SZEMPONT
A Rovatból

„Ez már egy megélhetési párt” - óriási hullámokak kavart Mérő Vera filmje a Kutyapártról

Pénzügyi visszaélésekről, a belső demokrácia felszámolásáról és a Fidesznek kedvező politikai lépésekről beszélnek volt kutyapártosok Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében. Nagy Dávid pártigazgató szerint ez a fekete kampány csúcsra járatása.


A Magyar Kétfarkú Kutya Párt felemelkedéséről és belső konfliktusairól, a kezdeti kreatív, vicces akcióktól a párton belüli pénzügyi és hatalmi harcokig tartó útról beszéltek a párt korábbi tagjai, aktivistái és vezetői Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében, ami hétfőn került ki a YouTube-ra.

Ifj. Sebő Ferenc és Victora Zsolt alapítók a film elején felidézik, hogy baráti társaságként, a street art világából indultak. Azért kezdtek járdákat festeni, mert  csak szabálysértés, szemben a falra festéssel, amiért börtön is járhat. Ebből nőttek ki az olyan kreatív akciók, mint a Corvin közben pirosra festett rágógumik vagy a járdára ragasztott egyforintosokból kirakott húszezres.

A párt neve egy angol kifejezésből ered – „happy as a two-tailed dog” –, ami a határtalanul boldog, farkát csóváló kutyára utal. A politikai szerepvállalás eleinte csak poénnak indult, olyan ígéretekkel, mint az örök élet bevezetése vagy a Gellért-hegyről energiát nyerő „negyedik Béla energianyelő”. Utána egyre népszerűbbek lettek, komoly közösség épült köréjük, és nagyon menő volt a Kutyapárthoz tartozni. Az első évek sikerei után felmerült, hogy valódi pártot is csinálhatnának.

A párt bejegyzését 2014-ben a Kúria még megakadályozta, Victora Zsolt szerint azzal az indoklással, hogy a név „erkölcstelen képzettársításokra ad okot”, ami szerinte furán hangzott egy olyan szervezettől, amit úgy hívnak, hogy „Kúria”.

Később átment a kérelmük, és hivatalosan is megalakultak. A pártépítésben komoly szerepet játszottak a négyszínfestések, amelyek segítettek országossá tenni közösségüket, amiben rengeteg önkéntes dolgozott.

A 2015-ös menekültválság idején indított ellenplakát-kampányukra pár nap alatt több tízmillió forint adomány gyűlt össze. Ifj. Sebő szerint ez volt az a pont, ami megmutatta Kovács Gergelynek, hogy milyen könnyen szerezhetnek pénzt az akcióikra.

„Ott a Gergőnek volt ez egy ilyen nagy ledöbbenése, hogy ja, hogy ez ilyen könnyen megy, hogy így jön a pénz bele ebben a rendszerben? Akkor ezzel próbáljunk valamit kezdeni.”

A 2018-as választáson elért 1,7%-os eredményükkel már százmilliós nagyságrendű állami támogatáshoz jutottak, és Victora Zsolt szerint „igazából utána kezdődtek a szarok”. Ifj. Sebő szerint, amint kiderült, hogy lesz pénz, Kovács Gergely elkezdte hangoztatni, hogy meg kell szabadulni Victorától. „Nem értettem, hogy miért kell megszabadulni, ő találta ki az egészet. De  nem volt idő végiggondolni, mert aztán végül tőlem szabadult meg a csapatból először.”

Az eset egy forgatás után történt, ifj. Sebő szerint mindenféle előzmény nélkül. „Először azt hittem, hogy a Gergő viccel, de azt mondta, hogy nincs szükség a munkádra a továbbiakban. Kérdeztem, hogy de ez micsoda? Hát, mert hogy sokan panaszkodnak rád. És mondom, ki panaszkodik? Hát ezt nem akarom elmondani, mert nem akarok konfliktust.” Utána a többiek szerinte csinálták tovább, mintha mi sem történt volna.

„Érted, ez olyan, mintha egy házibuliban a házigazda mindenki szeme láttára lelövi a legjobb barátját, és berakja egy szekrénybe. És utána megy tovább a buli.”

A 2019-es önkormányzati választások után újabb konfliktusok merültek fel. Pálmai Attila a 15. kerületben mandátumot nyert, és állítása Kovács Gergely visszakövetelte a párt számára a 300 ezer forintos tiszteletdíjának a felét, 150 ezer forintot. „Ez annyira piti és annyira megalázó volt, hogy sok év volt, mire ezt fel tudtam dolgozni. Ez személyemben sértett”.

Ezt követően egyre több pénzügyi visszásságra derült fény, állítja Szirmai Zsuzsa, aki pénzügyesként került a párthoz. Arról beszélt, hogy például a párt pénzén, 4 millió forintért vásárolták meg Kovács Gergely édesapjának autóját, a bevételeket egy alapítványba csorgatták, miközben a kiadásokat a párt fizette, és szerinte a közösségi adománygyűjtésből származó pénzek is törvénytelenül kerültek a kasszába.

A bevételeket egy excel táblában vezették, amiben senki sem ismerte ki magát. „Mikor kellett a Kovácsnak egy kis pénz, akkor besétáltak a bankba, és kivettek a  számára 2 millió forintot.” A megmaradt kampánypénzt pedig Nagy Dávid pártigazgató megánszámlájára kellett visszautalni. „Ez a definíciója a sikasztásnak” - állítja Szirmai.

Victora arról is beszélt, az Állami Számvevőszékhez olyan pénztárbizonylatok jutottak el, amelyeken az ő aláírását meghamisították.

„Nekem akkor gurult el igazán a gyógyszerem, amikor megláttam ilyen fénymásolatban, hogy a 2018-ban az ÁSZ-hoz olyan bevételi pénztárvizonylatok jutottak el, ahol az én  hamisított, fénymásolt aláírásom szerepel. 16 millió forint. Következő hónapban 20 millió forint” – idézte fel.

Szirmai Zsuzsa szerint a választás előtt két nappal még arról volt szó, hogy a kampánypénzből van 300 millió forint, és mikor az elszámolás volt a kampánypénzzel, akkor már azt mondták, 162 millió forintot adnak vissza az államkasszának.

„Az egész működésem során azt tapasztaltam, hogy nem érdeklik őket a szabályok. Egyszerűen a közpénzeknek nincs becsülete, és a törvényeknek, a szabályosságnak nincs becsülete náluk.”

Amikor ezt szóvá tette, szerinte az volt a válasz, hogy ha kapnak bírságot, akkor majd kiírnak egy adománygyűjtést, és kétszer annyit fognak a támogatók fizetni. „Nem érdekelt senkit.” Szirmai szerint összesen 21,6 millió forint pénztárhiány keletkezett.

Hotz Antal arról beszélt, a párt székhelye évek óta egy olyan lakásba van bejelentve, ahol már egy idős svéd házaspár lakik, és a bíróságnak ez a mai napig nem tűnt fel. „Bementem a cégbíróságra, és megnéztem az adatokat. És kiderült, hogy 2018 óta semmilyen papírt nem adtak be. Ezen a székhelyen egy idős svéd házaspár lakik 2020 óta, és teljesen maguk alatt vannak, mert egy halom kutyapártos levél érkezik hozzájuk, és ott tobzódnak a különböző bírósági levelek, hivatalos levelek, pénzügyi levelek, minden egyéb ott áll náluk.”

Amikor néhányan egy belső csoportban elkezdtek a pénzügyekről beszélgetni és tisztánlátást követeltek, a pártvezetés ezt ellenük szóló összeesküvésnek tekintette. Ennek következményeként 2022 júliusában öt tagot, köztük a pénzügyi visszaéléseket firtatókat, egy szerintük statáriális eljárás keretében kizárták a pártból.

„Úgy voltam vele, hogyha kiderül, hogy itt mik vannak, abból országos botrány lesz és a Gergő börtönbe megy. Semmi nem történt. Én mentem a levesbe, meg az összes ember” - mondta Victora.

Szerintük az egyetlen bűnük az volt, „hogy más volt a véleményük, mint a társelnököknek”.

„Az egész családom belebetegett, ezt ki merem jelenteni. Nem is gondoltam volna, hogy a Gergő ilyenre képes különben. Talán nem is lett volna képes, ha nem jelenik meg a Szuzi” - utalt Victora Kovács Gergely szintén társelnökké választott élettársára.

A 2022-es 12. kerületi önkormányzati választásokkal kapcsolatban több megszólaló is arról beszélt, hogy Nagy Dávid egy általa „egynapos diktatúrának” nevezett eljárással vitte keresztül, hogy Kovács Gergely elinduljon az ellenzéki előválasztáson. A győzelme után polgármester lett, és a képviselő-testületben is többséget szerzett.

A megválasztott képviselők egy része szerint azonban semmilyen támogatást nem kaptak a párttól, és a vezetés szavazógépként kezelte őket.

„Abszolút a mélyvízbe ugrottunk bele, úgy, hogy előtte talán még testületi ülésen se jártunk. És akkor erre az volt a válasz, hogy most mit ugrálok én, hát nem is kell oda bejárni. Ez nem fontos az egész, csak jöjjön onnan pénz, abból adjál le valamennyit, és akkor ha be sem mész, minket az se érdekel” - mesélte a 15. kerületben képviselővé választott Pálmai Attila.

A 12. kerületben önkormányzati képviselőként dolgozó Visi Piroska szerint „a döntéseket vagy Gergő hozza, vagy valaki más, akit nem neveznek meg, mint ilyen manók, vagy nem tudom, ilyen árnyak, akikre így hivatkoznak, hogy akkor tőlük jött ez a javaslat. És mikor az ember érdeklődött, hogy ez most előttem van, szeretném megérteni, hogy melyik sor mit jelent, és én ezzel kapcsolatban feltettem rengeteg kérdést, akkor is abszolút azt éltem meg, hogy ez ilyen inszinuáció, hogy én miért kérdezősködöm.”

A legsúlyosabb konfliktus a kerületben a korábbi fideszes vezetés korrupciógyanús ügyeinek átvilágítása körül robbant ki.

A feladattal megbízott volt büntetőbírót, Balla Juditot Kovács Gergely váratlanul leállította. „Hagyjam abba, amit addig csináltam. Nem vizsgálhatom ezeket. Vége. Az indok az volt, hogy félnek tőlem a hivatalban.”

Balla szerint a jelenet teljesen lesokkolta. „Ott ültem, és tényleg azon gondolkodtam, hogy én most álmodom, hogy ez valami rossz álom, vagy tényleg ezt hallom. És akkor a Gergő még mondta is, hogy hát higgyem el, hogy ő is szörnyen érzi magát, hogy ezt kell mondania.”

„Folyamatosan gondolkodtam, hogy mi történt az utolsó megbeszélésünk óta. Mi a fene változott meg? És akkor ugrott be, hogy hoppá, hát itt volt a Tiborcz István két nappal korábban.”

A találkozó botrányt váltott ki, mert a képviselőket előzőleg senki sem értesítette Orbán vejének látogatásáról.

„Az volt a mondás, szuper, hogy itt volt a Tiborcz, és kapunk 20 millió forintot tőle a Városmajori park feljújításához. Hogy lehet ezt úgy elfogadni, hogy ne legyen semmifajta árukapcsolatás?” - tette fel a kérdést Visi Piroska.

Amikor a képviselők egy csoportja Balla eltávolítása után egy átvilágítási bizottság felállítását javasolta, ami az előző vezetés ügyeit vizsgálta volna, a polgármester Visi szerint pánikba esett. „Páni félelem fogta el, amikor ez a téma előjött, és egzisztenciális rettegést láttam benne. Nekem az volt az érzésem, mintha őt valami olyannal zsarolják, ami miatt ez számára valami egészen durva következményekkel járhatna.”

A megbeszéléseken ott volt Kovács Gergely élettársa is, aki akkor már 9. kerületi alpolgármester volt. „A Szuzi így megkérdezte, hogy ezt tényleg meg akarjátok csinálni? Ti nem vagytok normálisak, miért akarjuk ezt megszavazni? Most mondd meg, Bori, ez most mire lesz jó neked?” - emlékezett vissza Kocsis Borbála önkormányzati képviselő. Állítlag az is elhangzott Kovácstól: „Ha ezt így folytatjuk, akkor pokollá teszem az életeteket.”

A kutyapártos képviselők egy része ennek ellenére kitartott. „Én azt gondolom, hogy ennek értelme nincs, káros, öncérú, a frakción belül tök megosztó” - fogalmazott a testületi ülésen Kovács.

Aztán a nyilatkozó képviselők szerint döbbenetes jelenet zajlott le. A szavazótábláról kiderült, a Fidesz és a Kutyapárt együtt szavazta le az átvilágítást. „Akkor a polgármesterből kiszakadt egy ilyen hangos YES!”

Az esetről a 444.hu is cikket írt, ami után Kovács pert indított a lap ellen, és a megszólalók szerint bosszúhadjáratot folytatott a javaslatot támogató képviselőkkel szemben, nyilvános testületi ülésen vádolva meg őket.

A volt tagok szerint a Kutyapárt mára egy „családi biznisz”, egy „jófej piramisjáték”, amely a lelkes és jó szándékú aktivisták energiáit használja ki. A párt elvesztette a kreativitását és humorát, és semmiben nem különbözik a Fidesztől – állítják. A megszólalók szerint a párt belső működése szöges ellentétben áll azzal a képpel, amit kifelé mutat.

„Mindenki azt mondja, hogy önmagatok árnyéka vagytok, már nem vagytok viccesek, stb. stb. Ez így igaz. Mi nem ezért hoztuk létre a pártot. Ez most már egy megélhetési párt” - mondja Victora, aki a filmben odáig ment, hogy a párt megszüntetését követelte.

„Szűnjön meg a párt! Szűnjön meg! Én vagyok az ötletadója, én mentem oda Kovács Gergőhöz mondani, hogy legyünk párt. Akkor most én vagyok az az ember, aki mondja, hogy szűnjön meg ez a párt! Az alapértékeit, az alapvetéseit ezt már rég sutba vágta.” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a pártban való részvételért az identitásával fizetett.

Mérő Vera YouTube-ra kikerült filmjét fél nap alatt több mint 180 ezren látták. Bár kereste Kovács Gergelyt a film bemutatása előtt, a pártelnök végül nem adott interjút. Ehelyett Nagy Dávid pártigazgató ment be a Partizánba, és ő reagált az elhangzottakra.

„Hát figyu, ha hat nappal a választás előtt kijön rólunk egy ilyen, az nyilvánvalóan egy fekete kampány csúcsra járatása” – mondta.

A Partizán élő adásában a pártigazgató igyekezett cáfolni a film állításait.

Szerinte a filmben említett 21,6 milliós pénztárhiány nem áll meg. Nagy azt állította, amikor 2021-ben átvette a pártigazgatói posztot, 7,5 millió forintos hiányt látott, amit rendezni kezdtek. A korábbi pénzügyi káoszt a kampányok egyedi finanszírozásával magyarázta. „A problémák gyökere a kampánypénz »szétpályáztatása« volt: nem három nagy tanácsadói számla, hanem 4–5000 számla keletkezett, és nem volt jól kidolgozva a számlarend” – mondta.

A dokumentumfilm több konkrét, vitatott pénzmozgást is bemutatott. Az egyik egy Kovács Gergelynek nyújtott kétmillió forintos kölcsön volt, amit a film egy hitel kiváltásával hozott összefüggésbe. Nagy szerint ez egy szabályos, munkáltató és munkavállaló közötti kölcsön volt, amit a pártelnök végül több részletben, munkabérelőlegként vett fel, és határidőn belül vissza is fizetett.

Szintén magyarázatot adott a pártelnök édesapjától vásárolt autóra.

„Piaci ár alatt vettük meg, Gergő használta, majd piaci ár fölött megvette a párttól, amortizációt sem számoltunk el” – fogalmazott a pártigazgató.

A hegyvidéki önkormányzat körüli vitákra is kitért, ahol a film összefüggést sugallt Balla Judit volt büntetőbíró átvilágítási megbízásának leállítása és egy Tiborcz Istvánnal folytatott találkozó között.

„Nincs összefüggés” – jelentette ki Nagy Dávid, hozzátéve, hogy a találkozó tartalmáról Kovács Gergely polgármester azonnal közleményt adott ki, az ügy a pártot nem érintette, a megbeszélés pedig kerületi kérdésekről szólt. Szerinte a filmben több, egymástól független ügyet kötnek össze mesterségesen.

A párt székhelyével kapcsolatos állításokat – miszerint az évek óta egy időközben eladott Damjanich utcai ingatlanra van bejegyezve – a pártigazgató elismerte, de a felelősséget a bíróságra hárította. Elmondása szerint többször is kezdeményezték a cím módosítását, de az eljárás valamiért elhúzódik.

A pártigazgató szerint a film időzítése egyértelműen politikai célokat szolgál a választási kampány hajrájában.

Az MKKP-t ért vádak különösen érzékenyen érinthetik a pártot, amely a kampány hajrájában több helyen is visszaléptette jelöltjeit a TISZA Párt javára. Ugyanakkor nagy a nyomás rajtuk, hogy ezt máshol is tegyék meg, de erre nem hajlandóak.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk