Brutálisan drágult az étolaj a magyar boltokban – a GVH vizsgálja, mi okozta az Európa-rekorder áremelkedést
Nagyobb mértékben drágult az étolaj Magyarországon, mint a környező országokban, ezért a Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított – közölte a hatóság pénteken. A GVH gyanúja szerint ágazati piaci jellemzők okozhatták, hogy a magyar fogyasztók a régiós átlagnál többet fizetnek a boltokban.
A lépés minden magyar háztartást érint, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis fejenként 10-12 liter étolajat használunk fel évente, ami országosan több mint 100 millió litert jelent. A napraforgó-étolaj iránti keresletet döntően, 80-90 százalékban hazai szereplők elégítik ki.
A hatóságot az áradatok késztették lépésre. Miközben a hazai fogyasztói árszint összességében az uniós átlag 69 százalékán áll, az élelmiszerek ára mindössze 4,9 százalékkal marad el attól, a régiós országok áraihoz képest pedig a hazai termékkosár mintegy 10 százalékkal drágább.
A gyorsított ágazati vizsgálat során a versenyhatóság a piaci szereplőktől kötelezően bekérhető információk elemzésével tárja fel a verseny esetleges torzulásának okait. A vizsgálat eredményeit a GVH egy hónapon belül nyilvános jelentésben összegzi, amely indokolt esetben legfeljebb kétszer egy hónappal meghosszabbítható. Az eljáráshoz felhasználják a hatóság által működtetett online Árfigyelő historikus adatait is, amely 140 termékkategóriában több mint 5000 termék napi árát követi nyomon.
A képhez hozzátartozik, hogy a nemzetközi folyamatok is befolyásolták az árakat, a FAO Növényiolaj Árindexe 2025-ben a szűkös globális kínálat és a bioüzemanyag-kereslet miatt emelkedett. Eközben a hazai piacon 2025 márciusától május végéig a kormány 10 százalékban maximálta a kiskereskedelmi árrést harminc alapvető élelmiszerre, köztük az étolajra is. A szakmai szervezetek már akkor jelezték, hogy csak a nagyobb árbevételű boltokra vonatkozó szabályozás költségnövekedést és annak áthárítását okozhatja.
A hatósági álláspont szerint a mostani vizsgálat a fogyasztók védelmét és a túlzó áremelések megfékezését célozza. A piaci szereplők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatósági beavatkozások mellékhatásokkal járhatnak, és a magas árak mögött a teljes ellátási lánc működését, így a beszállítói és beszerzési gyakorlatokat is vizsgálni kell.
A vizsgálat egy korábbi bejelentést követ: Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tavaly decemberben közölték, hogy a két intézmény szorosabbra fűzi együttműködését az infláció csökkentése és a piaci verseny fenntartása érdekében. A GVH 2025-ben már indított gyorsított vizsgálatot a tej- és a tojáspiacon is.
