Várakozásokon felül, 22 és fél százalékra gyorsult az infláció novemberben. Ez várhatóan a legmagasabbnak számít majd az unióban, 26 éve nem mértek ekkora pénzromlást a KSH – közölte az RTL Híradója.
Legjobban a sertészsír drágult Magyarországon, már 111 százalékkal többe kerül, mint tavaly.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a jegybankelnök hétfőn azt mondta, az ársapkák is növelik az inflációt.
Később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető és Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is elmondta, hogy az üzemanyagárak plafonjának megszüntetése még tovább fogja pörgetni a pénzromlást.
Most megszólalt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, aki szerint azonban Matolcsy Györgynek nincs igaza, amikor azt mondja, az árstopok növelnék az inflációt.
A forint csütörtökön majdnem a 420-as szintig gyengült az euróval szemben.
Az RTL Híradó teljes riportja a témában
Várakozásokon felül, 22 és fél százalékra gyorsult az infláció novemberben. Ez várhatóan a legmagasabbnak számít majd az unióban, 26 éve nem mértek ekkora pénzromlást a KSH – közölte az RTL Híradója.
Legjobban a sertészsír drágult Magyarországon, már 111 százalékkal többe kerül, mint tavaly.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a jegybankelnök hétfőn azt mondta, az ársapkák is növelik az inflációt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.
„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.
- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”
- „Gatya?”
- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.
A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.
A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.
„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”
– mondta egy lány.
Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.
A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.
„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.
Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:
„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.
- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.
Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.
Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.
„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”
– írja.
Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:
„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”
Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.
A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére
ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.
A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”
Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”
Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Késhetnek a fizetések: leálltak a nagy összegű átutalások a magyar bankrendszerben
Május 4. egy jellemző bérfizetési nap, a rendszerszintű hiba miatt azonban sok munkavállaló nem kapja meg időben a pénzét. Az egyik bank már figyelmeztetést adott ki, amelyben külső szolgáltatói hibára hivatkoznak az azonnali rendszeren kívüli utalásoknál.
Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.
A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:
„Hangsúlyozzuk, hogy az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek.”
A helyzetet különösen kritikussá teszi, hogy május 4. egy jellemző bérfizetési nap, így sok munkavállaló tapasztalhatja, hogy nem érkezett meg a fizetése.
A fennakadás miatt azonban jó eséllyel nem a munkáltatóval van a gond, hanem a pénz akadt el a bankközi elszámolási rendszerben.
A jelenlegi probléma a magyar átutalásokat kezelő rendszerek közül azokat érinti, amelyek a nagyobb tételeket dolgozzák fel. Míg a magánszemélyek által leggyakrabban használt, 20 millió forint alatti utalásokra kialakított Azonnali Fizetési Rendszer zavartalanul működik, a nagyobb vállalatok és pénzügyi intézmények által használt InterGiro1 és InterGiro2 rendszerekben akadhatnak el a tranzakciók. Előbbi az éjszakai, utóbbi a napközbeni, ciklikus elszámolásért felelős.
Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.
A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt vannak a magyarérettségi nem hivatalos megoldásai
Hétfőn több mint 76 ezer diák vizsgázott középszinten magyar nyelv és irodalomból, melynek feladatait már korábban bemutattuk. Mostanra pedig a nem hivatalos megoldások is megérkeztek.
Hétfőn a magyarérettségivel indult az idei érettségi szezon: több mint 76 ezer diák írta meg a középszintű írásbelit, amelyben Jókai Mór és Arany János munkássága is előkerült. A nem hivatalos megoldások pedig már kora délután meg is érkeztek.
A magyar nyelv és irodalom írásbelin a diákoknak két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk.
Az első, 90 perces rész egy Jókai Mór életpályájáról szóló szövegértési feladatból és egy irodalmi-műveltségi tesztből állt.
Az Eduline szaktanári segítséggel már közzé is tette a nem hivatalos megoldásokat, amelyek szerint a Jókai-szövegről meg kellett állapítani, hogy publicisztikai stílusú és kérdés-felelet formátumban íródott.
A vizsga második, 150 perces részében a diákok két téma közül választhattak: Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét elemezhették, vagy a létösszegző versek témaköréről írhattak esszét.
Az Arany-vers esetében a megoldási javaslat kiemeli a költő 1870-es évekbeli, „Őszikék-korszaknak” nevezett pályaszakaszát, amely szorosan kötődik a Margit-szigethez. A témakifejtő feladatnál a szaktanár József Attilát, Berzsenyi Dánielt, Arany Jánost és Vörösmarty Mihályt hozta fel lehetséges példaként. A második rész nem hivatalos megoldásait ide kattintva éred el.
Jelezzük, hogy ezek a megoldások nem hivatalosak.
A hivatalos feladatsorokat és javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra;
a 9 órakor kezdődő vizsgák esetében ez kedd reggel 8 órát jelent.
Az érettségi időszak kedden a matematika, szerdán pedig a történelem írásbelikkel folytatódik.
Hétfőn a magyarérettségivel indult az idei érettségi szezon: több mint 76 ezer diák írta meg a középszintű írásbelit, amelyben Jókai Mór és Arany János munkássága is előkerült. A nem hivatalos megoldások pedig már kora délután meg is érkeztek.
A magyar nyelv és irodalom írásbelin a diákoknak két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
