A hírek szerint távozó miniszter támogatta a zöldenergia fejlesztését, addig a kormányban viszont többen ellenezték ezeket és inkább Paks II. mellett álltak ki.
Mi is írtunk róla, hogy sajtóértesülések szerint lemondott Palkovics László technológiai és ipari miniszter. A hírt a kormány nem cáfolta, de nem is erősítette meg.
A miniszter távozásának egyik oka az energiapolitika lehetett - írja a Telex. Információjuk szerint a kormány ki akarja szervezni a minisztériumból ezt a területet, a "maradékot" viszont nem akarta Palkovics vállalni.
Arról is kaptak többször jelzést, hogy
a kormányon belül is nézeteltérések vannak energia-ügyben. Míg a távozó miniszter támogatta a zöldenergiát (szél- és naperőművek), addig a kormányban többen ellenezték ezeket és inkább Paks II. mellett álltak ki.
Véleményük szerint ha beindult volna a zöldenergia-fejlesztés, akkor annak eredményei már megkérdőjelezték volna az atomerőmű szükségességét, Paks II. megépülése előtt.
A Telex szerint
az utóbbi hónapokban több jel is arra utalt, hogy a kormányon belül egymásnak feszült a megújulópárti és a megújulóellenes tábor.
A szélerőművek építését 2016 óta tiltják és igen szigorú korlátokkal lehetne csak telepíteni. Ezért azóta gyakorlatilag nem történt ilyen fejlesztés. Pedig az adatok alapján a már meglévők kihasználtsága az európai átlag feletti, így nyereségesen lehetne az esetlegesen újonnan épülőket is használni. A világban pedig egyre jobban nő a szélerőművek aránya az energiatermelésben. Az EU-ban mi Szlovákia és Csehország mellett az utolsók között állunk.
Egy szélturbina telepítésénél szempont kell legyen, hogy lakott terület közelében zavaró lehet a hangja, veszélyes lehet egyes madarakra, nálunk leginkább a gólyákra. Ugyanakkor teljesen megújuló, kibocsátásmentes és nem foglal sok helyet. Palkovics László is többször hangoztatta ezek hasznosságát. Beszélt arról, hogy a mai eszközök már jóval korszerűbbek és fontos szerepük lenne az ország energiatermelésében, akár annak 10 százalékát is képesek lennénk megtermelni.
A lap megjegyzi, hogy a jelek szerint a távozó miniszternek már nem lesz alkalma ezt a tervét megvalósítani.
Mi is írtunk róla, hogy sajtóértesülések szerint lemondott Palkovics László technológiai és ipari miniszter. A hírt a kormány nem cáfolta, de nem is erősítette meg.
A miniszter távozásának egyik oka az energiapolitika lehetett - írja a Telex. Információjuk szerint a kormány ki akarja szervezni a minisztériumból ezt a területet, a "maradékot" viszont nem akarta Palkovics vállalni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő összeget kereshet Szijjártó Péter havi szinten is a BYD új vezetőjeként
A volt külügyminiszter a kínai BYD Global nemzetközi vezetőjeként folytatja, miután lemondott parlamenti mandátumáról. A pozícióval járó alapfizetés havi 20-30 millió forint lehet, amihez jelentős éves bónusz is társul.
„Magyarországhoz, sőt Európához már nem lesz köze Péternek” – tudta meg egy, a vállalathoz közel álló informátortól a Blikk Szijjártó Péter új, a kínai BYD-nél betöltött pozíciójáról. Bár a volt külügyminiszter valószínűleg Budapesten marad, feladatai globálisak lesznek: a cégcsoport kínai központjával, a BYD Globallal szerződött. A hírek szerint többek közt a latin-amerikai és a közép-ázsiai piacokért, az energiatárolással kapcsolatos fejlesztésekért és a teherautó-üzletág bizonyos területeiért felel majd.
Az új munkakörrel várhatóan még az eddiginél is több utazás jár, pedig Szijjártó miniszterként is sokat repült: 2024-ben 587 205 kilométert tett meg, tavaly pedig 389 308-at.
Ez a terhelés jelentős kompenzációval jár:
egy, a BYD-hez hasonló nagyvállalatnál a nemzetközi vezetői szinteken átlagosan havi 20-30 millió forintnak megfelelő fizetésre lehet számítani, amihez éves szinten akár ugyanennyi bónusz is társulhat
– írta a Blikk. Ez az összeg sokszorosa annak a bruttó 4,5-5 millió forintnak, amit egy magyar tárcavezető keresett a képviselői díjazással együtt. Szijjártó miniszterként régóta támogatta a kínai autógyártó magyarországi jelenlétét: a BYD komáromi buszgyárát több mint 900 millió forinttal, a fóti akkumulátorgyárát egymilliárd forinttal támogatta az állam, a szegedi autógyár 1,4 ezer milliárdos beruházásához pedig 46 milliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztéssel járult hozzá az ország.
Szijjártó Péter szerdán jelentette be, hogy visszaadja parlamenti mandátumát.
„A mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozom tovább” – közölte a volt tárcavezető. Orbán Viktor a bejelentésre úgy reagált: „A nyár csúcsigazolása a BYD-é. Hajrá, Péter!” Az ellenzék és a civil szféra azonban élesen bírálta a lépést.
Magyar Péter miniszterelnök szerint a lépés „egyet jelent a Kínai Kommunista Párt szolgálatába állással”, és a korrupció legvérlázítóbb fajtájának nevezte.
A Transparency International jogi igazgatója a „forgóajtó-jelenségről” beszélt, ami azt jelenti, hogy egy politikus a hatalomból távozva azonnal egy olyan cégnél helyezkedik el, amelynek korábban közpénzből juttatott előnyöket.
„Magyarországhoz, sőt Európához már nem lesz köze Péternek” – tudta meg egy, a vállalathoz közel álló informátortól a Blikk Szijjártó Péter új, a kínai BYD-nél betöltött pozíciójáról. Bár a volt külügyminiszter valószínűleg Budapesten marad, feladatai globálisak lesznek: a cégcsoport kínai központjával, a BYD Globallal szerződött. A hírek szerint többek közt a latin-amerikai és a közép-ázsiai piacokért, az energiatárolással kapcsolatos fejlesztésekért és a teherautó-üzletág bizonyos területeiért felel majd.
Az új munkakörrel várhatóan még az eddiginél is több utazás jár, pedig Szijjártó miniszterként is sokat repült: 2024-ben 587 205 kilométert tett meg, tavaly pedig 389 308-at.
Ez a terhelés jelentős kompenzációval jár:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vizsgálat indult Szijjártó Péter ellen, összejátszott-e az oroszokkal, közölte Magyar Péter
A miniszterelnök egyelőre nem mond részleteket az ügyről. Nem akar prejudikálni, mert sok titkos és külügyes dokumentum is képben van, és nem akarja befolyásolni az eljárást.
Magyar Péter újságrói kérdésre válaszolva elmondta: indult vizsgálat Szijjártó Péter és Oroszország kapcsolatáról, amiről korábban azt mondta, hogy szerinte hazaárulás. A miniszterelnök hozzátette:
egyelőre nem mond részleteket az ügyről, nem akar prejudikálni, mert sok titkos és külügyes dokumentum is képben van, és nem akarja befolyásolni az eljárást.
Amint van mit megosztani, nyilvánosságra hozzuk – mondta Magyar Péter.
Márciusban számoltunk be arról, hogy "meg nem nevezett információk alapján hazaárulással gyanúsítja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. A politikus akkor at írta: kormányra kerülve az ügyet azonnal kivizsgálják.
A Facebookon közzétett posztjában úgy fogalmazott: „jelenlegi információk szerint Szijjártó Péter” külügyminiszter „összejátszik az oroszokkal, elárulva a magyar és európai érdekeket.” A pártelnök szerint
„ez hazaárulás, amiért életfogytiglani szabadságvesztés jár.”
Egy EU-s diplomata szintén márciusban azt állította a Washington Post-nak, hogy Szijjártó rendszeresen beszámolt az uniós megbeszélésekről moszkvai kollégájának, Szergej Lavrovnak. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró - miután a kormánymédia egy titokban rögzített hangfelvételt publikált róla – pedig közzétett egy beszélgetést, ami állítólag Szergej Lavrov és Szijjártó Péter között zajlott le.
Magyar Péter újságrói kérdésre válaszolva elmondta: indult vizsgálat Szijjártó Péter és Oroszország kapcsolatáról, amiről korábban azt mondta, hogy szerinte hazaárulás. A miniszterelnök hozzátette:
egyelőre nem mond részleteket az ügyről, nem akar prejudikálni, mert sok titkos és külügyes dokumentum is képben van, és nem akarja befolyásolni az eljárást.
Amint van mit megosztani, nyilvánosságra hozzuk – mondta Magyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Nem számítok arra, hogy Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul
A miniszterelnök tudja, hogy az Alaptörvény-módosításban nem találnak majd eljárási hibát. Ha Sulyok mégis beadványt intéz az AB-hez, megfosztási eljárást indítanak ellene.
Sulyok Tamás hivatalának megszüntetésével kapcsolatban Magyar Péter újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt: nem számít arra, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul, mert tudja, hogy az Alaptörvény-módosításban nem találnak majd eljárási hibát.
Ha Sulyok mégis beadványt intéz az AB-hez, megfosztási eljárást indítanak ellene.
A Tisza-frakció nem tárgyalt még a következő köztársasági elnök személyéről. Ezt csak azután teszik meg, amint Sulyok Tamás mandátuma, így vagy úgy, véget ér - fogalmazott a miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón.
Sulyok Tamás hivatalának megszüntetésével kapcsolatban Magyar Péter újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt: nem számít arra, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul, mert tudja, hogy az Alaptörvény-módosításban nem találnak majd eljárási hibát.
Ha Sulyok mégis beadványt intéz az AB-hez, megfosztási eljárást indítanak ellene.
A Tisza-frakció nem tárgyalt még a következő köztársasági elnök személyéről. Ezt csak azután teszik meg, amint Sulyok Tamás mandátuma, így vagy úgy, véget ér - fogalmazott a miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ókovács Szilveszter: Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség
A Magyar Állami Operaház főigazgatója egy posztban reagált az Operettszínházat érintő botrányra. Szerinte az ő intézményében egy új mű szövegkönyvéért ennek az összegnek csupán a töredékét fizetik ki.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója egy csütörtöki Facebook-posztban reagált az Operettszínház és Orbán János Dénes körül kirobbant botrányra. Szerinte képtelenség, hogy librettókért tíz- vagy százmilliós összegeket fizessenek.
„Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség.”
Úgy fogalmazott, az általa vezetett intézményben ez elképzelhetetlen. „Nálunk, az Operában egész biztosan. De szerintem más magyar színházakban is. Teljes nonszensz. Remélem.” A bejegyzésben felhívta a figyelmet arra, hogy a két intézmény neve könnyen összekeverhető. „Viszont a mi köznapi nevünk ugyanazon négy betűvel indul, mint egy utcával arrébb a másik zenés színházé: „Oper”.” Ezt követően a sajtóban megjelent, ellentmondásos összegekre utalt. „Bízom benne, hogy túljutnak a válságon, elvégre annyi számot olvasni, és egészen más eset 90 milliót, 129 milliót, 420 milliót vagy mindezt plusz 1,3 milliárdot érvekkel alátámasztani. Vajon melyik az igaz és miként az?”
Ókovács kifejezte reményét, hogy az ügy egyedi eset, és jogilag is tisztázható lesz.
„Szeretném hinni, hogy mindez egyetlen ember féktelen pénzéhsége, egy félrecsúszott tehetséggondozó program egyedi torzulása és számos sajtóbéli félreértés csak.
És/vagy jogerősen cáfolható.”
„Különben tartok tőle, hogy a velünk, az Operával eddig szerződő alkotók még lúzernek hiszik majd magukat, az általánosítani hajlamos közvélemény pedig esetleg ellenkezőleg tesz: ránk is pénzszóróként gondol.”
A főigazgató szerint náluk egy új mű partitúrájának ára „alig nyolc számjegyű”, a librettóért pedig ennek tizedét–nyolcadát tudták fizetni az elmúlt 15 évben. Posztját így zárta: „Ha a védhetetlen a hátunkban, az elfogadhatatlan pedig előttünk, akkor könnyen lehet, hogy megint azon (is) dolgozhatunk majd, nehogy összemossanak minket másokkal. Méltatlan és dühítő – írom az Andrássy útról.”
A botrány azzal robbant ki, hogy kiderült, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) 422,9 millió forintot fizetett ki saját szakmai vezetőjének, Orbán János Dénesnek több művének felhasználási jogaiért. Ezt követően derült fény arra, hogy a Budapesti Operettszínház is szerződött a szerzővel, a színház közlése szerint 2023 óta több mint 90,3 millió forint értékben, bár a sajtóban korábban 129 milliós összeg is megjelent. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a KMTG és az Operettszínház ügyvezetője ugyanaz a személy. Ókovács Szilveszter posztjában ezekre a számokra utal, amikor a különböző összegek alátámasztásának nehézségéről ír.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója egy csütörtöki Facebook-posztban reagált az Operettszínház és Orbán János Dénes körül kirobbant botrányra. Szerinte képtelenség, hogy librettókért tíz- vagy százmilliós összegeket fizessenek.
„Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség.”
Úgy fogalmazott, az általa vezetett intézményben ez elképzelhetetlen. „Nálunk, az Operában egész biztosan. De szerintem más magyar színházakban is. Teljes nonszensz. Remélem.” A bejegyzésben felhívta a figyelmet arra, hogy a két intézmény neve könnyen összekeverhető. „Viszont a mi köznapi nevünk ugyanazon négy betűvel indul, mint egy utcával arrébb a másik zenés színházé: „Oper”.” Ezt követően a sajtóban megjelent, ellentmondásos összegekre utalt. „Bízom benne, hogy túljutnak a válságon, elvégre annyi számot olvasni, és egészen más eset 90 milliót, 129 milliót, 420 milliót vagy mindezt plusz 1,3 milliárdot érvekkel alátámasztani. Vajon melyik az igaz és miként az?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
