ÉLET-STÍLUS

Ezért ragadnak a fülünkbe bizonyos zeneszámok

YMCA? Szállj el kismadár? Nézését meg a járását? Vajon mindig is dúdolni fogjuk ezeket a slágereket? A tudomány válaszol.

Link másolása

Talán még egy tántoríthatatlan mulatós RAJongó is ideges lesz kissé, ha már hetvenmilliomodjára csendül fel kedvenc Kis Grófo-dala.

De mik ezek a "ragadós számok", amelyek beleveszik magukat a fejünkbe, és utána képtelenség szabadulni tőlük?

Milyen számokról van szó általában?

Erre a kérdésre keresik a választ a kutatások, melyek azt is megállapították, hogy vannak közös vonások ezekben a dalokban. Gyakran találkozunk ismétlődő ritmusokkal és váratlan szünetekkel, ráadásul megkülönböztetett hangmagasságokkal is operálnak ezek a számok.

"Az egységes konklúzió az, hogy a zene egyszerű, spontán visszaidézhető legyen, benne egy kis egyediséggel, mely segít az agynak újra meg újra előhozni" - magyarázza Kelly Jakubowski, a Durham University Zeneművészeti Tanszékének posztgraduális kutatója.

Egy átlagos jelenség

A tudósok gyakran "Involuntary Musical Imagery"-nek (INMI) azaz, Önkéntelen Zenei Leképzésnek hívják ezt a folyamatot. A Psychology of Music tudományos folyóirat 2012-es kutatásában kimutatták, hogy a finn internetezők 90%-a beszámolt INMI-ről legalább egyszer a héten.

Minél muzikálisabb valaki, annál inkább tapasztal hasonló "beragadást" a fejében.

A 2006-os Journal of Consciousness Studies kiadásában egy zongorista és zeneszerző konstans INMI-jét vizsgálták. A zongorista eképpen jellemezte a zavaró jelenséget: "Lényegében semmi élvezeteset nem találok a PMT-ben (Perpetual Music Track, az INMI szinonimája), inkább kikapcsolnám, ha lehetne."

Az érzelmesebb számok jobban elraktározódnak fejünkben, mely elvonja a figyelmet a valóság történéseiről. Azt gondolnánk, hogy a leginkább idegesítő számokra fogunk a legtovább emlékezni, de a kutatások szerint csak a dalok harmada kellemetlen élmény, véli Jakubowski.

A fülbemászó zenék

Érdekesség, hogy az adott számról való beszélgetés nem befolyásolta a megmaradást. A 2012-ben Thessalonikiben megrendezett Music Perception and Cognition (Zeneészlelés és megismerés) konferencián megállapították, hogy a hosszabb hangok rövidebb szünetekkel jobban beékelődnek a memóriánkba, mivel egyszerűbb énekelni (például egy opera áriát nehezebb felidézni a nyújtások miatt mint egy rock and rollt).

Jakubowski 2016-ban publikált kutatásában azt hangsúlyozza, hogy nem számítanak a hangközök és hangmagasságok, csupán minél könnyebb énekelni egy számot, annál inkább megmarad a fejünkben. Ezt a kutatást olyan fülbemászó dallamokkal készítette, amelyek azelőtt nem voltak ebbe a kategóriába sorolva. Lady Gaga vitte a prímet a Bad Romance, Alejandro és PokerFace című számaival.

Gyorsabb tempó, nyugatias hangmagasság, hangos nyitó riffek jellemzik ezeket a dalokat. Néhány példa még:

Twinkle Twinkle Little Star (Hull a pelyhes)

vagy a Moves Like Jagger

Nem megy ki a fejemből

A fogékonyság is fontos tényező lehet ilyen esetekben: a zenészek többször számolnak be túlságosan fülbemászó dallamokról, mint a nem zenészek. Úgyszintén hasonlókról számoltak be a rögeszmés-kényszeres betegségre hajlamosak is.

Rutinfeladat végzése közben is gyakran beragadhat a fejünkbe egy nóta, egy 2010-es kutatás szerint. Teljesen azonban még mindig nem tiszta, hogy mi okozza a fülbemászó dallamokat. Egy 2005-ös tanulmány szerint a hallókéreg (a halántéklebeny része, amely közvetíti a hangokat) önkéntelenül aktiválódik egy-egy ismerős dal hallgatása közben - még úgy is, hogy bizonyos részeket némítottak belőlük. Agyunk tehát betölti az űrt, ráadásul a dalszöveg felidézéséhez különböző hallással kapcsolatos asszociációs területeket vesz igénybe.

