Közel teljes feldolgozottság mellett már biztos, hogy érvénytelen lett a kormány által „gyermekvédelminek” nevezett népszavazás.
Jelen állás szerint, 98,93 százalékos feldolgozottságnál az látszik, hogy
a népszavazáson kicsivel több mint 3,5 millióan szavaztak érvényesen ez 44,45 százalékos részvételt jelent;
a kérdésekre nemmel szavazott a résztvevők 92 százaléka, igennel a 7 százalékuk;
érvénytelenül szavazott a népszavazáson résztvevők 20 százaléka, több mint 1,5 millió ember;
és nem vett részt a népszavazáson valamivel több mint 2, 8 millió ember, a választók 35,46 százaléka.
Az érvényességi küszöb az összes választópolgár fele, 4 107 652 fő, ezt azonban az érvénytelen szavazatok magas száma miatt már biztosan nem éri el a kormány népszavazása.
A négy kérdés így hangzott:
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Közel teljes feldolgozottság mellett már biztos, hogy érvénytelen lett a kormány által „gyermekvédelminek” nevezett népszavazás.
Jelen állás szerint, 98,93 százalékos feldolgozottságnál az látszik, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy korszak vége: Kósa Lajos nem indul egyéniben Debrecenben, már meg is van az utódja
A Fidesz alelnöke Barcsa Lajos alpolgármesternek adja át a stafétát a Hajdú-Bihar 1-es körzetben. Aggódnia azonban nem kell, a párt listájáról valószínűleg bejut a parlamentbe.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
A politikus a döntést fideszes alelnökségével és a párt jelöltállítási logikájával magyarázta.
Kósa 2022-ben szintén a Fidesz alelnökeként nyert egyéniben, míg párttársa, Németh Szilárd alelnökként két egyéni választást is elveszített.
A Hajdú-Bihar 1-es választókerületben a TISZA Pártnál még zajlik a jelöltállítás. Az előválasztás második fordulójába Tárkányi Zsolt, a párt sajtókapcsolati vezetője, volt RTL-es újságíró és Gál András rendszergazda jutott be.
Korábbi sajtóértesülések szerint a Fidesz a választókerületek legalább harmadában tervez jelöltcserét 2026-ra, a régebbi politikusokat pedig helyi erős emberek, például polgármesterek válthatják. Kósa alelnöki mandátuma egyébként a napokban hosszabbodott meg, miután a Fidesz a november 22-ére tervezett tisztújító kongresszusát a tavaszi országgyűlési választás utánra halasztotta.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fidesz szerint ebadót vezetne be a Tisza, de ilyen már létezik, és pont a Fidesz vezette be
Hatalmas botrány tört ki a Tisza Párt állítólagos adótervei miatt, ami a kutyásokat is érintené. Mutatjuk, hol és mennyit kell már most is fizetni a kedvencek után.
A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.
A kutyákra kivethető helyi teher, vagyis a köznyelvben „ebadónak” nevezett hozzájárulás ugyanakkor 2012 óta létezik, a Fidesz-kormány tette lehetővé, és több település már ma is él vele. Országos macskaadó bevezetésére pedig a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget.
A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.
Az összeg felső határa évi 6 ezer forint, veszélyes eb esetén 20 ezer forint. A jogszabály széles körben ad mentességet, például az ivartalanított, menhelyről örökbe fogadott, valamint a vakvezető és segítő kutyák után nem kell fizetni. Országos szintű ebadó vagy bármilyen macskaadó jelenleg nincs.
Szigethalmon 2026. január 1-től vezetik be az évi 6 ezer forintos ebrendészeti hozzájárulást. Somogyszentpálon szintén 2026-tól lép életbe egy sávos rendszer, ahol a tartott kutyák számától függően 4 és 6 ezer forint közötti összeget kell fizetni.
Magyar Péter a kisállatadóról egy korábbi posztjában úgy fogalmazott:
„Az orbánék által hamisított indexes "tervekből" persze egy szó sem igaz. Így a kisállatadó sem. Viszont köszönjük az ötletet! A milliárdosok vagyonadója mellett a házi zebrákra darabonként 100 millió forint adó kivetése megfontolandó…”
A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.
A kutyákra kivethető helyi teher, vagyis a köznyelvben „ebadónak” nevezett hozzájárulás ugyanakkor 2012 óta létezik, a Fidesz-kormány tette lehetővé, és több település már ma is él vele. Országos macskaadó bevezetésére pedig a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget.
A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balaicz Zoltán szerint a képviselő hazugságokkal próbálja beszennyezni a közéletet. Hadházy viszont a hatóságok hallgatását kifogásolja, és nem hátrál.
Rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán. A polgármester az ugytudjuk.hu-nak azt írta, a független országgyűlési képviselő
„nemrég újra hazug sejtetéssel és rágalmazásra, becsületsértésre alkalmas igaztalan vádakkal próbálta beszennyezni a zalaegerszegi közéletet”.
Az ügy még október elején kezdődött, amikor Hadházy arról írt, hogy egy helyi kábítószer-razzia után indult büntetőügyben egy vezető fideszes politikus és egy sok közbeszerzést elnyerő vállalkozó is érintett lehet. A képviselő nemrég már arról számolt be, hogy a városban az a hír járja: „a polgármester is érintett abban a drogügyben, amelyik egy, a polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó drogpartiján kezdődött és aztán nagy mennyiségű kábítószer megtalálásával folytatódott”.
Balaicz Zoltán ezzel kapcsolatban közölte, sem kormánypárti, sem ellenzéki zalaegerszegi politikus vagy közszereplő ellen nem volt és jelenleg sincs folyamatban semmilyen rendőrségi vagy ügyészségi eljárás sem drogügyben, sem más ügyben, és „senki nem vett részt semmilyen drogpartin”.
Hadházy Ákos külön posztban reagált a feljelentésre. Azt írta: „nagyon boldog leszek (tényleg!), ha kiderül, hogy az a sok ember mind tévedett, aki megkeresett ezzel a hírrel és az ügyészség és a rendőrség csak kommunikációs ügyetlenség miatt nem cáfolta a dolgot”. Hozzátette: az, hogy a polgármester feljelentéssel fenyegetőzik,
„önmagában nem megnyugtató: ezt szokták mindig csinálni a fideszesek, amikor valamilyen nyílt, pofátlan lopáson kapom őket”.
A képviselő szerint a polgármesternek nem rá, hanem a rendőrségre és az ügyészségre kellene haragudnia, amiért a hatóságok nem cáfolták az értesüléseit.
Hadházy októberi adatkérésére a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta, hogy Zalaegerszegen valóban folyamatban van kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos büntetőeljárás helyi vállalkozók ellen, az ügyben három gyanúsítottat le is tartóztattak. Azt azonban nem erősítették meg, hogy politikus is lenne az érintettek között.
Rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentette Hadházy Ákost Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán. A polgármester az ugytudjuk.hu-nak azt írta, a független országgyűlési képviselő
„nemrég újra hazug sejtetéssel és rágalmazásra, becsületsértésre alkalmas igaztalan vádakkal próbálta beszennyezni a zalaegerszegi közéletet”.
Az ügy még október elején kezdődött, amikor Hadházy arról írt, hogy egy helyi kábítószer-razzia után indult büntetőügyben egy vezető fideszes politikus és egy sok közbeszerzést elnyerő vállalkozó is érintett lehet. A képviselő nemrég már arról számolt be, hogy a városban az a hír járja: „a polgármester is érintett abban a drogügyben, amelyik egy, a polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó drogpartiján kezdődött és aztán nagy mennyiségű kábítószer megtalálásával folytatódott”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zárul az olló a Tisza Párt és a Fidesz között: Magyar Péter pártja már csak 5 százalékponttal előzi meg a kormánypártot a teljes szavazókorú népesség körében – derül ki a Medián november második felében készült felméréséből. A választani tudók körében 6 pontra szűkült a különbség, míg a biztos szavazók táborában 50–40-re vezet a Tisza.
Ezzel párhuzamosan a kormányváltást akarók aránya a szeptemberi 60 százalékról 52 százalékra esett vissza, ami tavaly nyár óta a legalacsonyabb érték.
Szeptember eleje óta a Fidesz 3, a Tisza pedig 1 százalékpontot javított, ami a kutatók szerint elsősorban a bizonytalanok arányának csökkenésével magyarázható. Bár a mostani adatok továbbra is a Tisza Párt vezető pozícióját igazolják, az elemzés szerint a közhangulat megváltozni látszik.
A novemberi közvélemény-kutatási adatok ugyanakkor nem mutatnak egységes képet. A Publicus Intézet november közepi mérése a teljes népességben 33–26 százalékos Tisza-előnyt jelzett, míg a Nézőpont Intézet még augusztusban 38–32 arányban a Fidesz vezetését mérte. A Medián korábbi, júniusi felmérésében a dönteni tudók körében még 15 százalékpontos Tisza-fölényt mért (51–36), amihez képest a mostani szűkülés jelentős.
A kormánypárti olvasat szerint a Fidesz szeptember óta nagyobb mértékben erősödött, és a javuló közhangulatból is profitál, a trend a felzárkózásukat mutatja. Az ellenzéki értelmezés ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a Tisza Párt továbbra is minden vizsgált csoportban vezet, bár a csökkenő előny a mobilizáció fontosságára hívja fel a figyelmet. A felmérést november 20-a és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével.
Zárul az olló a Tisza Párt és a Fidesz között: Magyar Péter pártja már csak 5 százalékponttal előzi meg a kormánypártot a teljes szavazókorú népesség körében – derül ki a Medián november második felében készült felméréséből. A választani tudók körében 6 pontra szűkült a különbség, míg a biztos szavazók táborában 50–40-re vezet a Tisza.
Ezzel párhuzamosan a kormányváltást akarók aránya a szeptemberi 60 százalékról 52 százalékra esett vissza, ami tavaly nyár óta a legalacsonyabb érték.
Szeptember eleje óta a Fidesz 3, a Tisza pedig 1 százalékpontot javított, ami a kutatók szerint elsősorban a bizonytalanok arányának csökkenésével magyarázható. Bár a mostani adatok továbbra is a Tisza Párt vezető pozícióját igazolják, az elemzés szerint a közhangulat megváltozni látszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
