Európa egyik legszennyezettebb levegőjét szívják a magyarok
Európa „súlyos közegészségügyi válsággal” néz szembe, mivel a kontinensen szinte mindenki olyan területen él, ahol veszélyes mértékű a légszennyezettség, derül ki a The Guardian összeállításából.
A részletes műholdfelvételekkel és több mint 1400 földi megfigyelőállomás méréseiből származó adatok elemzése alapján a helyzet lesújtó: az európaiak 98 százaléka olyan területen él, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveit meghaladó, rendkívül káros finom részecskeszennyezéssel terhelt a levegő. Kétharmaduk lakóhelyén a légszennyezettség mértéke több mint kétszerese a WHO iránymutatásainak.
A WHO jelenlegi iránymutatásai szerint a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométer átmérőjű és annál kisebb finompor éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az 5 mikrogrammot köbméterenként (µg/m3). Az új elemzés szerint Európa lakosságának mindössze 2 százaléka él ezen a határértéken belül. A szakértők szerint a PM2,5 szennyezés évente mintegy 400 ezer halálesetet okoz a kontinensen.
A legrosszabb helyzetben Észak-Macedónia van. Az ország lakosságának csaknem kétharmada olyan helyeken él, ahol a légszennyezettség a WHO iránymutatásának több mint négyszerese, négy területen pedig majdnem hatszorosa. Utóbbiak közé tartozik a főváros, Szkopje is.
A levegő minősége Kelet-Európában összességében jóval rosszabb, mint Nyugat-Európában. Ezek közül kivétel Olaszország, ahol a Pó-völgyben és az ország északi részén élők több mint egyharmada a WHO által a legveszélyesebb szálló porra megadott érték négyszeresét lélegzi be.
Roel Vermeulen, az Utrechti Egyetem környezetvédelmi epidemiológia professzora szerint „ez súlyos közegészségügyi válsághelyzet”.
Az adatokból az is kiderül, hogy hét kelet-európai ország - Szerbia, Románia, Albánia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - csaknem minden lakosa a WHO-irányelv kétszeresét szívja a tüdejébe. Észak-Macedónia és Szerbia lakosságának több mint fele a WHO értékének négyszeresét lélegzi be.
A németek háromnegyede a WHO-iránymutatás több mint kétszeresével él. Spanyolországban ez az arány 49 százalék, Franciaországban pedig 37 százalék. Az Egyesült Királyságban élők háromnegyede olyan területen lakik, ahol a WHO-iránymutatás egy és kétszerese között van az expozíció.
Közel 30 millió európai él olyan területen, ahol a kis részecskék koncentrációja legalább négyszerese a WHO iránymutatásának. Svédországban ezzel szemben nincs olyan terület, ahol a PM2,5 koncentráció elérné a WHO értékének több mint kétszeresét. Skócia északi részén akadnak olyan részek, ahol a már említett érték alá esik a szennyezettség.
A légszennyezettség fő okai a közlekedés, az ipar, a háztartások fűtése és a mezőgazdaság. A rossz minőségű levegő hatását gyakran aránytalanul nagy mértékben a legszegényebbek érzik meg.
Szakértők szerint egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a légszennyezés a szervezet szinte minden szervére hatással van, és számos egészségügyi problémához kapcsolódik a szív- és tüdőbetegségektől kezdve a rákon és a cukorbetegségen, a depresszión és a mentális problémákon át a kognitív zavarokig és az újszülött csecsemők alacsony súlyáig bezárólag.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a légszennyezés évente 1 millió halvaszületésért felelős, miközben egy másik felmérés arra hívja fel a figyelmet, hogy a városokban élő fiatalok szívében már több milliárd mérgező légszennyező részecske van.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