Minthogy e cselekvés teljesen önkéntelen és a zenén múlik, nehezen lehet megszabadulni tőle.

A fentebb említett 2010-es kutatás ráadásul kimutatta, hogy minél inkább felejteni akarjuk a dallamokat, annál inkább a fülünkbe mászik. Miközben éppen mellőzni próbáljuk, csak jobban beleivódik az agyunkba, frissen tartja a ritmust. Valószínűleg a legidegesítőbb nótáktól próbálunk a legelkeseredettebben szabadulni, de ezek később is tűnnek el, mint amiket boldogan dudorászunk a zuhany alatt.

Forrás: LiveScience

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meztelenül nyitott ajtót a pizzafutárnak egy angyalföldi nő – futársztorik
Aki futárnak áll, fel kell készülnie nem mindennapi kalandokra. Jó, ha megőrizzük a hidegvérünket.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Elképesztő történetekről számolt be a Blikk, budapesti pizzafutárok meséltek.

A világjárvány óta az eddiginél is jobban rászoktak az emberek az online rendelésre. Sokan el is szegődtek áruszállítónak, ételfutárnak és remekül meg lehet belőle élni. Azonban nem árt, ha felkészül furcsa dolgokra is, aki futárkodásra adja a fejét.

Egy 18 éves diák futár az éjszakai műszakok során rendszeresen találkozott például részeg ügyfelekkel. Egyikük például,

amikor áltvette a rendelést, leült a lépcsőre, majd a kerítésbe kapaszkodva mászott vissza az ingatlanba.

A futár elárulta, hogy már a telefonban hallható volt, hogy a megrendelő részeg. De történt vele olyan is, hogy egy üdítő kiborult a szállítás során, és mire kiérkezett a címre, eláztatta a tárolót, és amikor kivette, hogy átadja a megrendelőnek az elázott dobozból a földre borult az étel. Meglepő módon ügyfél udvariasan összeszedte, és zokszó nélkül átvette a rendelést.

Egy másik, 22 éves kiszállító Angyalföldre vitt egy csomagot. Ahogy kell, 4-5 perccel az érkezése előtt telefonon értesítette a címzettet, hogy érkezik a küldemény.

Mikor megérkezett a címre, már nem telefonon kereste a hölgyet, csak felcsengetett a megadott lakásba. Amikor kinyílt az ajtó, a címzett, egy hölgy csak fehérneműt és egy meglehetősen átlátszó köntöst viselt. Amikor a nő rájött, hogy a csomagja érkezett meg, döbbenten annyit mondott annyit mondott:

„Úristen, bocsánat, azt hittem az ügyfelem vagy!”

Olyan is előfordul, hogy a futár és a megrendelő között konfliktus alakul ki. Emiatt járt úgy egy másik 22 éves futár, hogy bár az ügyfele a csomagot átvette, azonban a kijutással akadt egy kis gond. Mikor a futár felcsengetett, hogy nyomják meg az ajtónyitó gombját, bosszút állt rajta a dühös ügyfél, nem engedte ki a házból. Amikor a kiszállító megpróbált a többi lakáshoz csengetni, ők azt hitték, hogy be szeretne jönni, és ők sem segítettek. Végül egy órát kellett várnia, amíg valaki kiengedte.

A tanulság csupán annyi, hogy az menjen futárnak, aki fel van készülve a néha nem is olyan kellemes kalandokra is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egy hospice nővér elmagyarázta, miért nem érdemes félni a haláltól
Julie McFadden szerint életünk befejező szakaszában testünk fokozatosan kikapcsol és endorfinszintje is megnő, amivel megkönnyíti a haldokló utolsó napjait.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 05.


Link másolása

Egy sokéves tapasztalattal rendelkező hospice nővér videóban magyarázta el, miért nem érdemes félni a haláltól, vette észre a LADbible. Sokak számára talán ijesztő lehet, hogy mi történik velünk az elmúlás után, Julie McFadden szerint azonban „az emberi test a halára van kitalálva” és „biológiailag segít a meghalásban”.

Julie a videóban elmondja, hogy a közelgő halál jelei már fél évvel korábban észlelhetők. Ilyenkor ugyanis a haldokló már „kevesebbet eszik, kevesebbet iszik és többet alszik”.

„Az agyunkban beépített mechanizmusok vannak arra, hogy éhesek és szomjasak legyünk. Amikor a szervezet érzékeli, hogy az élet vége felé közeledik, ezek a mechanizmusok kikapcsolnak, így az ember általában nem érez éhséget és szomjúságot, ami segíti a szervezet lassú kikapcsolását” – mondja a rutinos nővér.

Julie McFadden szerint azonban ez a haldokló számára teljesen normális. Életünk utolsó szakaszában ugyanis számos olyan dolog történik a testünkkel, ami megkönnyíti az elmúlást.

„A szervezet lassan ketózisba kerül, ami endorfint szabadít fel. Ezek az endorfinok tompítják a fájdalmat és az idegeket, miközben eufórikus érzést is adnak az illetőnek, aki ettől jól érzi magát” – mondta a hospice nővér.

A teljes, angol nyelvű videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Nagyon a zsebedbe kell nyúlnod, ha a budapesti agglomerációban akarsz ingatlant – mutatjuk, hol a legdrágábbak
Majdnem 20 százalékkal nőtt a négyzetméterár, nincs nagy meglepetés a települések listáján.
MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása


A Duna House csütörtökön közölte adatait az MTI-vel, amikből kiderül, hogy 2023-hoz képest nőtt az adásvételek száma, az otthonteremtés költsége pedig 10 millió forinttal nőtt a Budapest környéki területek ingatlanpiacán.

Tavaly a gazdasági nehézségek és magas hitelkamatok miatt országosan csökkent az ingatlanvásárlási kedv, ami az agglomerációban is éreztette hatását, 2022-hez képest 18 százalékkal esett vissza a forgalom.

Az ingatlanközvetítő adatai alapján idén is a nyugati szektorba vágyók (Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Páty, Törökbálint, Zsámbék) fizetik meg a legmagasabb átlagos négyzetméterárat, ami jelenleg 19 százalékkal több, mint tavaly, 824 ezer forint.

12 százalékos emelkedést tapasztaltak a délkeleti szektorban is (Alsónémedi, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés), ott jelenleg átlagosan 569 ezer fointba kerül egy négyzetméter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezeket a dolgokat bánják meg a legtöbben a halálos ágyukon
Egy ápolónő összegyűjtött öt dolgot, amire a leggyakrabban gondolnak, ha közeleg a vég.

Link másolása

Bronnie Ware ápolónő palliatív ellátással foglalkozik, vagyis olyan betegeket gondoz, akik valamilyen súlyos, életet rövidítő betegségben (pl. végső stádiumú daganatos megbetegedés) szenved – írja az UNILAD.

Munkáját körbeveszi tehát a halál, s éppen ezért összegyűjtött 5 dolgot, amit az emberek többsége az utolsó pillanataiban sajnálni kezdenek.

Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat!

Bronnie az egyik leggyakoribb megbánást a munkával kapcsolatban hallotta.

Ugyanis a legtöbben - főként a férfiak - túl sok időt szenteltek a munkának, és jóval kevesebbet a szeretteiknek.

Bárcsak a saját életemet életem volna, ahelyett, amit mások elvártak.

Haláluk perceiben sokan úgy érzik, elnyomták valódi vágyaikat, és nagyon sajálják, hogy nem valósították meg az álmaikat.

Sajnálom, hogy nem ápoltam jobban a baráti kapcsolataimat!

Ahogy idősebb lesz az ember, annál elfoglaltabb, és egyre nehezebb fenntartani a barátságokat.

Egy tavaly készített felmérés szerint az Egyesült Államokban a válaszadók nyolc százaléka mondta azt, hogy nincsenek közeli barátai.

Ki kellett volna mutatnom az érzéseimet!

Bronnie szerint nagyon sok ember, aki elmondta neki az utolsó szavaival, mit érez, hozzátette azt is, hogy egész életében elfojtotta az érzéseit, hogy békében legyen másokkal.

Bárcsak boldogabb lettem volna!

Az ápolónő páciensei gyakran tették fel azt a kérdést: vajon tényleg tudjuk értékelni a boldog pillanatokat? A válaszuk pedig a halálos ágyukon érte őket: a boldogság egy választás lehet, amivel érdemes volna élnünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET: