„Ez része Putyin információs háborújának, nem szabad beleesni a csapdájába” – határozott reagálást ígérnek a németek az orosz lehallgatásra
Hibrid félretájékoztatási támadásnak nevezte Boris Pistorius német védelmi miniszter a német légierő tisztjei egyik lehallgatott beszélgetésének Oroszország általi kiszivárogtatását. A tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak.
"Ez része Vlagyimir Putyin orosz elnök információs háborújának" - hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus, s úgy fogalmazott, hogy mindennek célja a belpolitikai egység aláásása. Pistorius leszögezte, hogy Németországnak különösen hideg fejjel kell erre reagálnia, de nem kevésbé határozottan. "Nem szabad beleesni Putyin csapdájába" - tette hozzá reményét kifejezve, hogy mindez nem fog megosztottsághoz vezetni.
A miniszter beszélt arról is, hogy nincs tudomása más szivárogtatásokról, vagy egyéb lehallgatott telefonbeszélgetésekről.
Mint mondta, a jövő hét első napjaiban vár eredményeket az ügyben indított belső vizsgálattól, amely a többi között arra is próbál választ keresni, hogy a tisztek a Webex szolgáltatással megfelelő kommunikációs csatornát választottak-e beszélgetésükhöz. Hozzátette, hogy a vizsgálatot követően le fogják vonni a megfelelő következtetéseket.
A német védelmi tárca szóvivője szerint a bizalmas beszélgetést, amelyen a német légierő főtisztjei megvitatták német Taurus rakéták Ukrajna által történő felhasználásának lehetőségét, lehallgatták.
Margarita Szimonján, az RT orosz televízió főszerkesztője pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát.
A Putyin-propagandista szerint a beszélgetés február 19-én történt, és Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett részt benne.
A Szimonján által közzétett átirat szerint a magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak. Azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat, anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve, és ehhez hány rakétára lenne szükség.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő magyarázatot követelt a német hatóságoktól a lehallgatott beszélgetésről, és kijelentette, hogy a magyarázat megtagadása egyenlő lenne a beismeréssel.
(via MTI)
"Ez része Vlagyimir Putyin orosz elnök információs háborújának" - hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus, s úgy fogalmazott, hogy mindennek célja a belpolitikai egység aláásása. Pistorius leszögezte, hogy Németországnak különösen hideg fejjel kell erre reagálnia, de nem kevésbé határozottan. "Nem szabad beleesni Putyin csapdájába" - tette hozzá reményét kifejezve, hogy mindez nem fog megosztottsághoz vezetni.
A miniszter beszélt arról is, hogy nincs tudomása más szivárogtatásokról, vagy egyéb lehallgatott telefonbeszélgetésekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A választók elsöprő többsége már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban
A politológus szerint a pártok nem a másik oldal meggyőzésére, hanem a saját szavazóik megerősítésére koncentrálnak. A kampánytól mégsem lehet eltekinteni.
A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.
„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”
– írta Török.
Úgy látja, a politikai mezőny annyira polarizált, hogy a szavazók többsége rég eldöntötte, kinek adja majd a voksát. „A Fidesz szavazóinak jelentős része erősen és régóta kötődik a párthoz, még inkább Orbán Viktorhoz, míg az ellenzéki szavazók többsége ugyanilyen eltökélt módon szavaz választásról választásra arra, akiben a Fidesz és Orbán leváltásának reményét látja.” Török szerint a bizonytalanokat sem érdemes túlreprezentálni: „Tízből három ember továbbá semmilyen körülmények között nem megy el szavazni, így tőlük aztán tényleg bármi megtörténhet a következő fél évben, őket nem fogja lázba hozni semmi.”
A felvetésre, hogy akkor mi értelme van a kampánynak, Török két választ ad. Egyrészt azért, mert – mint írja – „a meglévő szavazókat folyamatosan meg kell erősíteni.” Szerinte sem a Fidesz, amikor Tisza-adót dob be a közbeszédbe, sem Magyar Péter, amikor a vagyonok visszaszerzéséről beszél, nem a másik oldal meggyőzésére törekszik. „Ők ugyanis ezt meg sem hallják, de ha hallják is, akkor sem hisznek el belőle semmit. Minden ilyen tematizáció reális célpontjai a saját potenciális szavazók, az ő megerősítésükről, kiszolgálásukról szól minden ehhez hasonló igyekezet.”
Másrészt – teszi hozzá –, létezik egy kisebb réteg, amely valóban a kampány alatt dönti el, hová teszi az ikszet. „A kutatási adatok eltérőek, de szerintem jó kiindulópont lehet úgy elképzelni mindezt, hogy körülbelül a végül szavazók 75-80 százaléka hónapokkal korábban is tudta már, kire szavaz, míg a fennmaradó 20-25 százalék menet közben világosodott meg.” Közülük is csak egy szűk kisebbség – nagyjából 5 százalék – az, aki saját bevallása szerint az utolsó napon dönt. Ráadásul még ezek az emberek sem teljesen semlegesek.
„Az esetek többségében már hajlanak erre vagy arra, és csak arra várnak, hogy erősebb érveket kapjanak ahhoz a döntéshez, ami már többé-kevésbé bennük van”
– teszi hozzá.
Török összegzése szerint a kampány intenzitása nem felesleges, de túlzott jelentőséget sem érdemes tulajdonítani neki. „Aki azt reméli vagy attól fél, hogy egy-egy ügy majd jelentős változásokat hoz a pártok versenyében, az nem vesz tudomást arról, hogy egy ennyire polarizált, megosztott politikai térben az emberek többsége teljesen vak és süket minden olyan hírre, ami ellentétes lehet a politikai meggyőződésével.”
„A pártoknak persze tövig kell nyomniuk az utolsó percig a gázt, de nekünk azért érdemes észben tartanunk, hogy a választás a fejek többségében már régen eldőlt”
A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.
„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”
– írta Török.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elzárást is kaphat Ruszin-Szendi Romulusz a fegyverügye miatt – állítja az ügyvéd
Szabálysértést követhetett el a Tisza Párt politikusa, amikor fegyverrel jelent meg egy rendezvényen. Magyar Péter szerint azonban nem eljárás alá kellene vonni, hanem kiemelt védelmet biztosítani neki.
Május 8-án egy szeghalmi rendezvényen fegyverrel az oldalán jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz. A Tisza Párt honvédelmi szakértőjének ügyét hamar felkapta a kormányzati sajtó, még Orbán Viktor is többször megszólalt az ügyben, kiemelve: a politikai kultúrában nincs helye a fegyvereknek.
Gulyás Gergely miniszter szerint Ruszin-Szendi ezzel szabálysértést követett el. A rendőrség eljárást indított a volt vezérkari főnök ellen, akinek az ATV információ szerint visszavonták fegyverviselési engedélyét is.
Az RTL Híradójának nyilatkozó ügyvéd szerint Ruszi-Szendi Romulusz szabálysértést követhetett el, de bűncselekményt nem.
„A gyülekezési jogról szóló törvény szerint a gyülekezésre elmenni, onnan eljönni, illetve ott tartózkodni fegyverrel tilos”
– mondta el a csatornának Szendrői Dávid. Ez akkor is így van, ha az illetőnek van érvényes fegyvertartási engedélye. Hozzátette:
„A szabálysértési eljárásról szóló törvény szerint közérdekű munkával, pénzbírsággal, illetve szabálysértési elzárással számolhat az, aki szabálysértést követ el.”
Magyar Péter az esetre úgy reagált: Egy normális országban a volt vezérkari főnöktől nem elveszik a fegyverviselési engedélyét, hanem kiemelt védelmet biztosítanak neki.
Az RTL riportja a fegyverügyről
Május 8-án egy szeghalmi rendezvényen fegyverrel az oldalán jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz. A Tisza Párt honvédelmi szakértőjének ügyét hamar felkapta a kormányzati sajtó, még Orbán Viktor is többször megszólalt az ügyben, kiemelve: a politikai kultúrában nincs helye a fegyvereknek.
Magyar Péter: Politikai okokból váltották le az OMSZ regionális igazgatóját
Egy szalonnasütésen készült kép miatt bukhatta el állását az észak-magyarországi mentős vezető. Magyar Péter szerint a döntés mögött politikai bosszú áll.
„Tisztogatás a mentőknél. Egészen elképesztő, hová süllyedt az orbáni maffia! Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nyilvánvalóan politikai okokból azonnali hatállyal leváltotta dr. Kádár Balázst az OMSZ észak-magyarországi regionális igazgatói pozíciójából” – írta Facebook-posztjábanMagyar Péter.
A politikus szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook oldalára”.
A bejegyzésben Magyar részletesen ismertette Kádár Balázs szakmai életútját. Azt írta róla, hogy gyerekkora óta mentőorvosnak készült, egyetemi évei alatt mentőápolóként, majd mentőtisztként dolgozott, később pedig mentőorvos lett. Több vezetői pozíciót is betöltött, két szakvizsgája van, PhD és MSc diplomával rendelkezik, és négy különböző mentéssel foglalkozó tankönyvet szerkesztett. Májusban a mentők napján főigazgatói kitüntetésben részesült.
„Szeptember 6-án szombaton, két mentésügyért elkötelezett barátjával szalonnát sütött a nyaralójában. Erről fotót készítettek, melyet ’Földön, vízen, levegőben, újra!’ címmel kiposztolt. Ezt követő héten keddre berendelték Csató Gábor főigazgatóhoz, aki azonnali hatállyal visszavonta a vezetői megbízását” – fogalmazott Magyar.
Posztjában azt is írta, hogy Kádár 2019 óta vezette az észak-magyarországi régiót, ahol a munkát példásan végezték, soha nem érkezett rá panasz, fegyelmi ügye sem volt. A felmentése után Miskolcon folytatja munkáját kivonuló mentőorvosként.
„Kedves Balázs, az egész ország nevében köszönjük az eddigi szolgálatodat! Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”
„Tisztogatás a mentőknél. Egészen elképesztő, hová süllyedt az orbáni maffia! Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nyilvánvalóan politikai okokból azonnali hatállyal leváltotta dr. Kádár Balázst az OMSZ észak-magyarországi regionális igazgatói pozíciójából” – írta Facebook-posztjábanMagyar Péter.
A politikus szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook oldalára”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanúként hallgatta meg csütörtökön a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó IrodájaKuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatóját – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A civil szervezet szerint Kuslits a múlt héten egy interjúban megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság erre reagálva feljelentést tett ellene rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt.
A TASZ szerint Kuslits Gábor erről az eljárásról eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott. A mostani, három és fél órás meghallgatás sem erről szólt, hanem egy másik ügy miatt idézték be.
A meghallgatás középpontjában a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetője, Juhász Péter Pál állt, akinek emberkereskedelmi ügyéről Kuslits az interjúban szintén beszélt. A Válasz Online-nak elmondta, hogy már tíz évvel ezelőtt, majd 2020-ban újra jelezték a rendőrség felé: egy gyermekotthon elől autóval vitték el a kizsákmányolt gyerekeket.
2020-ban a helyszínre érkező, rendőrként fellépő férfi azt közölte velük, hogy tisztában vannak Juhászék tevékenységével, és fedett nyomozás zajlik az ügyben. Ezután titoktartási nyilatkozatot írattak alá vele.
Kuslits ezt a nyilatkozatot csütörtökön bemutatta a nyomozóknak, akik a TASZ szerint meglepődtek rajta. A meghallgatást ettől függetlenül folytatták.
„Kuslits Gábor ügye azért különösen fontos, hogy végre ne a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazott gyermekekért kiálló szakembereket fenyegessék az állami szervek, hanem a kiszolgáltatott, államra bízott gyermekeket védjék meg, és az ellenük szörnyű bűncselekményeket elkövetőket vonják büntetőeljárás alá”
– mondta Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője.
Tanúként hallgatta meg csütörtökön a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó IrodájaKuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatóját – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A civil szervezet szerint Kuslits a múlt héten egy interjúban megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság erre reagálva feljelentést tett ellene rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
