SZEMPONT
A Rovatból

Ezrek követik a magyar lányt, aki elhatározta, hogy leszámol az előítéleteivel

Betegesen félt a muszlimoktól, aztán elkezdte tanulmányozni a vallást, és rájött, hogy az éremnek két oldala van. Nem téríteni akar, csak minél többeket meggyőzni arról: ne ítélkezzünk ismeretlenül.
Láng Dávid - szmo.hu
2017. szeptember 14.



Instagramon már közel 13 ezer, Facebookon pedig 2400 követője van a Multi-culti, illetve a Multiculti Club nevű oldalnak, amelyet egy 27 éves magyar lány indított nagyjából egy éve. Egy olyan lány, aki elmondása szerint korábban tele volt előítéletekkel. De önszántából úgy döntött, hogy szeretne megváltozni.

Azóta kétszer is végigcsinálta az egy hónapos böjtöt Ramadán idején, és eltöltött egy hetet Egyiptomban egy teljesen véletlenszerűen kiválasztott családnál, hogy testközelből is megtapasztalhassa, van-e valós oka a félelemre.

Tapasztalatairól és motivációiról beszélgettünk. (A beágyazott Instagram-fotókhoz angol nyelvű képaláírások is tartoznak, ezeket az eredeti oldalon olvashatod el a jobb felső sarkukban lévő ikonra kattintva.)

– Minek hatására kezdtél el az iszlámmal foglalkozni?

– Amikor itthon éltem, már-már kóros mértékű fóbiám alakult ki a muszlimokkal szemben. Ha megláttam egy fejkendős nőt a buszon, szó szerint elkezdtem izzadni, és csak az járt az eszemben, vajon van-e bomba a ruhája alatt és mikor robbantja fel. Szinte halálfélelmem volt, hiába tudta az agyam, hogy nyilván nem reális ez a veszély, nem tudtam kontrollálni az érzéseimet.

Később, Londonba költözve aztán nagyon sok muszlimmal megismerkedtem és ennek köszönhetően felismertem, valójában mennyire jó emberek, és mennyire félreérti őket a nyugati világ nagy része – akár a nőkhöz való viszonyukat, akár azt, miről szól valójában a vallásuk.

– Nehéz volt eljutnod erre a pontra?

– Nem volt egyszerű, de beláttam, hogy ha valakit pusztán a bőrszíne, vallása, vagy bármilyen hovatartozása miatt kizárok az életemből, azzal csak én leszek kevesebb. Túl akartam lépni a félelmemen, ezért tavaly augusztusban elkezdtem kutatni az iszlámot.

"
Főleg az érdekelt, mi késztet valakit arra, hogy embereket öljön, miközben mások, akik ugyanezt a hitet vallják, a világ legkedvesebb emberei.

– És rájöttél, mi a válasz? Miért történik ennyi terrortámadás, ha a többség tényleg olyan, amilyennek leírod?

– Szerintem nagyon sok múlik azon, hogy a Koránt többféleképpen lehet értelmezni. Bár az iszlám alapvetően békét hirdető vallás, benne van az is, hogy ha megtámadnak téged, jogod van védekezni. Ez a kitétel azután került bele, hogy a muszlimokat kiűzték Mekkából, és folyamatos üldöztetésnek voltak kitéve, de nem támadtak vissza. De ez csak az egyik része a dolognak, emiatt még senki nem fog gyilkolni. Sokkal fontosabb, hogy nagyon sokan csatlakoznak Nyugat-Európából is az Iszlám Államhoz amiatt, mert kirekesztjük őket, és nem nyitunk feléjük.

Ők többnyire második generációs bevándorlók, akiknek a szülei még a tradicionális muszlim közegben nőttek fel, ezért gyerekeiket is ennek szellemében akarják nevelni. A gyerekek viszont általában már nyitottabbak szeretnének lenni ennél, mert a nyugati értékek is fontosak számukra. És miután ezen a téren senkire nem számíthatnak – se a családjukra, akik teljesen más beállítottságúak, se a környezetükre, amely elítéli őket –, ott maradnak egyedül.

"
Ekkor lép be a képbe az ISIS, ami tárt karokkal várja őket, összetartó közösséget és elfogadást ígérve számukra. Sokuknak vonzó ez a lehetőség, innen pedig szinte elkerülhetetlen, hogy radikalizálódjanak. Holott talán annyival is elejét lehetne venni ennek, ha nyitottabbak lennénk feléjük.

Ez volt a kiindulópontom, ami miatt létrehoztam a Multi-culti Instagram és Facebook-oldalt, mivel rájöttem, hogy nagyon sokan gondolkodnak úgy itthon és külföldön egyaránt, ahogy korábban én is tettem. Rajtuk szeretnék segíteni, hogy ők is legyőzhessék a félelmeiket. Fontos, hogy semmiféle térítés nem célom, hiszen én magam sem vagyok muszlim hitű, és nem is tervezem felvenni a vallást. Pusztán az mozgat, hogy utálom, ha bárki elítél egy másik embert vagy embercsoportot anélkül, hogy igazán megismerné.

– Aki ilyen beállítottságú, mennyire nyitott egyáltalán az ellenvéleményre?

– Ez nem olyan dolog, ami egyik pillanatról a másikra megváltozhat, nekem sem úgy volt, hogy találkoztam egyetlen jó fej muszlimmal és onnantól senkitől nem féltem többé. Fél évvel azután, hogy elkezdtem komolyabban foglalkozni a témával, még mindig győzködnöm kellett magam, amikor megláttam egy eltakart arcú nőt, hogy ne keressem a kitüremkedéseket a ruháján.

"
De meggyőződésem, hogy senki nem születik rasszistának, ahogy ezt Obama is írta pár hete nagy sikerű Twitter-posztjában. Ez egy tanult viselkedés, amit ugyanígy el is lehet hagyni. Én vagyok a legjobb példa erre, hiszen én is úgy jártam, hogy belémnevelték ezt.

Miután elindult a Multi-culti, nagyon hamar elkezdett terjedni a híre, főleg a muszlim oldalakon. Azt a képemet, amelyiken a vonaton ülök és a Koránt olvasom, szinte minden nagyobb portál lehozta, és interjút is nagyon sokan készítettek velem.

– A terrorizmustól való félelem mellett az is sokakból vált ki ellenérzést, ahogy a muszlimok a nőket kezelik. Erről mit gondolsz?

– Ahogy annyi minden másnak, ennek a dolognak is két oldala van. Vegyük például azt, miért vannak betakarva a nők: az iszlám annyira becsesnek és értékesnek tartja őket, hogy ilyen módon is vigyázni kell rájuk – a Korán egyenesen a gyémánthoz hasonlítja őket. Tehát a lényeg nem az, hogy a férfi kötelezően előírja, mit viseljenek. Ők maguk is úgy gondolják, hogy a testük annyira értékes, hogy csak a férjük és a családtagjaik láthatják.

A tisztelet más téren is megnyilvánul: a Korán szerint minden férfinak kötelessége gondoskodni arról, hogy a családja semmiben nem szenved hiányt. A nőknek nem muszáj dolgozniuk, viszont ha akarnak, akkor megtehetik – erről is elég sok téveszme kering egyébként. És ha így döntenek, akkor az összes megkeresett pénzüket magukra költhetik, mivel a mindennapi megélhetés biztosítása nem az ő feladatuk.

– Hogy jött az ötlet, hogy a Ramadánra kimenj valamelyik muszlim országba?

– Ezt már tavaly ősszel kitaláltam, eredetileg egész hónapra szerettem volna menni, de végül a munkám miatt csak egy hétre sikerült. Lehetőségem volt bőven: miután kiposztoltam Instagramra, hogy keresek egy muszlim családot, aki befogadna engem Ramadán idején, rengetegen írtak.

"
Kaptam ajánlatot Malajziából, Thaiföldről, Szíriából, sőt még Kenyából és Dél-Afrikából is.

Annyit biztosan tudtam, hogy mindenképp családhoz szeretnék menni, ahol nők vesznek körül, illetve lehetőleg nem túl messzire – emiatt a délkelet-ázsiai országokat kizártam. Gondolkodtam Marokkón, de végül egy egyiptomi család mellett döntöttem. Tulajdonképpen fogalmam sincs, miért: már az első üzenetük után volt egy megfoghatatlan érzésem, hogy ez a jó választás.

– Hogy telt az ott töltött egy hét? Mennyire élték a szokásos életüket, és miben viselkedtek másképp miattad?

– Eleve mondtam nekik, hogy éljék a normális életüket, én csak megfigyelek a háttérből. De rettentően aranyosak voltak, az egyik lány szabadságot vett ki az egész hétre, úgyhogy folyamatosan velem volt, egy szobában aludtunk és együtt járkáltunk mindenhova. De a többiek, vagyis a szülők és a másik két testvér is iszonyú kedves volt velem, gyakorlatilag első pillanattól családtagként kezeltek.

