„Nagyon remélem, hogy nem lesz igazam, de sajnos nagy esély van arra, hogy komoly nehézségekkel nézünk majd szembe a télen. Erre az államnak is fel kell készülnie” - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfoliónak adott interjújában.
Parragh László
a mostani energiaválságot a rendszerváltás sokkhatásához hasonlította,
„amikor az egész magyar termelési struktúra, az iparpolitika kérdőjeleződött meg”. Szerinte ma sok modern termelési területtel rendelkezünk az autóiparban, a vegyiparban, a gyógyszergyártásban, ezeknek azonban óriási az energiaigénye, és ha nem tudunk versenyképes áron energiát biztosítani, akkor komoly hátrányba kerülünk.
Parragh nem volt túl derűlátó, mint mondta: egész Európa előtt számos kihívás van.
„Azt kell eldönteni, hogy a növekedés támogatását vagy az infláció letörését választjuk. Ha csak az inflációra koncentrálunk, akkor bedől a növekedés, ha a növekedésre, akkor még jobban elszáll az infláció”
– mondta. AZ MKIK elnöke szerint az inflációt csak egy dolog tudja letörni, mégpedig a kereslet csökkenése, a recesszió, ez pedig szerinte be is fog következni.
Parragh nem hiszi, hogy a magyar költségvetésnek lesz arra pénze, hogy minden területnek kellő mértékű támogatást biztosítson, ahogy a munkahelyek megőrzésére sem lesz forrás.
„Várhatóan sajnos erősen nőni fog a munkanélküliség, ezt már nem lehet elkerülni. Ez sem ördögtől való, hiszen tudjuk, hogy a gazdaság sohasem állandó, a konjunktúra és visszaesés időről időre váltakozik”
– mondta a kamara elnöke, aki úgy látja: most kell dolgoznunk, hogy a lefelé ívelő szakaszt a leggyorsabban képesek legyünk megállítani, és visszatérhessünk az újbóli fellendüléshez.
„Nagyon remélem, hogy nem lesz igazam, de sajnos nagy esély van arra, hogy komoly nehézségekkel nézünk majd szembe a télen. Erre az államnak is fel kell készülnie” - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfoliónak adott interjújában.
Parragh László
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rosszul megcímzett email leplezte le, hogy a kormány eltitkolja a gyermekvédelmi adatokat
Tóth Endre momentumos képviselő a létszámhiányról érdeklődött, de egyetlen intézmény sem válaszolt. Aztán kapott egy levelet, ami mindent megmagyarázott.
Egy tévedésből rossz helyre küldött email buktathatta le, hogy a kormány visszatarthatja a gyermekvédelmi rendszerre vonatkozó adatokat. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője október 14-én kért adatokat levélben az összes magyarországi gyermekotthontól, többek között a létszámhiányról, a fluktuációról, valamint a fegyelmi ügyekről és visszaélésekről. Bár a törvény 30 napos válaszadási határidőt ír elő, a november 13-i határidőig, sőt azóta sem érkezett egyetlen válasz sem – írta meg a 444.hu.
A képviselő szerint az adatok visszatartása tudatosan és központi utasításra történik.
Gyanúját egy eltévedt levél támasztja alá: a soproni Alpokalja Integrált Szociális Intézmény vezetője tévedésből a képviselőnek továbbította azt az e-mailt, amelyet valójában a felettesének, a vármegyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltség-igazgatóhelyettesének címzett.
A levélben az intézményvezető arról érdeklődött, hogy a képviselő összes kérdésére válaszoljon-e, vagy elég a rövidített változat is, amit a felettese már megkapott. A dolog pikantériája, hogy végül még ezt a rövid verziót sem küldték el.
„Nemzeti sorscsapás, hogy olyan kormányunk van, ami ahelyett, hogy jól kormányozná az országot, inkább minden eszközével titokban tartja a problémákat.
Nem először találkozom azzal, hogy az intézményvezetők tudnának és szeretnének válaszolni a kérdéseinkre, de a fideszes politikai vezetés ezt megtiltja nekik, és visszatartja az adatokat. Súlyos bűn, hogy ezt még a gyermekvédelem területén is megteszik, noha az állam gondoskodására bízott gyermekek helyzete az egyik legfontosabb közügy."
A kormány rendszeresen a gyermekvédelem megerősítését hangoztatja, és 17 milliárd forint többletforrást ígért a terület modernizálására, a bérek rendezésére és az étkeztetés javítására.
Más sajtóhírek szerint azonban a beígért összeg jelentős része idén már nem érkezik meg, a Magyar Közlönyben eddig 6,8 milliárd forintról jelent meg döntés. A gyermekvédelmi szakellátásban a munkaerőhiány és a magas fluktuáció évek óta visszatérő probléma. A kormány eközben egy másik intézkedéssel a Nemzeti Védelmi Szolgálatot bízta meg, hogy többéves program keretében pszichológiai és életvitel-ellenőrzésnek vesse alá a gyermekvédelmi intézmények vezetőit és szakembereit.
Egy tévedésből rossz helyre küldött email buktathatta le, hogy a kormány visszatarthatja a gyermekvédelmi rendszerre vonatkozó adatokat. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője október 14-én kért adatokat levélben az összes magyarországi gyermekotthontól, többek között a létszámhiányról, a fluktuációról, valamint a fegyelmi ügyekről és visszaélésekről. Bár a törvény 30 napos válaszadási határidőt ír elő, a november 13-i határidőig, sőt azóta sem érkezett egyetlen válasz sem – írta meg a 444.hu.
A képviselő szerint az adatok visszatartása tudatosan és központi utasításra történik.
Gyanúját egy eltévedt levél támasztja alá: a soproni Alpokalja Integrált Szociális Intézmény vezetője tévedésből a képviselőnek továbbította azt az e-mailt, amelyet valójában a felettesének, a vármegyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltség-igazgatóhelyettesének címzett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Grecsó Krisztián író a Facebookon bíráltaPintér Sándor belügyminisztert. Posztját azzal kezdte, hogy Pintér Sándor háromgyermekes apaként szerencsés volt, mert a feleségével egészségben felnevelhették a lányaikat. Grecsó szerint ennek a tapasztalatnak, hogy milyen egy védtelen gyereket a kézben tartani, egy „elvárható, minimális, kötelező tisztességet” kellett volna generálnia a miniszterben.
Az író ezután így folytatja:
„Pintér úr, efféle aljas cinizmust, miszerint »nem ön szülte« a kórházban maradt gyerekeket, és nem ön »hagyta ott« őket, egy útszéli tróger sem engedhet meg magának, nehogy egy valamiféle miniszter.
Ön védtelen, szeretetre, törődésre, érintésre ácsingózó csecsemőkről beszél, és bár lehetősége és joga lenne segíteni rajtuk, nem teszi.
Szívből remélem, hogy már egy világi törvényszék előtt felelni fog ezért a minősíthetetlen bűnéért.
Sokan bejárnak gondozni, ringatni ezeket a gyerekeket, aggódnak, imádkoznak értük, velük vagyok, és bízom az égi törvénykezésben is, hogy aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut.”
A kórházakban rekedt csecsemők ügye 2024 óta állandó téma Magyarországon.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint 2025 novemberében 353 olyan kisgyermek volt kórházi ellátásban, akiket a szülők nem vihettek haza vagy lemondtak róluk.
Civil jogvédők, például a TASZ, többször jelezték, hogy sok esetben nem „elhagyásról” van szó, hanem hatósági, gyámügyi akadályok miatt nem kerülhetnek haza a babák.
A kormány 2024-ben gyorsított örökbefogadási szabályt vezetett be: ha 6 héten belül sem a szülő, sem hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, a gyermeket lemondó nyilatkozat nélkül örökbe fogadhatóvá lehet nyilvánítani. A sajtóbeszámolók szerint Pintér Sándor egy 2025 novemberi parlamenti meghallgatása során mondta a kórházakban maradt gyerekekről, hogy „nem mi szültük őket és nem mi hagytuk őket ott”. A miniszter a helyzet kezelésére új csecsemőgondozó intézetek nyitását ígérte, valamint a nevelőszülői díjazás emelését. A kormányinfón Gulyás Gergely is jelezte, hogy további csecsemőotthonokra van szükség.
Grecsó Krisztián író a Facebookon bíráltaPintér Sándor belügyminisztert. Posztját azzal kezdte, hogy Pintér Sándor háromgyermekes apaként szerencsés volt, mert a feleségével egészségben felnevelhették a lányaikat. Grecsó szerint ennek a tapasztalatnak, hogy milyen egy védtelen gyereket a kézben tartani, egy „elvárható, minimális, kötelező tisztességet” kellett volna generálnia a miniszterben.
Az író ezután így folytatja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közlöny: Orbán Viktor Budapest hivatalos csődjére vár
A főváros vezetésének hivatalosan is térdre kellene rogynia a segítségért. Karácsony Gergely és a Tisza Párt szerint ez elfogadhatatlan politikai nyomásgyakorlás.
Mentőöv csődért cserébe: a kormány kész fenntartani a fővárosi szolgáltatásokat és fedezni a dolgozók bérét, de csak akkor, ha Budapest hivatalosan kimondja a fizetésképtelenséget. Erről szól az az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat, amely a Magyar Közlönyben jelent meg „Budapest Főváros fizetésképtelenné válása esetén szükséges kormányzati intézkedésekről” címmel. A dokumentum szerint a kabinet elkötelezett, hogy a közszolgáltatások és a tömegközlekedés zavartalanul működjenek. A döntést ugyanakkor árnyalja, hogy a kormány csütörtökön újra inkasszózott a főváros számlájáról – írta a 24.hu. A határozat külön hangsúlyozza: a kormány „a budapestiek védelme érdekében” döntött.
Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón a városvezetést tette felelőssé a kialakult helyzetért.
„Sajnáljuk, hogy hat év baloldali-liberális városvezetése olyan helyzetet eredményezett, amelyben Budapest főpolgármestere a város fizetésképtelenségéről és csődjéről beszél” – mondta. Karácsony Gergely főpolgármester és a Tisza Párt is politikai nyomásgyakorlásról beszél.
„Abban a percben, amikor Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, hogy a kormány »meg akarja menteni Budapestet«, törvénytelenül leemeltek újabb 6,2 milliárd forintot a város számlájáról” – reagált Karácsony.
A Tisza Párt fővárosi frakciója szerint a kormány által elvárt „fizetésképtelenségi nyilatkozat” egy politikailag motivált megalázási kísérlet. „Budapest nem csődben lévő város, hanem zsarolt város” – áll a közleményükben.
A Tisza Párt szerint a kormány az elmúlt években tudatosan gyengítette a főváros költségvetését: évről évre drasztikusan megemelte a szolidaritási hozzájárulást, az iparűzési adó szabályainak megváltoztatásával jelentős bevételt vont el, és állami holdingokon keresztül tartott vissza forrásokat.
A frakció szerint a kormány jogellenes inkasszót is végrehajtott a főváros számláján, amely ügyben a Kúria már elmarasztaló döntést hozott.
A Kúria november elején jogerősen kimondta, hogy a Magyar Államkincstár 2023-as, „forgótőke visszapótlás” címén kiadott levelei és az azok alapján benyújtott beszedési megbízások jogellenesek voltak.
A helyzetre reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hétfőre összehívta a fővárosi közgyűlés rendkívüli ülését. Bejelentette azt is, hogy a döntést személyesen viszi el a Karmelitába, és ehhez a budapestiek segítségét is kéri:
este fél hétre sétát hirdetett a Clark Ádám térről a miniszterelnök irodájához, amit „budapesti Büszkeségmenet 2.”-nek nevezett. A Tisza Párt szerint a fizetésképtelenség kimondása hosszú távon rontaná Budapest hitelességét, érdekérvényesítő képességét, és alapot teremtene az önkormányzatiság további korlátozásához. Egy friss kutatás szerint a budapesti választók kétharmada a kormányt tartja nagyobb felelősnek a főváros pénzügyi nehézségeiért.
Mentőöv csődért cserébe: a kormány kész fenntartani a fővárosi szolgáltatásokat és fedezni a dolgozók bérét, de csak akkor, ha Budapest hivatalosan kimondja a fizetésképtelenséget. Erről szól az az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat, amely a Magyar Közlönyben jelent meg „Budapest Főváros fizetésképtelenné válása esetén szükséges kormányzati intézkedésekről” címmel. A dokumentum szerint a kabinet elkötelezett, hogy a közszolgáltatások és a tömegközlekedés zavartalanul működjenek. A döntést ugyanakkor árnyalja, hogy a kormány csütörtökön újra inkasszózott a főváros számlájáról – írta a 24.hu. A határozat külön hangsúlyozza: a kormány „a budapestiek védelme érdekében” döntött.
Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón a városvezetést tette felelőssé a kialakult helyzetért.
„Sajnáljuk, hogy hat év baloldali-liberális városvezetése olyan helyzetet eredményezett, amelyben Budapest főpolgármestere a város fizetésképtelenségéről és csődjéről beszél” – mondta. Karácsony Gergely főpolgármester és a Tisza Párt is politikai nyomásgyakorlásról beszél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán úton van Moszkvába, hajnalban szállt fel a gépe
A magyar miniszterelnököt szállító gép a háború miatt óriási kerülővel jut csak el Moszkvába. Orbán szerint a tét a magyar családok téli fűtésszámlája és a megfizethető benzin.
Hajnali négykor indult el Orbán Viktor Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon. A miniszterelnök a budapesti repülőtéren a közmédiának azt mondta, a cél Magyarország téli és jövő évi energiaellátásának biztosítása megfizethető áron.
A gép a háború miatti légtérkorlátozások miatt kerülő úton halad, hogy a delegáció időben megérkezzen a délelőtti egyeztetésre.
Orbán szerint Európában „nagy harc” és folyamatosan növekvő energiaárak nehezítik a háztartások és a gazdaság helyzetét.
„Magyarországon a legalacsonyabbak ma az energiaárak egész Európában” – mondta a miniszterelnök, ami szerinte annak köszönhető, hogy az ország hozzáfér az olcsó orosz olajhoz és gázhoz.
Hajnali négykor indult el Orbán Viktor Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon. A miniszterelnök a budapesti repülőtéren a közmédiának azt mondta, a cél Magyarország téli és jövő évi energiaellátásának biztosítása megfizethető áron.
A gép a háború miatti légtérkorlátozások miatt kerülő úton halad, hogy a delegáció időben megérkezzen a délelőtti egyeztetésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
