Ezért nem lehet egy Csernobilhoz hasonló atomkatasztrófa Zaporizzsjában – magyarázta el egy szakértő
A legfrissebb hírek szerint szerdán érkezik meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 14 tagú delegációja a zaporizzsjai atomerőműhöz, hogy megvizsgálja a fennálló körülményeket.
A delegáció érkezését Kijev és Moszkva is jóváhagyta, miután az utóbbi időszakban többször is egymást vádolták az atomerőmű területét ért támadások miatt.
A Telex Aszódi Attila nukleáris szakértőt, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárát kérdezte a kialakult helyzetről és a lehetséges kimenetelekről.
Elmondása szerint a csernobilihez hasonló katasztrófa ebben az esetben egyszerűen nem történhet meg, és ezt nem csak azért mondja, hogy megnyugtassa a közvéleményt.
Aszódi szerint ugyan az orosz és az ukrán kommunikáció is gyakran felemlegeti az atomkatasztrófa lehetőségét, ez azonban inkább Európa felé üzenet, és nem számolnak azzal, hogy súlyos károkat szenved az atomerőmű – ez ugyanis semmilyen szempontból nem érdeke egyik félnek sem.
Olyan helyzet azonban szerinte előállhat, mint Fukusimában, hogy a blokkok hosszú időre áramellátás nélkül maradnak, az üzemanyag pedig megolvad a reaktorokban. Ezt súlyos állapotnak nevezte, amely jelentős kibocsátással is jár.
„Ennek Magyarországra nem lenne hatása, ugyan egy radioaktivitást tartalmazó felhő megjelenhetne az ország felett, de ennek a dóziskövetelménye itthon elhanyagolható maradna” – tette hozzá.
Egy csernobili méretű katasztrófa azért sem következhet be szerinte, mert Ukrajnában már nem az érzékenyebb grafitmoderálású vízhűtéses reaktorok vannak, hanem vízhűtésű vízmoderálású, úgynevezett VVER-1000 reaktorok működnek, amelyeknek a harcban álló felektől érkező narratívák ellenére még egy nagyon kedvezőtlen balesete sem vezetne a csernobili kibocsátás sokszorosához.
Az is szerencsés, hogy a hatból már csak két reaktor működik, négy tartósan le van állítva. Ha ugyanis állnak a reaktorok, nem termelnek annyi hőt, ezért még ha ki is maradna a hűtés, kisebb probléma keletkezne. Hozzátette: az lenne a legjobb, ha ezt a kettőt is leállítanák, és az ukrán hatóságok visszavonnák vagy felfüggesztenék a blokkok üzemeltetési engedélyét.
Azt is elmondta, hogy a reaktorokat egy hermetikusan zárt beton védőépület veszi körül, melynek a külső héja 1,2 méter vastag vasbeton. Ez akár azt is kibírná, ha egy kisebb repülőgép ráesne, tehát ha egy löveg eltalálja, az sem vezetne katasztrófához.
„Ha elkezdenék szisztematikusan bombázni vagy bunkerrombolóval lőnék, akkor természetesen megsérülhetne az épület, de önmagában ez sem okozna kibocsátást, csak akkor, ha üzemzavarral is járna” – fogalmazott. Ez azonban nem valószínű, mivel az oroszok is inkább saját ellátásaik biztosítására használnák az erőművet.
„Ha egy találat fel is tudná nyitni valamelyik konténert, az szétszórhatna valamennyi radioaktív anyagot, de ennek csak nagyon lokális lehetne a hatása” – tette hozzá. Itt már régóta pihen az elhasznált fűtőanyag, nincsenek rövid felezésű izotópok, nem nagy energiájú a kibocsátás.
– jegyezte meg.
Korábban az ukránok arról adtak jelentést, hogy az erőműnél állomásozó orosz katonák lőszert és robbanóanyagokat is tárolnak az erőműben, és kínozzák az orosz szakembereket. Aszódi szerint fontos első lépés lehet a delegáció fogadása, hogy közelebbi képet kapjunk a reális helyzetről. Még ha felkészülten is várják a felek a szakembereket, a delegáció fogadása és vizsgálata hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen, ideálisan pedig megszűnjön bármilyen nukleáris baleset lehetősége a háború miatt Zaporizzsjában.