– A böjtölést hogyan élted meg?

– Már tavaly is végigcsináltam, akkor borzasztó volt, hosszabb távon viszont már sokkal inkább a pozitív hatásait éreztem. Korábban nagyon erősen látszott rajtam, ha éhes voltam, mert ekkor teljesen magamba fordultam, egyszavas válaszokat adtam a kérdésekre, és gonoszkodó megjegyzéseket is gyakran tettem. Szóval rettentően rossz volt a természetem, amitől a Ramadán óta szinte teljesen sikerült megszabadulnom.

A fő szabály ugyebár az, hogy nem szabad enni napkeltétől napnyugtáig, ami Egyiptomban éjjel 3 órától délután 6-7 óráig tartott. De ez még mindig jobb volt, mint Londonban, ahol éjjel 2-től este 9-ig tartott a böjtidőszak. Ekkor általában telezabáltam magam, amitől megfájdult a hasam, nem tudtam elaludni, de még ha sikerült is, 2 óra előtt fel kellett kelnem, hogy újra egyek, amíg még megtehetem. Szóval nagy akaraterő kellett hozzá, sok Londonban élő muszlim egyébként nem is tartja a böjtöt emiatt, így rám különösen felnéztek, amiért bevállaltam.

"
Egyiptom teljesen más ilyen szempontból, ott arra az egy hónapra teljesen a feje tetejére áll az élet. Napközben mindenki alszik, az üzletek is zárva tartanak, éjjel viszont hatalmas a nyüzsgés, akár még 3-kor is el lehet menni étterembe vagy bevásárolni.

Az engem vendégül látó család élete ebből a szempontból borult fel, mivel ők most alvás helyett napközben engem vittek várost nézni. Mondták is, hogy még soha nem csináltak ennyi mindent Ramadán alatt.

– A családod és az ismerőseid hogyan fogadták ezt az egészet?

– Szerettem volna megkímélni őket attól, hogy aggódjanak miattam, hiszen tulajdonképpen minden, amit csináltam, az észérvek ellen szól. Elég csak arra gondolni, hogy Egyiptomban két héttel az érkezésem előtt keresztényeket robbantottak. Ezért anyukámnak például előre nem is szóltam róla, hogy oda készülök, csak 3 nap után hívtam fel, hogy ott vagyok. De a részletekbe – tehát hogy Instagramon találtam rá a családra, akinél lakom – ekkor sem avattam be. Ismerősöknek se nagyon beszéltem róla, mivel nem akartam emiatt elveszíteni olyan barátokat, akikkel egyébként jól kijövünk, de esetleg pont erről a kérdésről élesen mást gondolnak. Persze az igazán ideális az volna, ha rájuk is sikerülne hatnom.

– Milyen terveid vannak még a projekttel?

– Tervezek egy nagyobb lélegzetű, több országot érintő utat is, az egyiptomihoz hasonló céllal, de ennek részleteiről egyelőre még nem szeretnék beszélni. Több meghívást kaptam már, hogy tartsak előadást iskolákban, Londonban és Magyarországon egyaránt. És mindennap közzéteszek legalább egy posztot az Instagram- és a Facebook-oldalon arról, amit épp aktuálisan tanultam. A visszajelzésekből az látszik, hogy van értelme csinálni.

– Amit elmondtál, az mind szép, de azért mégis létezik terrorizmus: újra és újra megismétlődnek az öngyilkos merényletek, teherautókkal hajtanak a járókelők közé. Azokban is ott van a félelem, akik amúgy nem gyűlölnek minden muszlimot. Nekik mit üzensz?

– Terrorizmus valóban létezik, de nem szabad hagyni, hogy ez befolyásolja az életünket, mert akkor a terroristák elérték a céljukat.

"
Én a londoni metróban voltam, amikor a késelés történt a Borough Marketen. Lezárták az összes kijáratot, nem tudtuk, hogy a tetteseket elkapták-e. Emlékszem a pánikra, a félelemre az emberek arcán, szörnyű volt. Talán soha nem féltem még annyira életemben.

Egy darabig nem is mentem tömegrendezvényre Londonban, de a muszlimokkal való kapcsolatomon ez nem változtatott. Továbbra is szerveztem találkozókat imámokkal, és elmentem muszlimok rendezte jótékonysági estekre is. A muszlimok jó emberek, csak adj nekik esélyt arra, hogy bebizonyíthassák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt elnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk