Ezért borult sötétbe Spanyolország és Portugália – egy rendkívül ritka légköri jelenség okozhatta a válságot
A bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő. Egyelőre nincs kibertámadásra utaló jel.
Hétfőn hatalmas áramszünet bénította meg az Ibériai-félsziget nagy részét. Portugália és Spanyolország mellett egy ideig Dél-Franciaország és Andorra egyes részei is áram nélkül maradtak. Az áramszünet nem sokkal dél után kezdődött, és milliókat érintett mindkét országban. Olyan nagyvárosok is sötétbe borultak, mint Madrid, Lisszabon, Sevilla, Barcelona, Valencia, Málaga, Bilbao és Cádiz.
A portugál áramszolgáltató, a REN közölte, hogy a hálózat teljes helyreállítása akár egy hétig is eltarthat, mert újra kell egyensúlyozni a nemzetközi elektromosságáramlást. A REN szerint a bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő.
Az ilyen oszcillációk szinkronizálási hibát eredményezhetnek a különböző áramhálózatok között, ami dominóhatáshoz vezethet.
A spanyol hálózatot üzemeltető Red Eléctrica gyorsan megerősítette az áramszünet tényét, és közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal közösen dolgoznak a helyreállításon. A cég vezérigazgatója, Eduardo Prieto később újságíróknak azt mondta: „hat és tíz óra közötti időt vesz igénybe” a probléma megoldása, írta a BBC.
A spanyol szolgáltató egyelőre nem reagált a portugálok felvetésére. Korábban a spanyol hatóságok azt mondták, hogy 10 órán belül helyreállhat az áramszolgáltatás, de a portugálok nem voltak ennyire optimisták, írta a BBC.
António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az érintett kormányokkal történt konzultáció után nincs kibertámadásra utaló jel, ami megerősíti a portugálok álláspontját. Luís Montenegro portugál kormányfő is azt mondta délután, hogy „nincs jele”, hogy kibertámadás történt volna, de azt is hozzátette, hogy az áramszünet eredete biztosan nem Portugáliában keresendő.
A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez hivatala közleményében azt írta: „A kormány azon dolgozik, hogy azonosítsa az incidens eredetét, és minden lehetséges erőforrást mozgósítanak a probléma mielőbbi megoldása érdekében.”
A teljes áramkimaradás pontos oka még három órával a kezdete után sem volt egyértelmű. Az első jelentések azt valószínűsítették, hogy az egész félszigeten rendszerszintű meghibásodás történt, de a vizsgálatok még folynak.
Hétfőn hatalmas áramszünet bénította meg az Ibériai-félsziget nagy részét. Portugália és Spanyolország mellett egy ideig Dél-Franciaország és Andorra egyes részei is áram nélkül maradtak. Az áramszünet nem sokkal dél után kezdődött, és milliókat érintett mindkét országban. Olyan nagyvárosok is sötétbe borultak, mint Madrid, Lisszabon, Sevilla, Barcelona, Valencia, Málaga, Bilbao és Cádiz.
A portugál áramszolgáltató, a REN közölte, hogy a hálózat teljes helyreállítása akár egy hétig is eltarthat, mert újra kell egyensúlyozni a nemzetközi elektromosságáramlást. A REN szerint a bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő.
Az ilyen oszcillációk szinkronizálási hibát eredményezhetnek a különböző áramhálózatok között, ami dominóhatáshoz vezethet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mi is beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor egy videós bejelentkezésben arról beszélt, hogy megfenyegették őt is, és gyerekeit, unokáit is. A miniszterelnök a lányával beszélt telefonon, és elmondta neki, hogy egy ukrán politikus üzent neki. Egy Pryamy TV nevű YouTube-oldalra felkerült videó szerint ugyanis Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje azt üzente a magyar miniszterelnöknek:
"Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább. Ezért ha Orbán nem változtatja meg Ukrajnával szembeni ukránellenes álláspontját, és továbbra is Putyin háborús bűneinek cinkosa marad, emlékezzen arra, hogy a KARMA soha nem bocsátja meg senki bűneit. A KARMA elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nem lehet milliárdokkal megvásárolni. Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.”
Az 1951-ben, Poltava megyében született Omelcsenko az Ukrán Biztonsági Szolgálat tisztjeként kezdte pályáját, majd 1994 és 2012 között parlamenti képviselő volt, 2006 és 2010 között pedig az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében képviselte Ukrajnát.
