Fertőtlenítő szőnyegeket helyeztek el a Győr-Moson-Sopron megyei Rábapordány határában, miután felmerült a gyanú, hogy megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírus a településen. A hírt a falu polgármestere is megerősítette az RTL Híradónak.
A helyiek már a rendőrautók jelenlétéből is arra következtettek, hogy komoly gond lehet. A vírus gyorsan terjed, a lakosság hamar értesült róla, hogy náluk is felütötte a fejét a fertőzés. A közelben lévő szarvasmarhatelepnél rendőrségi ellenőrzés zajlott, a helyszínt senki sem közelíthette meg.
„Ez az állattenyésztés Armageddonja”
– fogalmazott nemrég Bóna Szabolcs rábapordányi vállalkozó a Házon Kívül című műsorban. Szerinte a vírus rendkívül fertőző, levegőben is terjedhet, de madarak és vadállatok is továbbvihetik, ezért az érintett állatokat azonnal le kell ölni.
A térségben ez már a harmadik telep, ahol megjelent a vírus. Emiatt a gazdák bezárták az állataikat, a szarvasmarhatelepeken szigorú szabályokat vezettek be. Bóna Szabolcs azt mondta, telepére senki sem léphet be:
„Az én kollégáim azok benn laknak a telepen, akik az állatok ellátásával foglalkoznak, 0-24 órában az ellátásukról gondolkodunk” – mondta Bóna Szabolcs.
Mindezek ellenére a vírus valószínűleg eljutott a telepre, amit Visy László, Rábapordány polgármestere is megerősített:
„A vírus megjelenésének gyanúja merült fel, tudomásom szerint mintát vettek, az állatból és azt Pesten vizsgálják a laboratóriumban”
– mondta Visy László, a település polgármestere. Végül csütörtök délután a fertőzést az agrárminiszter is megerősítette:
Közben Bábolnán – ahol korábban már leöltek állatokat a fertőzés miatt – lakossági fórumot tartottak. Többen attól tartanak, hogy ismét a településükre szállítanák a beteg állatokat. Néhány helyi lakos akár élőláncot is vállalna, hogy ezt megakadályozzák:
„Nem tojással szeretnék dobálni, nem kövekkel, nem kiabálni szeretnék, leülni a földre, összebilincselni magunkat, vigyenek be! Van 50 ezrem a büntetésre, nagyon mást nem tudnak csinálni.
Ezzel nem felbujtani szeretném itt a tömeget, hanem elmondani, hogy az emberek értsék már meg azt, hogy ne a fejünk felett döntsenek” – mondta a fórum egyik résztvevője.
A bábolnaiak azt szeretnék, ha a kormány kártalanítaná őket, és azt is kérik, hogy a leölt állatokat ezentúl ne az ő településükre szállítsák.
Az RTL Híradó riportját itt lehet megnézni:
Fertőtlenítő szőnyegeket helyeztek el a Győr-Moson-Sopron megyei Rábapordány határában, miután felmerült a gyanú, hogy megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírus a településen. A hírt a falu polgármestere is megerősítette az RTL Híradónak.
A helyiek már a rendőrautók jelenlétéből is arra következtettek, hogy komoly gond lehet. A vírus gyorsan terjed, a lakosság hamar értesült róla, hogy náluk is felütötte a fejét a fertőzés. A közelben lévő szarvasmarhatelepnél rendőrségi ellenőrzés zajlott, a helyszínt senki sem közelíthette meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez köpedelem!” - Vályi István arról, hogy nem finanszírozza a kormány, így elmaradnak a nyári napközis Erzsébet-táborok
Vályi István kiakadt azon, hogy az idén nyáron nem lesz lehetőség napközis Erzsébet-táborok szervezésére. Az újságíró kemény szavakkal kommentálta a döntést.
„Máshová került a hangsúly, mondjátok: 9 milliárd forint nincs arra, hogy a szegény vagy hátrányos helyzetű gyerekek Erzsébet-táborba mehessenek, hogy egy kicsit gyereknek érezhessék magukat. 255 milliárd viszont van arra, hogy a MÁV-nak és a Volánnak új irodaház épüljön Budapesten, a Duna-parton.
Ha másért nem, ezért biztosan utolér majd titeket a karma.
Mindenkit, aki erre rábólintott, ha nem a jóisten, ha nem az emberek, akkor a karma utoléri majd. Ez köpedelem…” - zárta TikTok-videóját Vályi.
Ahogy már írtunk róla, a döntés hátterében az állhat, hogy a kormány már nem finanszírozza ezt a tábortípust. Korábban ezeket a táborokat iskolák, önkormányzatok, családsegítő szolgálatok és tanodák szervezték a gyermekek lakóhelyéhez közel. A program a nyári szünet tíz hetében, hétfőtől péntekig biztosított napi négyszeri étkezést, különféle foglalkozásokat és kirándulásokat, mindössze napi 100 forintos részvételi díjért.
„Máshová került a hangsúly, mondjátok: 9 milliárd forint nincs arra, hogy a szegény vagy hátrányos helyzetű gyerekek Erzsébet-táborba mehessenek, hogy egy kicsit gyereknek érezhessék magukat. 255 milliárd viszont van arra, hogy a MÁV-nak és a Volánnak új irodaház épüljön Budapesten, a Duna-parton.
Ha másért nem, ezért biztosan utolér majd titeket a karma.
Mindenkit, aki erre rábólintott, ha nem a jóisten, ha nem az emberek, akkor a karma utoléri majd. Ez köpedelem…” - zárta TikTok-videóját Vályi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfordulnak Orbántól a magyarok? – 15 év után meginogni látszik a Fidesz rendszere
Egy friss kutatás szerint egyre többen érzik úgy, hogy Orbán rendszere nem nekik kedvez. Az egészségügy, a megélhetés és a korrupció a legnagyobb problémák közé kerültek.
Önfeledt ünnepléssel telt 2010. április 25-e a Vörösmarty téren, miután kiderült, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott a választáson. Orbán Viktor történelmi napnak nevezte az eseményt, és bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását. Azt mondta: „olyan rendszer lesz ez, amelyben egymást fogjuk segíteni, és egymást fogjuk biztatni, hogy merjünk nagy célokat kitűzni és azokért közösen dolgozni”. Hangsúlyozta, hogy véget ért a hatalommal visszaélő oligarchák rendszere, és innentől a magyar emberek érdeke az első.
Tizenöt évvel később
a Policy Solutions friss kutatása szerint a magyar társadalom többsége úgy látja, hogy a rendszer inkább hátráltatta, mint elősegítette az ország fejlődését,
írja a Telex. A válaszadók kétharmada szerint az elmúlt másfél évtized elsősorban a gazdagoknak kedvezett, és azok tudtak előrejutni, akik jó kapcsolatot ápoltak a kormánnyal.
A kutatásból az is kiderült, hogy az emberek három legnagyobb problémának az egészségügy helyzetét, a megélhetési költségek növekedését és a korrupciót tartják.
A megkérdezettek 35 százaléka az egészségügyet nevezte meg legfontosabb gondként, de sokan említették a korrupciót és az egyre nehezebb megélhetést is.
Még a Fidesz szavazói is az egészségügyet tették első helyre, bár ők a korrupciót kevésbé tartják problémának. A Tisza Párt szavazóinál viszont a korrupció megelőzte az egészségügyet is.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyarok szerint melyek voltak a kormány legnagyobb sikerei. A 13. havi nyugdíj visszavezetése, a családtámogatások és a rezsicsökkentés szerepeltek a lista élén. Ezeket a témákat emelte ki Lázár János is egy vasárnapi rendezvényen: „Ez a választás a gázszámla kérdése lesz! Ez a választás a 13. havi nyugdíj kérdése lesz! Ez a választás az édesanyák adómentességének a kérdése lesz!”
A teljes társadalomban a 13. havi nyugdíj végzett az első helyen, ezt minden harmadik válaszadó a legfontosabb intézkedésnek tartotta. Második lett a családtámogatási rendszer, harmadik a rezsicsökkentés. A Fidesz szavazói más sorrendet állítottak: náluk a családtámogatás került az élre, ezt a migráció elleni fellépés követte, majd a 13. havi nyugdíj. A rezsicsökkentésnél többre értékelték, hogy Magyarország kimaradt a háborús konfliktusokból.
A nyitott kérdésekre adott válaszok alapján is ez a három téma számított a legsikeresebbnek, ugyanakkor minden negyedik megkérdezett szerint a kormánynak nem volt említésre méltó eredménye az elmúlt 15 évben.
A legtöbben abban is egyetértettek, hogy a családtámogatásokat, a 13. havi nyugdíjat és a rezsicsökkentést a következő kormánynak is fenn kellene tartania.
A válaszadók fele szerint az elmúlt másfél évtized inkább negatívan hatott Magyarország fejlődésére, míg 39 százalék szerint pozitív volt a hatása. A Fidesz szavazóinak 88 százaléka pozitívan értékeli az Orbán-kormányok teljesítményét, és csak egy százalékuk lát benne negatívumot. A Tisza Párt szavazóinál ennek épp az ellenkezője figyelhető meg: 87 százalékuk inkább negatívnak tartja az elmúlt időszakot, és csupán egy százalékuk értékeli pozitívan.
A különböző korosztályok között is eltérés látszik. A 60 év felettiek körében többen vannak, akik inkább pozitívnak látják a 2010 óta tartó időszakot, míg a 18 és 25 év közötti fiatalok közül közel 60 százalék negatívan ítéli meg azt.
A fideszes szavazók több kérdésben is eltérő véleményt fogalmaztak meg. Közülük 40 százalék szerint javult a demokrácia állapota az elmúlt 15 évben, 13 százalék szerint pedig romlott. Az ellenzéki pártok szavazói közül csak 2–3 százalék számolt be javulásról, miközben több mint háromnegyedük romlást érzékelt. Az egészségügyről is hasonlóan megoszlottak a vélemények: a Fidesz szavazóinak 38 százaléka szerint romlott, 31 százalékuk viszont javulást tapasztalt. A Tisza Párt szimpatizánsainak 84 százaléka romlást, és csak 2 százaléka javulást érzékelt.
A megkérdezettek 65 százaléka egyetértett azzal, hogy Orbán Viktor kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvezett.
Ugyanennyien gondolják azt is, hogy csak az boldogul, aki jó kapcsolatban áll a kormánnyal. A Fidesz szavazói közül is 45 százalék vélekedett így. Abban a kérdésben, hogy a kormány kizárólag a saját szavazóival törődik-e, 57 százalék értett egyet, és közel 40 százalék nem.
A fideszes válaszadók 45 százaléka úgy érzi, hogy jobban él, mint 15 évvel ezelőtt. A Tisza Párt szavazóinak 66 százaléka viszont rosszabb anyagi helyzetről számolt be, és csak 5 százalékuk mondta azt, hogy javult a helyzete. A Fidesz támogatóinak közel fele bízik abban, hogy a következő évben tovább javul a helyzete, míg az ellenzéki pártok szavazóinak többsége romlást vár. Az összes megkérdezett több mint 60 százaléka szerint nemcsak a saját anyagi helyzete, hanem a magyar embereké is romlott az elmúlt 15 évben.
A kutatás arra is kitért, hogy Orbán Viktor vagy Magyar Péter lenne alkalmasabb az ország vezetésére.
A válaszadók három témában ítélték jobbnak Orbánt: családtámogatásokban, migráció kezelésében és a háborús konfliktusok elkerülésében. A nemzeti érdek képviseletében mindkét politikusban ugyanannyian bíznak.
A további 14 kérdésben Magyar Péter kapott nagyobb támogatottságot. A megkérdezettek szerint ő hatékonyabb lenne az uniós források megszerzésében, a korrupció visszaszorításában, valamint az egészségügy és az oktatás javításában. Többen várnák tőle a gazdasági növekedést, a bérek emelését és az infláció csökkentését is. A DK és a Mi Hazánk szavazói között sokan egyik politikusban sem bíznak, de akik választottak, azok inkább Magyar Pétert tartják alkalmasabbnak.
A bizonytalan szavazók jelenleg inkább Orbán Viktorhoz húznak.
A kutatás szerint a válaszadók 44 százaléka hisz abban, hogy a jelenlegi kormányt demokratikus választáson le lehet váltani, míg közel 40 százalék szerint ez nem lehetséges. Öt évvel ezelőtt ennél kevesebben hittek ebben, vagyis azóta valamelyest nőtt az optimizmus. A Tisza Párt szavazói közül 54 százalék véli úgy, hogy Orbán Viktor legyőzhető a következő választáson.
Önfeledt ünnepléssel telt 2010. április 25-e a Vörösmarty téren, miután kiderült, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott a választáson. Orbán Viktor történelmi napnak nevezte az eseményt, és bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását. Azt mondta: „olyan rendszer lesz ez, amelyben egymást fogjuk segíteni, és egymást fogjuk biztatni, hogy merjünk nagy célokat kitűzni és azokért közösen dolgozni”. Hangsúlyozta, hogy véget ért a hatalommal visszaélő oligarchák rendszere, és innentől a magyar emberek érdeke az első.
Tizenöt évvel később
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Botrány Észak-Koreában: Kim Dzsongun szeme láttára borult fel az új szuperromboló
A több ezer tonnás hadihajó vízre bocsátása katasztrófába torkollott, amikor a monstrum megdőlt. Az ország vezetője dühöngött, szerinte megbocsáthatatlan, ami történt.
Súlyos baleset történt Észak-Koreában szerda este, amikor vízre bocsátottak egy új hadihajót. A KCNA állami hírügynökség szerint a 5000 tonnás romboló egyensúlyát vesztette, és oldalára dőlt. A baleset Kim Dzsongun jelenlétében történt, aki élesen bírálta a történteket.
A vezető a KCNA beszámolója szerint úgy fogalmazott: a baleset „nem tolerálható súlyos gondatlanság”, amely „foltot ejtett az ország becsületén”. Kim hozzátette:
„A baleset megalázta államunk méltóságát és önbecsülését,
és a romboló azonnali helyreállítása nem csupán gyakorlati kérdés, hanem közvetlenül az állam tekintélyéhez kapcsolódó politikai kérdés.”
A dél-koreai hadsereg szerint a hadihajó a sikertelen indítás után oldalára dőlt a vízben. A KCNA közleménye nem tett említést személyi sérülésekről, és arról sem közöltek részleteket, mekkora károsodást szenvedett a hajótest.
Áprilisban Észak-Korea már vízre bocsátott egy másik, szintén 5000 tonnás rombolót, szintén Kim Dzsongun jelenlétében. A két új hajó az ország legnagyobb hadihajói közé tartozik.
Súlyos baleset történt Észak-Koreában szerda este, amikor vízre bocsátottak egy új hadihajót. A KCNA állami hírügynökség szerint a 5000 tonnás romboló egyensúlyát vesztette, és oldalára dőlt. A baleset Kim Dzsongun jelenlétében történt, aki élesen bírálta a történteket.
A vezető a KCNA beszámolója szerint úgy fogalmazott: a baleset „nem tolerálható súlyos gondatlanság”, amely „foltot ejtett az ország becsületén”. Kim hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elő a naptárakat: hét hosszú hétvége jön, közzétették a 2026-os munkaszüneti és ünnepnapok listáját
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A rendelet azt is meghatározza, melyik hétvégén kell majd dolgozni, és mely hétköznapokon lesz pihenőnap.
• december 25., péntek és december 26., szombat (karácsony)
2026-ban ismét három olyan szombati nap is lesz, amikor dolgozni kell majd: január 10-én, augusztus 8-án és december 12-én.
Jó hír viszont, hogy jövőre 4 négynapos és 3 háromnapos hosszú hétvégénk is lesz.
Áthelyezett pihenőnapok 2026-ban
• 2026. január 2., péntek pihenőnap
• 2026. augusztus 21., péntek pihenőnap
• 2026. december 24, csütörtök pihenőnap
Szombati munkanapok 2026-ban
• 2026. január 10. szombat munkanap, helyette 2026. január 2., péntek pihenőnap.
• 2026. augusztus 8., szombat munkanap, de 2026. augusztus 21., péntek pihenőnap.
• 2026. december 12., szombat ugyan munkanap, ám 2026. december 24., csütörtök pihenőnap lesz.
Négynapos hosszú hétvégék 2026-ban
• A 2026-os év máris egy négynapos hosszúhétvégével indul: január 1-je csütörtöktől január 4-e, vasárnapig lehet majd pihenni.
• április 3-án lesz nagypéntek, 5-én húsvétvasárnap, 6-án húsvét hétfő, így itt is a már megszokott négynapos húsvéti hosszúhétvégére számíthatunk.
• augusztus 20-a csütörtökre esik, így az államalapítás ünnepe négynapos hosszúhétvégévé alakul, de előtte augusztus 8-án, szombaton azt a plusz pénteket le kell dolgozni.
• december 25-e péntek, december 26-a pedig szombat lesz, azonban ismét “megadják” a december 24-ét előtte. Így tehát a karácsonyi hétvége december 24-től 27-ig tart.
Háromnapos hosszú hétvégék 2026-ban
• május 1-je péntekre esik, így itt háromnapos pihenő jön a munkahelyeken.
• a pünkösd szintén májusban lesz, így ismét háromnapos hétvége alakul ki 25-ével, hétfővel.
• október 23-a péntekre esik, így ősszel is lesz egy háromnapos pihenő.
• 2026-ban március 15. és november 1. is vasárnapra esik, így ezen ünnepnapok miatt nem lesz hosszú hétvége 2025-ban.
A rendelet – amely 2026. január 1-jén lép hatályba – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.
