikációban nem támogatott allopátiás gyógyszerek és a különleges tápszerek ügye a NEAK-hoz tartozik. A BSLAGY a Magyarországon nem használt, nem törzskönyvezett szerekkel, valamint a törzskönyvezett, de nem tb-támogatott készítményekkel foglalkozik; ezekhez az NNGYK egyedi importos engedélye kell.

Júniusban Kovácsné Putnoki Katalin, a kuratórium elnöke azt mondta, meglepte őket a kérelmek mennyisége. Akkor 2100 beadványnál tartottak, és 650-et tudtak teljesíteni.

Bidló Judit, a felügyelőbizottság elnöke és egészségügyi helyettes államtitkár szerint lassítja a folyamatot, hogy a NEAK-nál felhalmozódott kérelmekből is érkezett az alapítványhoz. Egy névtelenséget kérő onkológus nem tapasztalt nagy csúszásokat, és a NEAK rendszerében sem lehetett végigkövetni egy kérelem útját, de szerinte segítene egy ilyen megoldás.

Az alapítvány az induláskor és most sem válaszolt a működésre és a szempontrendszerre vonatkozó kérdésekre. Közérdekű adatigénylésre azt közölte, hogy 2025. szeptember 3-ig 4575 egyedi méltányossági kérelem érkezett hozzájuk, ezek közül 1888-at bíráltak el, mindegyiket pozitívan. Az átlagos elbírálási időről azt írták, hogy minden ügy egyedi, az adattartalom eltérő, ezért nem határozható meg átlagos idő.

Az alapítvány szerint a gyógyszerkérelmeknél azt vizsgálják, hogy a kért készítménynek van-e indikációja a megjelölt kórképre. Csak olyan gyógyszerekhez adnak támogatást, amelyeknek az Európai Gyógyszerügynökség vagy az Európai Gazdasági Térség tagállami hatóságai adtak forgalomba hozatali engedélyt.

A NEAK ezt írta korábban: „a nem támogatott gyógyszerek és eszközök esetén, azt hogy a NEAK mikor adhat méltányosságból támogatást több jogszabály szabályozta, és a támogatás egyik fontos feltétele volt a kérelmezett terápia igazolt költséghatékonysága. Így a NEAK esetén elsősorban a gazdasági szempontok kerültek előtérbe egy-egy döntés során.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk