Sulyok Tamás egy német lapnak arról beszélt, hogy a fenyegetések miatt akar a hivatalában maradni
A magyar államfő a Cicero német lapnak adott interjúban beszélt a Magyar Péterrel való konfliktusáról. Elmondása szerint a miniszterelnök nyíltan megfenyegette, hogy a kétharmados többséggel fogja elmozdítani a tisztségéből.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Az államfő szerint elengedhetetlen az alkotmányos szervek együttműködése, mert ez az államszervezet hatékony és törvényes működésének alapja.
„Ez a kooperáció biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét” – tette hozzá.
Az államfő kifejtette, hogy alkotmányos kötelessége támogatni a mindenkori, demokratikus felhatalmazással bíró kormányt, amíg az az alkotmányos keretek között működik. „Hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét” – mondta. Szerinte az elnök kizárólag a hatalom önkényes gyakorlásával szemben jelenthet kontrollt. Ezt az együttműködési szándékát jelezte Magyar Péter felé is a választások utáni személyes találkozójukon. Elmondása szerint a miniszterelnök akkor is ismertette a lemondása melletti érveit, ő pedig megígérte, hogy megfontolja azokat.
„A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el”
– állította az interjúban.
Ezután arról beszélt, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén, eskütétele után nem sokkal a miniszterelnök személyeskedő hangnemben követelte a távozását. „Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából azonban ennél is problematikusabb, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tennék eleget a tisztségből való távozásomra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt, az alkotmány módosításával fognak elmozdítani a pozíciómból” – idézte fel az államfő.
Véleménye szerint ezek a lépések a demokratikus alapelveket sértik. „Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam” – jelentette ki.
Az államfő végül azzal zárta gondolatait, hogy éppen a fenyegetések miatt győződött meg arról, hogy a helyén kell maradnia.
„A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak”
– mondta. Hozzátette, hogy az Alaptörvényre tett esküje felelősséggel ruházza fel az alkotmányos rend megőrzése iránt.
Az interjút a Sándor-palota is közölte, de a fordítás nem felel meg teljesen az eredeti német szövegnek, vette észre a Telex. Több kérdés hiányzik, a válaszok ott vannak, csak más kérdések alatt, de a kontextushoz illeszkedően, köztük például az alábbi is:
„Az ön hivatali elődje, Novák Katalin megbukott azt követően, hogy 2024 február elején nyilvánosságra került: 2023 áprilisában államfői jogkörében kegyelmet adott egy gyermekotthon helyettes igazgatójának, aki pedofil bűncselekmények ügyében volt érintett, és akit börtönbüntetésre ítéltek.” Sulyok Tamás válasza ott van, de Novák Katalin nevét eltüntették a fordításból.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdok a Fidesz-közeli kampánycégeknél, az egyik 3 ezer forintból csinált 195 milliót
A Magyar Péter lejáratásáról ismert Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. 2025-ben mindössze 3 ezer forint árbevételt mutatott ki. A cég a beszámolója szerint emellett 2,7 milliárd forint „egyéb bevételt” és 194,7 millió forint nyereséget könyvelt el.
A kormánypárti kampánygépezet körül mozgalmas időszak zajlik: a Digitális Szuverenitás Központ rekordszámokat produkál, miközben elköltözik az óbudai „propagandagyárból”. Az alapítványi pénzcsapok rövid idő alatt több milliárdot öntenek a rendszerbe, és van olyan, lejáratókampányokat intéző nonprofit szervezet, amely pár ezer forintos árbevétel mellett is százmilliós profitot mutat ki.
A Magyar Péterről rendszeresen lejárató anyagokat készítő Nemzeti Ellenállás Mozgalom mögötti cég, az Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. a 2025-ös évben mindössze háromezer forint értékesítésből származó árbevételt ért el, ami mellett 194,7 millió forintos adózott nyereséget könyvelt el.
A nyereség forrását a beszámolóban szereplő 2,7 milliárd forintnyi „egyéb bevétel” tétel magyarázza.
Nem ez az egyetlen Fidesz-közeli szervezet, amelynél jelentős pénzmozgás látható.
A Digitális Polgári Körök mögött álló Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványhoz 2025-ben néhány hónap leforgása alatt több mint 5 és fél milliárd forint bevétel érkezett
– írta meg a 444.hu. Az alapítvány közzétett jelentésében egy 3 milliárd 950 millió forintos tétel is szerepel, mint alapítványi célokkal kapcsolatosan adott támogatás. A szervezet tulajdonában áll az a kft., amely a fideszes narratívát erősítő, kampányeseményként is értelmezhető háborúellenes gyűléseket szervezte a választás előtt.
A Digitális Polgári Kör társalapítója, Partos Bence egy levélben hangsúlyozta a transzparencia fontosságát, amikor bemutatta „a Digitális Polgári Kör 2025. évi transzparencia jelentését, melynek célja, hogy átlátható képet adjunk gazdálkodásunkról, tevékenységünkről és céljainkról”. Levelében a szervezet hitvallásáról úgy fogalmazott: „egy olyan demokratikus Magyarországban hiszünk, amelyben az alulról jövő kezdeményezések alapjaiban képesek formálni a közéleti diskurzust és erősíteni a társadalmi részvételt.”
A kampányok professzionális hátterét biztosító, Dukász Magorhoz és Stibrányi Eszterhez kötődő Digitális Szuverenitás Központ szintén erős évet zárt. A politikai marketinggel foglalkozó cég 2025-ben 4,1 milliárd forintos nettó árbevételt és 1,2 milliárd forintos nyereséget könyvelt el.
A vállalat 70 főt foglalkoztatott, akikre összesen 1,65 milliárd forint bérköltséget számoltak el, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó havi átlagos bérköltség megközelítette a kétmillió forintot.
A cég – a Megafonnal együtt – ugyanakkor elköltözne a Budapest III. kerületében, a Perc utca 8. szám alatti Urban Studios irodaházból, ahol 2022 óta működnek. Bár bérleti szerződésük még egy évig érvényes, már mindkét általuk használt szintre bérlőket keresnek, akik tehermentesíthetik őket a további kifizetések alól.
A kormánypárti kampánygépezet körül mozgalmas időszak zajlik: a Digitális Szuverenitás Központ rekordszámokat produkál, miközben elköltözik az óbudai „propagandagyárból”. Az alapítványi pénzcsapok rövid idő alatt több milliárdot öntenek a rendszerbe, és van olyan, lejáratókampányokat intéző nonprofit szervezet, amely pár ezer forintos árbevétel mellett is százmilliós profitot mutat ki.
A Magyar Péterről rendszeresen lejárató anyagokat készítő Nemzeti Ellenállás Mozgalom mögötti cég, az Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. a 2025-ös évben mindössze háromezer forint értékesítésből származó árbevételt ért el, ami mellett 194,7 millió forintos adózott nyereséget könyvelt el.
A nyereség forrását a beszámolóban szereplő 2,7 milliárd forintnyi „egyéb bevétel” tétel magyarázza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lemondott Demeter Szilárd a milliárdokból gazdálkodó Petőfi Kulturális Ügynökség éléről
Demeter Szilárd június 1-jével távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatótanácsának elnöki posztjáról. Döntését az operatív feladatoktól való visszavonulással indokolta, de a felügyelő alapítvány élén egyelőre marad.
Június 1-jével távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatótanácsának elnöki posztjáról Demeter Szilárd. Az értesülést maga az érintett erősítette meg – írta a 444.hu.
Demeter állítása szerint azért mondott le, mert a továbbiakban nem kíván az ügynökség operatív feladataival és projektjeivel foglalkozni. Úgy tudni, régóta konfliktusai voltak az igazgatótanács többi tagjával.
Pozíciót ugyanakkor nem veszít teljesen: marad az ügynökséget alapító és felügyelő Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának élén, legalábbis ameddig az még létezik.
Magyar Péter miniszterelnök ugyanis múlt pénteken jelentette be, hogy azokat a közérdekű alapítványokat, amelyek nem egyetemeket működtetnek, nyár végéig megszüntetik. Demeter ez alapján arra készül, hogy az alapítvány sem éli meg az őszt.
Hangsúlyozta, hogy az alapítványra és annak vezetésére vagyonmegőrzési kötelezettség vonatkozik, és ennek szellemében készülnek átadni a vagyontárgyakat az új vagyonkezelőnek.
Tavaly ősszel több vitás ügy is fűződött Demeter Szilárd nevéhez. Előbb felfüggesztette az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, majd novemberben bejelentette saját távozását a Közgyűjteményi Központ éléről. Mindeközben
a Petőfi Kulturális Ügynökség tavaly is 6,2 milliárd forintos állami támogatást kapott, ami folyamatosan a figyelem középpontjában tartotta a szervezet gazdálkodását.
Akkor a lemondását azzal indokolta: „Azt a részét a munkának, amihez én kellettem, elvégeztük”.
Június 1-jével távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatótanácsának elnöki posztjáról Demeter Szilárd. Az értesülést maga az érintett erősítette meg – írta a 444.hu.
Demeter állítása szerint azért mondott le, mert a továbbiakban nem kíván az ügynökség operatív feladataival és projektjeivel foglalkozni. Úgy tudni, régóta konfliktusai voltak az igazgatótanács többi tagjával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt: A szívhangrendelet egy kormányzati megrendelés volt
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán bírálta a rendeletet. Szerinte a jogszabályt nem szakmai evidencia, hanem politikai elvárás alapján a Belügyminisztériumban írták.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, egy Facebook-posztban fejtette ki álláspontját a szívhangrendeletről. Azt írta, fontos az elején pontosítani: „ez a vita nem az abortuszról általában szól. És nem is arról, hogy az orvos megállapíthatja-e a magzati szívműködést. Természetesen megállapíthatja.” A magzati szívműködés vizsgálata szerinte szakmai, diagnosztikai helyzetben része lehet a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak.
A bejegyzés szerint
a valódi kérdés az, létezik-e bizonyíték arra, hogy a magzati szívműködés Dopplerrel történő hallhatóvá tétele befolyásolja a várandós döntését a terhességmegszakításról,
és ha igen, milyen szakmai, bioetikai és betegjogi kockázatokkal jár ez. A poszt szerint a „szívhangrendelet” erre az előfeltevésre épült.
„A normaszöveg a Belügyminisztériumban, kormányzati megrendelésre készült.”
Vagyis előbb megszületett egy politikai-jogi elvárás, és csak ezután próbálták azt szakmai keretbe illeszteni – állítja a miniszter. Hegedűs szerint ez a történet egyik legfontosabb pontja.
Hozzáteszi, nem a szakma állította elő az ezt megalapozó evidenciákat, és nem készült előzetes bioetikai, betegjogi, emberi jogi vagy hatásvizsgálati elemzés. A szakma egy kész politikai döntéssel szembesült, amelyet utólag kellett beilleszteni egy szakmai ajánlásba.
Kiemeli a különbséget, hogy a magzati szívműködés képi megállapítása és a „szívhang” hallhatóvá tétele nem ugyanaz. Míg előbbi ultrahangos módszerekkel is megállapítható, a hallhatóvá tétel Doppler-technikát jelent, amelyre a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (ISUOG) biztonsági állásfoglalása szerint az első 13+6 hétben külön óvatossági szabályok vonatkoznak.
A poszt idézi az ajánlást, miszerint ez „nem rutinszerűen, hanem klinikai indikációval, alacsony expozícióval és a lehető legrövidebb ideig alkalmazható a potenciális magzati biofizikai kockázat miatt.”
A kérdés az, hogy „szabad-e egy orvostechnikai eljárást nem diagnosztikai, hanem döntésbefolyásolásra szánt politikai-adminisztratív eszközzé tenni.”
Hegedűs szerint a szakma végül próbált kárt mérsékelni, és az egyik kulcspont az lett, hogy bekerült: orvosi ellenjavallat esetén a Doppler-vizsgálatot nem kell elvégezni. „Ez nem technikai apróság. Ez volt az a szakmai menekülőút, amely lehetővé tette, hogy a politikailag kikényszerített szabály legkárosabb végrehajtását sok esetben el lehessen kerülni.”
Így előállhatott az a helyzet, hogy a politikusok learatták az ideológiai-politikai babérokat, miközben erősen kérdéses, hogy a rendelet lényegi eleme a gyakorlatban hányszor valósult meg. A poszt legfontosabb tanulságaként azt vonja le, hogy a szívhangrendelet politikai döntésként született meg, amit utólag próbáltak szakmai ajánlásként működtetni egy abortusz témájában.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, egy Facebook-posztban fejtette ki álláspontját a szívhangrendeletről. Azt írta, fontos az elején pontosítani: „ez a vita nem az abortuszról általában szól. És nem is arról, hogy az orvos megállapíthatja-e a magzati szívműködést. Természetesen megállapíthatja.” A magzati szívműködés vizsgálata szerinte szakmai, diagnosztikai helyzetben része lehet a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak.
A bejegyzés szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