Pályafutása során az ukrán korrupcióellenes küzdelem legismertebb arcává vált. Már 1991 szeptemberében létrehozta az „Antimaffia” nevű civil hálózatot, amely a legfelsőbb politikai körök korrupciós ügyeit tárta fel,
és azokat továbbította az ügyészségnek és a parlamentnek. 1992 és 1994 között az Ukrán Biztonsági Szolgálat katonai elhárításán belül ő vezette azt az újonnan felállított osztályt, amely a korrupció és a szervezett bűnözés ellen harcolt – ez a struktúra a korábbi KGB-ben még nem létezett.
A legismertebb ügy, amelyben kulcsszerepet játszott, Georgij Gongadze újságíró 2000-es meggyilkolása volt. A parlamenti vizsgálóbizottság vezetőjeként 2002-ben egy sajtótájékoztatón közölte: „Elég bizonyíték van arra, hogy [Kucsma elnök és más vezetők] az újságíró Georgij Gongadze elrablásának szervezői.” Állításait az úgynevezett Melnyicsenko-felvételekre alapozta, amelyek az elnöki irodában készült titkos hanganyagok voltak. Az érintettek, köztük Leonyid Kucsma akkori elnök, következetesen tagadták a vádakat. Kucsma egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Mi köze lenne az elnöknek egy újságíróhoz…?”
Omelcsenko politikai pályáját konfliktusok is tarkították. 2002-től Julija Timosenko blokkjának képviselője volt, 2009. október 14-én azonban bejelentette, hogy kilép a Batykivscsina pártból. Döntését azzal indokolta: „Nem tudok megbékélni azokkal a szégyenletes dolgokkal, amelyek a pártban történnek.” A konfliktus hátterében az úgynevezett „arteki ügy” állt, amelyben képviselőkkel szemben merültek fel pedofíliavádak. Évekkel később, 2012 szeptemberében a parlament folyosóján arcon ütötte egy volt párttársa, Ruszlan Bohdan, aki később azzal védekezett, hogy Omelcsenko nem vonta vissza a vádjait, és hozzátette: „Három évig vizsgálta ezt az ügyet a főügyészség, és semmilyen bizonyítékot nem talált.”
Omelcsenko magas állami kitüntetéseket is kapott. 2007-ben altábornaggyá léptették elő, 2010 februárjában pedig Viktor Juscsenko elnök az „Ukrajna Hőse” címet adományozta neki az államiság megszilárdításáért és a jogok védelméért végzett munkájáért.
Mi is beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor egy videós bejelentkezésben arról beszélt, hogy megfenyegették őt is, és gyerekeit, unokáit is. A miniszterelnök a lányával beszélt telefonon, és elmondta neki, hogy egy ukrán politikus üzent neki. Egy Pryamy TV nevű YouTube-oldalra felkerült videó szerint ugyanis Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje azt üzente a magyar miniszterelnöknek:
"Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább. Ezért ha Orbán nem változtatja meg Ukrajnával szembeni ukránellenes álláspontját, és továbbra is Putyin háborús bűneinek cinkosa marad, emlékezzen arra, hogy a KARMA soha nem bocsátja meg senki bűneit. A KARMA elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nem lehet milliárdokkal megvásárolni. Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ne aggódjál! Mindent kibírok, tudod” – Orbán Viktor az édesanyját is felhívta a családját ért fenyegetés után
A miniszterelnök úgy érezte, meg kell nyugtatnia édesanyját, miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő fenyegetően beszélt Orbánról egy tévéinterjúban. A telefonhívásról videó is készült, amiből kiderült, hogy a kormányfő édesanyja mi miatt aggódik jobban.
Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szerdán videót tett közzé a Facebookon arról, hogy felhívta a lányait, miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő, Hrihorij Omelcsenko megfenyegette őt és családját.
A fenyegetés egy ukrán televíziós interjúban hangzott el, amelyet Magyarországon elsőként az Index szemlézett. Omelcsenko egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt mondta: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik”. A volt tiszt hozzátette: „Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.” A miniszterelnök a közzétett videóban ezt mondta a lányainak: „Komolyan kell venni, de nem szabad megijedni.”
Később Orbán Viktor egy újabb videót posztolt Facebook-oldalára, amelyen látható, hogy nemcsak a gyerekeit, de az édesanyját is felhívta telefonon. Megkérdezte tőle, hogy jól van-e, majd azt is elmondta: „Én is így vagyok egyébként, én mindig jól vagyok.”
„Ne miattam aggódjunk! Én nagyon jól vagyok. Hanem hát miattatok kell. Igen, fáradtnak fáradt szoktam lenni estére, de hát sokat dolgozom, anyukám. De ne aggódjál! Mindent kibírok, tudod”
– mondja édesanyjának a kormányfő.
A telefonhívás egy autóban hangzott el, miközben Orbán hazafelé tartott. A közösségi médiában közzétett tartalmait gyártó munkatársa ült mellette, aki megkérdezte tőle, hogy az édesanyja aggódik-e a családot ért fenyegetés miatt. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy az asszony inkább amiatt aggódik, hogy a fia fáradt. Azt azért mondta, hogy figyeljen, de Orbán szerint azért nem mutatja ki a félelmét, mert „ha aggodalmaskodik, akkor csak az én bajomat növeli”.
Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szerdán videót tett közzé a Facebookon arról, hogy felhívta a lányait, miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő, Hrihorij Omelcsenko megfenyegette őt és családját.
A fenyegetés egy ukrán televíziós interjúban hangzott el, amelyet Magyarországon elsőként az Index szemlézett. Omelcsenko egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt mondta: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik”. A volt tiszt hozzátette: „Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.” A miniszterelnök a közzétett videóban ezt mondta a lányainak: „Komolyan kell venni, de nem szabad megijedni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij Orbánról: Egyetlen dolog van, amit még nem tett meg
Az ukrán elnök egy interjúban Putyin szövetségesének nevezte a magyar miniszterelnököt, aki szerinte egy dolog kivételével pontosan ugyanazt teszi, mint az orosz elnök. Zelenszkij szerint az Európai Uniónak kell egy B-terv arra az esetre, ha nem sikerülne kivédeni Orbán vétópolitikáját.
Példátlanul éles szavakkal bírálta Orbán Viktort Volodimir Zelenszkij a Politicónak adott, március 11-i exkluzív interjújában, amelyet a 444.hu szemlézett.
Ukrajna elnöke szerint a magyar miniszterelnök ugyanazt teszi, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, csak éppen egyvalamit nem tett meg: „Nem támadja a területünket rakétákkal vagy drónokkal. És nem küld katonákat” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán szerint Orbán Viktor „Putyin szövetségese”, aki mindent blokkol Ukrajnával kapcsolatban, vétózza a Kijevnek szánt pénzeket és fegyvereket, valamint ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát. „És ugyanazokat a narratívákat használja, mint az oroszok. Személyesen így jár el” – tette hozzá.
Zelenszkij az interjúban arról beszélt, hogy az Európai Uniónak B-tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha nem sikerülne kivédeni Orbán Viktor vétópolitikáját, mielőtt Kijev kasszája kiürül.
„Nekünk is és Európának is szüksége van erre a B tervre. Európai partnereink és igaz barátaink tudják, hogy mi nemcsak az ukrán értékeket védjük, hanem egész Európa békéjét is”
– mondta.
Az ukrán elnök a béketárgyalásokkal kapcsolatban hangsúlyozta az amerikai közvetítés fontosságát. „Nem bízunk Oroszországban, de azt hiszem és bízom abban, hogy az amerikaiak tényleg véget akarnak vetni ennek a háborúnak. Remélem, hogy a segítségünkre lesznek, de Oroszországra kellene nagyobb nyomást gyakorolniuk, nem rám” – jelentette ki.
Zelenszkij reagált Donald Trump azon kijelentésére is, miszerint utálja Putyint. „Persze, szerintem kölcsönösen utáljuk egymást. Ebben igaza van Trumpnak, ha nem is mindenben.”
Az elnök egy személyes történetet is megosztott a Trumppal folytatott beszélgetéséről, amely az amerikai biztonsági garanciákat érintette. „Trump elnök azt kérdezte tőlem: bízik abban, hogy a mi biztonsági garanciáink erősebbek lehetnek a NATO-iénál? Azt feleltem: Igen, mert ez ma Önön múlik, elnök úr. Isten adja, hogy erősebb biztonsági garanciákat kapjunk, mint amit a NATO adna. De mi lesz Ön után? És mi lesz, ha én sem leszek?”
Példátlanul éles szavakkal bírálta Orbán Viktort Volodimir Zelenszkij a Politicónak adott, március 11-i exkluzív interjújában, amelyet a 444.hu szemlézett.
Ukrajna elnöke szerint a magyar miniszterelnök ugyanazt teszi, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, csak éppen egyvalamit nem tett meg: „Nem támadja a területünket rakétákkal vagy drónokkal. És nem küld katonákat” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán szerint Orbán Viktor „Putyin szövetségese”, aki mindent blokkol Ukrajnával kapcsolatban, vétózza a Kijevnek szánt pénzeket és fegyvereket, valamint ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát. „És ugyanazokat a narratívákat használja, mint az oroszok. Személyesen így jár el” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A háború leghangosabb éjszakája” – Ismét kilőtt az olajár, miután tankereket robbantottak Irakban, Izrael pedig a Hezbollahot támadja
Irán bosszút esküdött, miután bejelentették, hogy az ország nemzeti infrastruktúrája támadás alatt áll, és már 200 dolláros olajárral fenyegetnek. A térségben több arab ország is légi támadásokat hárított el.
Hordónként 100 dollár fölé ugrott a Brent nyersolaj ára csütörtökön az ázsiai kereskedésben, miközben Irak déli vizein két tartályhajót robbanások értek, a térségben pedig újabb rakétatámadások és légicsapások zajlottak – írta a BBC. A piacokat az sem nyugtatta meg, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség mind a 32 tagállama bejelentette, a kínálati aggodalmakra válaszul rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi olajat szabadítanak fel vészhelyzeti készleteikből.
Az amerikai jegyzésű nyersolaj ára szintén 9 százalékkal, 95,27 dollárra ugrott.
Az olajár március 9-én, hétfőn átlépte a 110 dollárt, és azóta erősen ingadozik.
Az árakat a Perzsa-öbölben és környékén eszkalálódó fegyveres konfliktusok fűtik. Iraki hatóságok szerint két külföldi tartályhajót robbanások értek Bászra városában, Umm Qasr kikötője közelében.
Az incidensben egy ember meghalt, 38 embert pedig sikerült kimenteni a hajókról. Az iraki biztonsági tisztviselők előzetes vizsgálata szerint Iránból érkező, robbanóanyaggal megrakott csónakok csapódtak a két tartályhajónak.
A hatóságok az eset után minden terminálon felfüggesztették a műveleteket. A hajók elleni támadások az egész öbölben felerősödtek: Omán 20 tengerészt mentett ki egy thaiföldi zászló alatt hajózó hajóról, miután az támadás célpontja lett.
A tengeri incidensek egy szélesebb katonai eszkaláció részei.
Az izraeli hadsereg az éjszaka folyamán „nagyszabású csapáshullámot” indított a Hezbollah infrastruktúrája ellen. A BBC bejrúti tudósítója a háború kezdete óta a város „leghangosabb éjszakájának” nevezte a történteket.
Izrael azt is közölte, hogy feltartóztatta az Irán és a Hezbollah által indított rakétákat.
Eközben Irán külügyminisztere bejelentette, hogy az ország nemzeti infrastruktúrája támadás alatt áll, beleértve a legrégebbi bankot is, „miközben tele volt alkalmazottakkal”, és bosszút fogadott.
A térségben Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán légi támadásokat hárítottak el.
Irán emellett továbbra is fenyegeti a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat, amely a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolítja, így a hajózás bármilyen zavara azonnal érezteti hatását a globális piacokon. Szerdán Irán arra figyelmeztetett, hogy az olaj ára elérheti a hordónkénti 200 dollárt, ha a támadások fokozódnak.
Hordónként 100 dollár fölé ugrott a Brent nyersolaj ára csütörtökön az ázsiai kereskedésben, miközben Irak déli vizein két tartályhajót robbanások értek, a térségben pedig újabb rakétatámadások és légicsapások zajlottak – írta a BBC. A piacokat az sem nyugtatta meg, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség mind a 32 tagállama bejelentette, a kínálati aggodalmakra válaszul rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi olajat szabadítanak fel vészhelyzeti készleteikből.
Az amerikai jegyzésű nyersolaj ára szintén 9 százalékkal, 95,27 dollárra ugrott.
Az olajár március 9-én, hétfőn átlépte a 110 dollárt, és azóta erősen ingadozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
