HÍREK
A Rovatból

„Érdekes volt ezer méter mélyen egy kis intenzív osztályt kialakítani” – sajtótájékoztatón számolt be a Barlangi Mentőszolgálat a sikeres törökországi misszió részleteiról

A törökországi Morca-barlang 1276 méteres mélységében zajlott akció példátlan nemzetközi összefogás eredménye.


A Magyar Barlangi Mentőszolgálat stilszerűen, a szabad ég alatt, Magyarország legnagyobb barlangrendszere felett tartott sajtótájékoztatót, ami végül is az eddig hallott legrészletesebb élménybeszámolóvá kerekedett. Kérdésre az is kiderült, hogy a kimentett barlangász, az amerikai Mark Dickey régi jó ismerőse volt a magyarországi barlangász közösságnek, mondhatni, bajtársuk kimentésére indultak Törökországba.

A nagykövet közbelép

Először Dr. Nyerges Miklós a Magyar Barlangi Mentőszolgálat elnöke számolt be az expedíció indulásáról:

– Fölhívtam a TEK-et, akivel élő szerződésünk van. Ők segítőkészek voltak, rendkívüli módon, de nyilvánvalóan hivatalos módon nem szállhatnak be a dologba. Megkezdtük az előkészüleket. A felszerelések eljutottak a Ferihegyre, a repülőjegyet, azt megvettem.

Az orvosért elmentek Balassagyarmatra, kirángatták az ügyeletből, megnyugtatták a főnökét.

Ferihegyen, akkor már csak egy dolgot kellett megugrani, hogy azt a rengeteg felszerelést úgy vigyük be a Turkish járatára, hogy egyrészt be is engedjék, másrészt meg ne menjen rá a gatyánk teljesen túlsúly kifizetésére. Addigra már a TEK összekötött az ankarai magyar misszió vezetőjével, és

ő pontosan abban a pillanatban avatkozott be, amikor a check-in pultnál próbálták visszatuszkolni a felszerelésünket.

Akkor a pultos hölgy megdöbbenésére az ankarai nagykövet jelentkezett be, és elmagyarázta neki, hogy ez most meg van beszélve, hogy vegyék föl a felszerelést.

Helikopter érkezik a Morca-barlang közelébe

Az első csapat ezáltal egy isztambuli átszállással eljutott Antalyába, ahol a török barlangi mentők vezetője várta őket, aki átvitte őket a katonai reptérre, és onnan helikopterrel közelítették meg a helyszínt. Reggel 6 óra 10 perckor már a helyszínen voltak, és fékezés nélkül elindultak a barlang irányába.

Intenzív osztály egy kilométer mélységben

Ezután Dr. Zádor Zsófia a Magyar Barlangi Mentőszolgálat orvosa beszélt arról, hogyan lehetett ezer méter mélyen ellátni egy súlyos állapotban levő embert:

– 7 óra 30 perckor, amikor éppen nyitottam ki az albérlet ajtaját, hogy megyek az ügyeletbe, akkor kaptam a telefont, hogy ez történt. Mire én még megérkeztem, és elkezdtem a munkát lent, szerencsére keringési összeomlás folyamata már megfékeződött, de a kivérzés még mindig fennállt, úgyhogy emiatt

próbáltunk minél hamarabb vérkészítményeket beszerezni a török államtól.

A barlangi mentési orvosi ellátásra igazából nincsenek protokollok, hanem a kórházi protokollokat próbáljuk alkalmazni a barlangi körülmények között. Érdekes volt

ezer méter mélyen egy kis intenzív osztályt kialakítani minimális diagnosztikai eszközökkel és mérőműszerekkel,

amik először és aztán szépen lassan egyre inkább rendelkezésemre álltak.

Próbáltam a szövődményeket minél inkább elkerülni, de figyelni is, hogy megjelennek-e esetleg akár gyógyszermellékhatások, akár a beavatkozás mellékhatásai. Hála Istennek viszonylag gyorsan javult Mark állapota, amint beadtam a megfelelő mennyiségű vérkészítményt.

Azok a videók, amelyek kikerültek, s melyeken Márk már áll a lábán, és tud beszélgetni velünk, ezek mind az én ellátásom után történtek.

Előtte azért nem nézett ki ennyire rózsásan. Azután is elég sápadtka volt, de amikor én megérkeztem, borzasztóan sápadt volt. Körülbelül négy napot töltöttem az ezer méter körüli mélységben, majd leváltottak, tehát magában a transzportban én közvetlen nem vettem részt.

Mindent emberi erővel kellett mozgatni

Hegedűs András a Magyar Barlangi Mentőszolgálat akcióvezetője végül összefoglalta, milyen nehézségeket jelentett a munka a mentőegységek számára.

– Törökország déli részén, a Torosz-hegységben, 2200 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik a barlang bejárata egy olyan helyen, ami, ahogy kollégáim már említették, civilizált területtől 6-8 óra járóföldre van normális közlekedési eszközökkel. A bejárattól mindjárt úgy tudunk elindulni lefelé, hogy

rögtön teljes testhevederzet, függőleges technikához megfelelő felszerelések kellenek, ugyanis a bejárat rögtön egy tíz emelet mélységű függőleges szakadék, ahova kötélen kell leereszkedni,

utána picit lehet bujkálni, sétálni, majd jön a következő függőleges szakadék, és ez így megy tovább egészen az ezer méteres mélységig, hogy függőleges aknákkal tagolt, közötte vízszintes, bujkálós ferde járatok vannak végig.

Nem kell túl mélyre menni ahhoz, hogy utunkat lassan a víz kísérje, ami kezdetben kellemes és szép látványt nyújt, és ahogy haladunk lefelé ebben a barlangban, egyre inkább aztán azt is megtapasztaljuk, hogy ez a víz, bizony áztat is minket, és felismerhetjük, hogy

ha egy komoly felhőszakadás lenne a felszínen, akkor nem lenne egyszerű a barlangban való közlekedés a víz miatt.

A barlang átlagos hőmérséklete, egész évben állandó 3-4 fok körüli. A relatív páratartalom 100%-os, tehát ez az a környezet, amiben dolgozni kellett.

A második csapatunknak az volt a legfontosabb feladata, hogy lemenjen, és az első orvoscsapatunkat életben tartsa, megfelelő élelemmel, melegen tartó öltözékkel és az egyéb orvosi és az ellátáshoz szükséges felszerelésekkel. Minden felszerelés, ami szükséges a mentéshez, a betegellátáshoz, az itt csak úgy vihető le, hogy valaki megfogja és lecipeli. Nincsen semmilyen gépesített egyéb megoldás. Ezeken a kötélpályákon, amik a függőleges szakaszokat jelentik, ezen saját emberi erővel kell fölmászni. Nem létezik, illetve nem használható barlangban erre semmilyen gépesített eszköz, ami fölhúzna minket, a felszereléseinket és

a hordágyba tett sérültet is kézi erővel kellett felemelni, följuttatni a mélységből.

Végül a barlangi mentésben összesen 29 fő magyar barlangi mentő vett részt, 200 fő vett részt az egész mentésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vályi István Sulyok Tamásnak: Szégyellem magam helyetted is. És lassan elnézést kérhetünk a szatyortól
A népszerű autós újságíró kemény hangon szólt be a köztársasági elnöknek, aki korábban kitörölte az „orosz” jelzőt a munkácsi rakétatámadásról szóló posztjából.


[sz]

Ahogy arról korábban hírt adtunk, törölte az „orosz” szót Sulyok Tamás egy korábbi posztjából. A köztársasági elnök az éjjel a kárpátaljai Munkácsot ért rakétatámadás kapcsán először azt írta: „Mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért orosz rakétatámadás sérültjeinek”, majd később törölte a bejegyzésből a támadókra utaló részt.

Az esettel kapcsolatban Török Gábor úgy fogalmazott, hogy „digitális analfabétizmus”. (Az elemző korábban nevezte már az államfőt – és kommunikációs csapatát – politikai analfabétának is.) De Magyar Péter is élesen kritizálta Sulyokot.

Délután az esettel kapcsolatban megszólalt Vályi István autós szakújságíró is, aki az elmúlt időszakban egyre többször ad hangot nemtetszésének közéleti ügyekben – szúrta ki a 24.hu. A népszerű vlogger Facebook-posztjában úgy fogalmazott:

„Ennyire vagy gyáva. Szégyellem magam helyetted is. És lassan elnézést kérhetünk a szatyortól, még arra sem vagy érdemes.”

Ugyan a nap folyamán Szijjártó Péter külügyminiszter is kerülte, hogy orosz támadásról kelljen írnia, Orbán Viktor a délutáni kormányülés után egyértelművé tette a hivatalos álláspontot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter egy kiugrott papot nevezett ki a londoni magyar nagykövet helyettesének
A Válasz Online szerint Németh Norbert püspök szeretett volna lenni, de elöljárói nem támogatták. Ezután a külügyminiszter egy fontos diplomáciai posztra nevezte ki.


Németh Norbert korábban hat éven át vezette a Pápai Magyar Intézetet, majd tavaly lemondott a rektori tisztségről. Ezt követően Székely János megyéspüspök egyéves szabadságot engedélyezett számára olaszországi tanulmányok idejére. A szabadságot azonban végül nem használta ki, hanem arra kérte a püspököt, hogy bocsássa el a papságból.

A korábbi szombathelyi pap teológiai és társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik. Diplomáciai tapasztalata annyi, hogy tanácsosi feladatokat látott el a szentszéki magyar nagykövetségen.

A Válasz Online információi szerint

Németh egyházi pályán is folytatni szerette volna a munkáját, és püspök kívánt lenni. A források szerint azonban „esetében magánéleti kockázatok merültek fel, így az elöljárók nem támogatták a püspökké válás felé vezető úton”.

Közben a londoni magyar nagykövetségen betöltetlen maradt a helyettes vezetői poszt, amelyet korábban Palóczi Péter látott el. Ő június végéig dolgozott ezen a poszton, majd kinevezték stockholmi nagykövetnek.

A Válasz Online szerint Szijjártó Péter rövid időn belül Németh Norbertet nevezte ki a londoni magyar nagykövet első beosztottjának.

A lap egyházi körökből származó információi szerint a külügyminiszter és Németh baráti kapcsolatot ápoltak.

A londoni magyar nagykövetség második emberének tisztsége komoly szakmai felkészültséget igényel. A nagykövet, Kumin Ferenc kormányzati, államigazgatási és diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik, a lap szerint azonban ez nem indokolja, hogy a helyettes vezetői posztot diplomáciai tapasztalat nélküli személy kapja meg.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lakner Zoltán: A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van – megszólalt az elemző a munkácsi rakétatámadás kormányzati kommunikációjáról
Rakéta csapódott egy munkácsi gyárba, tizenkét sérült kórházban van. Sulyok Tamás először orosz támadásról írt, majd gyorsan módosította bejegyzését.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 21.



Csütörtök hajnalban rakétatalálat érte a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Munkács egyik elektronikai gyárát. A telephelyen tűz keletkezett, amely még reggel is lángolt. A támadásban közel húsz ember megsérült, közülük tizenkettőt kórházban ápolnak, és van köztük súlyos sérült is. Halálos áldozatról nem érkezett hír.

Az esetre elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök reagált. Együttérzését fejezte ki, majd rövid időn belül módosította posztját: törölte belőle az „orosz” szót, így az esemény már csak „rakétatámadásként” szerepelt a bejegyzésben.

A változtatásról Török Gábor politikai elemző is véleményt mondott. Úgy fogalmazott: „Egy újabb gyöngyszem, amely megmutatja, hogy a politikai mellett a digitális analfabétizmus is létezhet. Amit kiveszel a szövegből, nyilván az lesz a legérdekesebb és a legárulkodóbb.”

Lakner Zoltán politikai elemző szintén értékelte a kormányzati kommunikációt. Azt írta: „Egy biztos,

a magyar kormányzat ma minden eddiginél látványosabban, széltében-hosszában bebizonyítja, meddig tart a szuverenitása Putyinnal szemben: semeddig.”

Lakner szerint a kabinet nem találja a megfelelő szavakat a kárpátaljai orosz rakétatámadás megnevezésére, ezért olyan kifejezéseket használ, mint a „Munkácsot ért rakétatámadás”, az „éjszakai események” vagy az „Ukrajnából érkező hírek”.

A szakértő a közösségi médiában megjelent magyarázatokról is írt. Felidézte, hogy terjedtek olyan bejegyzések, amelyek ukrán önmegtámadásról vagy hadiüzemet érő katonai csapásról szóltak, miközben valójában egy amerikai tulajdonú kávéfőzőgyárat ért találat Munkács mellett.

Lakner hozzátette: „A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van.”

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor is megszólalt a munkácsi orosz rakétatámadásról
A miniszterelnök – Sulyok Tamással és Szijjártó Péterrel ellentétben – posztjában le is írta, hogy orosz támadásról volt szó. Ezen kívül beszámolt a kormányülés egyéb döntéseiről is.


Délután 5 óra után nem sokkal Orbán Viktor is posztolt az éjjel Munkácsot ért orosz rakétatámadásról. A miniszterelnök azt írta:

„A mai kormányülésen áttekintettük a Munkácsot ért orosz rakétatámadás következményeit. Utasítottam a belügyminisztert, hogy készítse fel a debreceni és nyíregyházi kórházat a sebesültek fogadására. Hála Istennek nem volt rá szükség.”

Hozzátette: Szijjártó Péter egyeztetett a kárpátaljai magyarok képviselőivel, akiknek szintén felajánlottuk a magyar kormány segítségét.

Orbán szerint a „béke irányába tett erőfeszítéseket, és a Trump elnök által kezdeményezett tárgyalási folyamatot folytatni kell. Csak a béke!”

Orbán Viktor tehát egyértelművé tette, hogy álláspontja szerint a támadás Oroszország részéről érkezett. Mint arról korábban írtunk, Sulyok Tamás köztársasági elnök utólag törölte posztjából az „orosz támadás” szókapcsolat „orosz” jelzőjét, míg Szijjártó Péter csak „Ukrajnából érkező hírekként” utalt a magyarok által is lakott területet ért rakétatámadásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: