HÍREK
A Rovatból

Ezektől félnek a legjobban a magyarok egy felmérés szerint

A megkérdezett magyarok többsége pénzügyileg nem áll készen a személyüket vagy egészségüket érintő váratlan helyzetek kezelésére.


A pénzügyi biztonság, az anyagi függetlenség megteremtése ugyan tízből kilenc embernek fontos, ugyanakkor megtakarításuk nem éri el azt a szintet, amely biztonságot jelentene a váratlan helyzetekre - derül ki a Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból.

Füzes Edit, a Groupama Biztosító lakossági személybiztosítási termékmenedzsment vezetője kedden Budapesten ismertette a felmérés eredményeit, amely alapján a válaszadók 79 százaléka tartja magát pénzügyek terén tudatosnak, 91 százalékának fontos az anyagi függetlenség és stabilitás, 90 százalékának pedig a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben a megtakarítás.

Az öngondoskodás szerepét az idős korra felkészülésben minden második válaszadó kiemelten kezeli, a lelki és testi egészség megőrzése, a fizikai jóllét biztosításnak szándéka inkább a fiatalabb korosztályok képviselőire jellemző, a legelső helyen azonban az anyagi biztonság megteremtését említették a váratlan helyzetekre.

A kutatásban rákérdeztek, hogy milyen váratlan eseményektől tartanak leginkább az emberek, és bár a résztvevők sok dolgot említettek - egy újabb járvány kitörésétől a munkanélküliségig - az első helyeken olyan események szerepelnek, melyek a személyüket, egészségüket érintik: haláleset, betegség, baleset.

A válaszokból az is kiderül, hogy a többség nem áll készen pénzügyileg ezeknek a helyzeteknek a kezelésére, megoldására.

A válaszadók közül 20 százaléknak van megtakarítása és életbiztosítása is, 16 százaléknak csak életbiztosítása, 22 százaléknak csak megtakarítása, 41 százalék azonban egyikkel sem rendelkezik.

A megkérdezetteknek átlagosan 22 hónapnyi tartalékra lenne szükségük a pénzügyi biztonságérzethez, azonban mindössze 42 százalékuk rendelkezik megtakarítással, amelynek összege a válaszadók felénél kevesebb mint fél évre elegendő.

A kutatásban részt vevők 80 százaléka attól tart, hogy a következő időszakban csökken tartaléka és pénzügyi bizonytalanságba kerülhet, 11 százaléka érzi azt, hogy éppen elegendő a megtakarítása és csupán 9 százalékának van többlet tartaléka.

Vannak, akiknél a pénzügyi lehetőségek hiánya a kizáró ok egy kockázati életbiztosítás megkötésére, másokat a tájékozatlanság tart vissza. A válaszadók 13 százaléka nem találkozott még jó ajánlattal, illetve egytizede nem ismeri az életbiztosításokat.

A válaszadók 54 százaléka hajlandó lenne kockázati életbiztosításra költeni, átlagosan havi 7100 forintot, a többség az életét és az egészségét félti, de inkább a vagyontárgyaira, és nem önmaga védelmére köt biztosítást.

A Groupama Biztosító reprezentatív felmérése 1000 válaszadó megkérdezésével készült a 18-65 éves korosztályban február 23 és március 6 között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter reagált Orbán posztjára: Orbán Viktor ismét hazudik, a magyargyűlölő román elnökjelölt pártjával tervez szavazni az EP-ben
A miniszterelnök szerint: „Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész”.


Orbán Viktor az X-en üzent Ursula von der Leyen-nek a közösségi oldalán. Ebben arról írt: "Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről." Majd a bejegyzésében felsorolt, hogy szerinte mi mindenért okolható Von der Leyen: a migrációért, az energiaválságért, a szerinte esztelen zöldideológiáért, vagy a genderideológiárt. A végén pedig hozzátette: "Holnap eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész. Nincs mismásolás, választani kötelező. Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!"

Az X-en pedig egy képet osztott meg:

A miniszterelnök posztjára hamarosan Magyar Péter is reagált. Szintén a közösségi oldalán írta meg, hogy:

"Orbán Viktor ismét hazudik. Az Európai Parlament nem Ursula von der Leyen bizottsági elnök leváltásáról szavaz holnap, hanem a teljes Európai Bizottság és ezzel együtt az Orbán által jelölt magyar biztos esetleges megbuktatásáról is. A bizalmatlansági indítvány egyik szerzője a magyargyűlölő bukott román elnökjelölt pártja, az AUR".

Majd hozzátette: "Ursula von der Leyent nem a TISZA Párt, hanem Orbán Viktor jelölte az Európai Bizottság élére. És

a Fidesz most sem volt annyira bátor, hogy aláírja a Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt, hanem mint egy toporzékoló gyáva kisgyerek, inkább csak mások háta mögül dobálja a kavicsokat a vízbe."

A politikus szerint pártja egyetért azzal, hogy "lehetne jobb és kompetensebb vezetése az Európai Uniónak, ugyanakkor,

semmilyen körülmények között sem fog együtt szavazni a magyargyűlölő román elnökjelölt, George Simion pártjával, az AUR-ral. Orbán Viktor éppen ezt tervezi tenni.

Ha már a múltkor az erdélyi és partiumi magyaroknak köszönhetően Romániában elbukott az oroszpárti, magyar sírokon ugráló magyargyűlölő politikus, akkor Orbán most az Európai Parlamentben akarja megtámogatni a javaslatát.

De mi is köti össze Orbán Viktort és a magyargyűlölő George Simiont? Erről majd holnap" - ígérte posztjában, amelyhez Oebán X-es bejegyzésének képéhez hasonló illusztrációt tett ki.

A kép vélhetően nem véletlen - A miniszterelnöknek hasonló módon üzent korábban az Európai Néppárt európai parlamenti-képviselőcsoportja. Von der Leyen pártcsaládjának frakciója tavaly tette ki az „ideje távozni” feliratú képet Orbánról.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gyorsan terjed az új XFG nevű Covid-variáns, a WHO szerint egyre több országban jelent meg a fertőzés
A szakemberek szerint a terjedést nehéz pontosan meghatározni, mert világszerte csökkent a tesztelések száma.


Az XFG nevű új koronavírus-variáns gyorsan terjed világszerte, különösen Európában és Délkelet-Ázsiában nő az esetszám. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelte ezt a mutánst, mivel egyre több ország jelent fertőzéseket.

A WHO adatai szerint az XFG június 22-ig összesen 38 országban jelent meg,

és 1648 esetet regisztráltak. Ez az adott héten a világon jelentett fertőzések 22,7 százalékát tette ki, míg négy héttel korábban még csak 7,4 százalék volt az aránya.

Délkelet-Ázsiában különösen jelentős a növekedés: május 5. és május 26. között 17,3 százalékról 68,7 százalékra emelkedett az XFG aránya. Európában ugyanebben az időszakban 10,6 százalékról 16,7 százalékra nőtt, Amerikában pedig 7,8 százalékról 26,5 százalékra.

Az Egyesült Királyságban a variáns június végére az angliai esetek 30 százalékát tette ki – írta meg a The Independent. Az ottani egészségügyi hatóságok továbbra is nyomon követik az új törzsek terjedését.

„Normális, hogy a vírusok idővel mutálódnak és változnak” – mondta Dr. Alex Allen, az UKHSA epidemiológiai tanácsadója.

Az XFG a WHO szerint a korábbi LF.7 és LP.8.1.2 variánsok keveréke. Az első mintát január 27-én vették. A szervezet „alacsonynak” minősítette az új variáns kockázatát, és közölték: a jelenlegi adatok nem utalnak arra, hogy az XFG súlyosabb betegséget vagy több halálesetet okozna, mint a többi ismert variáns.

Dr. Kaywaan Khan háziorvos azt mondta,

a variáns egyik legjellemzőbb tünete a rekedtség, amit érdes vagy karcos hang kísér. A tünetek általában „enyhék vagy közepesek”.

A szakértők hangsúlyozták, hogy az új törzs nem tűnik veszélyesebbnek a korábbiaknál, és a jelenlegi Covid-vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos lefolyás ellen.

A WHO szerint a variáns terjedésének mértékét nehéz pontosan meghatározni, mert a tesztelések száma világszerte jelentősen csökkent a járvány csúcspontjához képest.

Forrás: Economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagyot kasználhatnak az új hitellel azok, akiknek magas a jövedelme
A szakemberek számítása szerint több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén az, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát. Elárulták azt is, hogyan.


A kormány bejelentése szerint új, kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitelt kaphat az, aki első lakásához kéri a pénzt. Ez mintegy harmada a piaci kostrukciójú hiteleknek. Tíz százalék önerőt kérnek, és az ingatlan értéke 100 millió forint alatt kell legyen. Ősztől bárki kérheti a kedvezményes hitelt.

A hitelt 25 évre lehet felvenni, és a végén kb. 71 milliót kell visszafizetni. De ha van ennyi pénze, akkor azt állampapírba téve 228 milliót kaphat a végén kézhez azonos futamidő alatt. Azaz több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát (feltéve, ha a feltételek nem változnak) - a Bankmonitor számítása szerint.

Ha tehát a kamattámogatott konstrukciót felveszi, és a megtakarítását inkább államkötvénybe fekteti, az megnégyszerezheti vagyonát az adófizetők pénzén.

Az RTL Híradó által kérdezett szakértő szerint azok járhatnak jól, akiknek magas a fizetése, és amúgy is tehetősek. A maximális összeg havi törlesztő összegét ugyanis csak az tudja bevállani, aki az átlag felett keres - mondta.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
MOK: az államtitkártól kikért adatok szerint sem 2 millió forint a magyar orvosok átlagbére
Az orvosi kamara kiszámolta, hogy valóságban mennyit kapnak a fiatal orvosok, mennyi az ügyeleti óradíj, és kik kereshetnek havi egymillió forintot.


A kormány februárban arról beszélt, hogy a magyar orvosok havi 2 millió forint feletti átlagbért kaphatnak. A Magyar Orvosi Kamara azonban kiszámolta, hogy mi a jelenlegi helyzet Magyarországon.

A MOK szerint: "valótlan a kormányzati kommunikáció az orvosi átlagbérről".

A kamara a közösségi oldalán írta meg, hogy szerintük mi a valóság. Kikérték Takács Péter egészségügyi államtitkártól az általuk közölt adat forrását. Az államtitkár május 17-én levélben válaszolt. Ebből pedig az derült ki, hogy az orvosok átlagbéréről szóló állítás valótlan - írják a bejegyzésükben.

A kétmillió forint feletti összeg ugyanis

- az orvosok egy kisebb részének (10.653 fő)

- összes állásából és

- rendes munkaidőn felüli plusz munkájából (orvoshiány!),

- a szakmai, veszélyességi és egyéb pótlékokat is beleszámolva keletkezett

- bruttó összeget jelenti,

aminek nincs köze az orvosok átlagbéréhez - közölte a MOK.

Az államtitkár által küldöttek alapján a valódi orvosi átlagbér:

- heti 40 órás munkáért bruttó 1.513.606, azaz kb. nettó 1 millió forint átlagbért kapnak a kollégák. Ez az összeg pedig a rendkívül kedvezőtlen, elöregedett korfából adódik - tették hozzá.

- a fiatal orvosok pályájuk első öt évében nettó 450-570 ezer forintot keresnek. A hétvégi és éjszakai ügyeleti munkáért orvosaink órabére nettó 3000-6000 Ft.

"A Kamara véleménye szerint az egészségügyi vezetés feladata olyan bér- és munkakörülmények megteremtése, ami az ország lakosai számára biztosítja a megfelelő ellátáshoz szükséges orvosi - és szakdolgozói - létszámot. Hiteles informálásra van szükség, mert propagandával nem lehet eredményesen felvenni a versenyt a külföldi állásajánlatokkal vagy a hazai magánszektorral" - írták végül.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: