Egy afgán férfi lövöldözött a Fehér Háznál, aki az amerikai kivonulás után érkezett az USA-ba

„Nem pisztollyal a fejükhöz szorítva erőszakoltak meg. Egy telefonhívás megmenthette volna az életem. Egyikük sem tette meg” – mondta Gisèle Pelicot a bíróságon, miután 2024 decemberében ítéletet hirdettek annak az 51 férfinak az ügyében, akik éveken át szexuálisan bántalmazták őt, miközben eszméletlen volt.

A 73 éves asszony tudatosan kérte, hogy a tárgyalás nyilvános legyen, mert azt akarta, hogy a szégyen végre oldalt váltson. A francia bíróság a férjét, Dominique Pelicotot, a bűncselekmény-sorozat főszervezőjét 20 év börtönre ítélte, a többi elkövető 3 és 15 év közötti büntetést kapott.

A nyomozók a lefoglalt digitális eszközein több tízezer fotóból és videóból álló, aprólékosan rendszerezett archívumot találtak, amely feltárta, hogy a férfi 2011 és 2020 között rendszeresen elkábította a feleségét, majd idegeneket hívott a közös otthonukba, hogy megerőszakolják. Az eszméletlen nőről a bűncselekmények közben felvételeket készített.

A bűncselekmények gépezete közel egy évtizeden át zavartalanul működött. Dominique Pelicot erős szorongáscsökkentőket és altatókat, például Temestát kevert a felesége ételébe és italába. Az interneten toborzott férfiaknak pontos szabályokat adott, a házban pedig kamerákat és állványokat helyezett el a felvételek elkészítéséhez. A toborzás egy alig moderált, névtelen csevegőplatformon, a „Coco” nevű oldalon zajlott, annak is egy „À son insu” („A tudta nélkül”) nevű szobájában.

A per során Gisèle Pelicot lemondott a névtelenséghez és a zárt tárgyaláshoz való jogáról, hogy a saját hangján mondhassa el a történteket, és üzenjen más túlélőknek. Döntése országos mozgalmat indított el, a „La honte doit changer de camp” („A szégyennek oldalt kell váltania”) jelmondat transzparenseken és a közösségi médiában is megjelent. „Úgy éreztem, agyonnyom a borzalom” – mondta a BBC Newsnight című műsorában, amikor felidézte a szembesülést a férje által készített felvételekkel.

A közfelháborodás hatására a francia parlament 2025 októberében történelmi jelentőségű törvénymódosítást fogadott el, amely a nemi erőszak büntetőjogi definícióját a beleegyezés (consent) fogalmával egészítette ki.

A 2025 novemberében hatályba lépett jogszabály kimondja, hogy a beleegyezésnek szabadon adottnak, konkrétnak és visszavonhatónak kell lennie, a hallgatás vagy a reakció hiánya pedig önmagában nem minősül beleegyezésnek. Jogvédő szervezetek történelmi győzelemnek nevezték a reformot.

2025 januárjában a platform alapítóját, Isaac Steidlt is őrizetbe vették, és vádat emeltek ellene többek között szervezett bűnözés elősegítése és pénzmosás miatt. A hatóságok mintegy 5 millió eurónyi vagyont zároltak.

A tragédia a családot sem kímélte. Gisèle Pelicot lánya, Caroline Darian 2025 márciusában feljelentést tett az apja ellen, azt állítva, hogy őt is elkábította és szexuálisan bántalmazta. Az ügyben külön nyomozás indult.

A per lezárultát követően Gisèle Pelicot könyvben és interjúkban is feldolgozta a történteket. Idén február 17-én jelent meg a memoárja, amely a Himnusz az élethez címet kapta.

Pelicot munkásságát és bátorságát a legmagasabb szinten is elismerték: 2025 júliusában megkapta a francia Becsületrend lovagi fokozatát, és felkerült a BBC 100 legbefolyásosabb nőt bemutató 2024-es listájára is.

Forrás

Pénteken az innsbrucki bíróság kimondta: Thomas Plamberger bűnös. A 39 éves hegymászót gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával ítélték el, miután barátnője, a 33 éves Kerstin Gurtner tavaly januárban halálra fagyott Ausztria legmagasabb hegyén, a Grossglockneren.

De mi is történt azon a végzetes éjszakán, és hogyan jutottunk el a tragédiától a bírósági ítéletig?

A tragédia tavaly január 19-én, hajnali 2 óra körül kezdődött a Grossglockner 3798 méteres csúcsa alatt, alig 50 méterrel a cél előtt. A jóval tapasztaltabb Plamberger és a kevésbé rutinos Gurtner mászása itt vett drámai fordulatot. A nő kimerült, és a dermesztő éjszakában, ahol a hőmérséklet -8 fokig süllyedt, a szél miatt pedig -20 fokos volt a hőérzet, egyszerűen nem tudott továbbmenni. Plamberger ekkor, saját elmondása szerint, segítségért indult. Hat és fél órával később tért vissza. A mentők délelőtt találtak rá a nőre, de akkor már késő volt.

Az ügyészség szerint Plamberger felelőssége egyértelmű volt. Hansjörg Mayr főügyész a bíróságon kíméletlenül fogalmazott:

Az ügyész szerint a férfi nem tett meg alapvető lépéseket: nem vitte a nőt szélvédett helyre, és nem adott neki sem bivakzsákot, sem hőtartó fóliát. A vádhatóság szerint Plamberger órákat várt a segélyhívással, sőt, nem is próbált jelezni egy, aznap felettük elrepülő hegyi rendőrségi helikopternek, és a segélyszolgálatok hívásaira sem reagált. „

– tette hozzá az ügyész.

Plamberger és védője egészen másképp látták a helyzetet. A férfi szerint a barátnője utolsó szavai ezek voltak, miután másfél órát töltött vele a fagyban: „menj, most már menj!”. A jogi csapata azzal érvelt, hogy a pár „közös megegyezéssel” vált el, és éppen jól kezelték a helyzetet, amikor a helikopter elhaladt felettük, a telefon rezgését pedig a férfi egyszerűen nem érezte a zsebében. Kurt Jelinek, Plamberger ügyvédje a történteket „tragikus, végzetes balesetnek” nevezte.

A történetet tovább bonyolítja az áldozat édesanyjának nyilatkozata, aki a lányát ért kritikákra és a barátja elleni támadásokra is reagált. „Dühít, hogy Kerstint egy buta libának állítják be” – mondta a Die Zeit német lapnak.

Az anya védelmébe vette a férfit is: „És szerintem igazságtalan, ahogy Kerstin barátjával bánnak. Boszorkányüldözés folyik ellene a médiában és az interneten.”

A pénteki ítéletben a bíró hangsúlyozta, hogy Plamberger nem rosszindulatból cselekedett, de a túra vezetőjeként súlyosan félremérte a helyzetet, és nem tett eleget a felelősségének. Az ítélet nem jogerős.

Via UNILAD

Egy hónapra letartóztattak egy dunavarsányi gyermekorvost és asszisztensét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy pénzért hamis igazolásokat adtak ki kötelező védőoltásokról. A gyanú szerint a kisebb gyerekeket a szülők be sem vitték a rendelőbe, csak az oltási könyvüket adták át, a nagyobbakat viszont odavitték, hogy a védőnő felé is hihető legyen a történet. Ezekben az esetekben a gyerekeket meg is szúrták, de oltóanyagot nem fecskendeztek beléjük.

Az ügyről beszámoló Infostart szerint a nyomozási bíró csütörtökön rendelte el a két gyanúsított letartóztatását a bűnismétlés, illetve a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt. A gyanú szerint tavaly év végétől idén év elejéig mintegy 19 gyermek esetében adtak ki hamis igazolást pénzért vagy ajándékért cserébe. A kihallgatásukon a gyermekorvos nem tett beismerő vallomást, az asszisztens viszont igen, bár részleteket nem közölt.

– közölte Kenese Attila, a Budapest Környéki Törvényszék sajtószóvivője. A cselekményt a hatóság üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának minősíti, amiért a törvény 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat. A nyomozás során a szülők büntetőjogi felelősségét is vizsgálni fogják, mivel a vesztegetésben ők az aktív felek, akik a pénzt adták a kötelezettségszegésért. A hatóságok munkáját titkos információgyűjtés és lehallgatási anyagok is segítik, a nyomozás során pedig jelentős számú tanúkihallgatás várható.

Magyarországon a gyermekkori védőoltási rendben előírt oltások kötelezőek, és az átoltottság hagyományosan rendkívül magas, 98 százalék feletti.

Az országos tisztifőorvos éppen február elején erősítette meg, hogy a gyermekkori átoltottság továbbra is magas az országban.