Enyingi háziorvos: „Egy nap csak 24 órából áll, nincs mikor oltanom”
Farkas Csilla háziorvos, 20 éve dolgozik az enyingi rendelőintézetben. Két körzet tartozik hozzá, összesen 4 ezer betege van. Azt mondja, ilyen terhelés mellett oltani már nincsen kapacitása.
"55 praxisonként a vakcinák száma, amit be kellene adni, mindezt, ha jól számoltam akkor csütörtöktől vasárnapig kellene megszerveznem. És ugye nemcsak az oltás az, ami a szervezést igényli, hanem a betegekkel való egyeztetés, a beleegyező nyilatkozatoknak a kitöltése, illetve az ezt követő elektronikus térben való feltöltése"
- mondta az RTL Híradónak Késmárky András.
Szerdától két hét alatt több mint 465 ezer koronavírus elleni oltás beadására van lehetőség - jelentette be hétvégén az oltási munkacsoport vezetője. Az operatív törzs mai tájékoztatóján erről beszélt Müller Cecília is.
"Nagyon fontos az a két hét, ami előttünk áll. Hiszen az elkövetkezendő két hét alatt több védőoltást be tudunk adni, mint összesen, amit eddig adtunk" - fogalmazott az országos tisztifőorvos.
Az ezek beadásából adódó pluszmunka miatt nem jár több pénz.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az RTL Híradónak azt írta: „A háziorvosok kötelező feladatai közé tartozik a védőoltások beadása, így az influenza elleni védőoltásokhoz hasonlóan a koronavírus elleni vakcina beadása is. Ennek fedezetéül a veszélyhelyzetben alkalmazott átlagfinanszírozást kapják továbbra is a háziorvosok.”
VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja
Farkas Csilla háziorvos, 20 éve dolgozik az enyingi rendelőintézetben. A koronavírus elleni oltásokból ő még egyelőre egyet sem adott be. Az RTL Híradónak azt mondta, egyrészt rendszerhiba miatt nem is látja az oltandók listáját, másrészt nincsen kapacitása.
"Két körzetet csinálok egyszerre, van egy 50 fős idősek otthona a körzetemben, és hetente kétszer-háromszor ügyelek. Nincsen kapacitásom. Nem arról van szó, hogy én nem akarok, nincs kapacitásom.
Egy-egy asszisztenssel dolgozom. Egy beteg beoltása 5 perc és 25 perc amíg az EESZT-ben rögzítik, azon kívül fél órát meg kell figyelni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
A politikus azt is felvetette, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati lakásának jóváhagyásáért Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter is felelős lehet. Hangsúlyozta, hogy a bűnpártolást a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és szerinte Ruszin-Szendi ügyeiben többen is közreműködhettek.
Kifogásolta azt is, hogy
a minisztérium Ruszin-Szendi leváltását követően először nem adott érdemi indoklást, majd napokkal később közölték: a Magyar Honvédség képességeit harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni, ehhez pedig Böröndi Gábor altábornagyot tartják a megfelelő személynek.
Novák Előd szerint ez kommunikációs vészhelyzeti mentés volt.
A honvédelmi tárca korábbi közleményében azt írta: Ruszin-Szendi altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. A közleményben azt is jelezték, hogy „dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni”.
A politikus most arra vár választ, hogy a közlemény tartalma mennyire felelt meg a valóságnak, illetve igaz-e, hogy Ruszin-Szendi korábban rendszeresen kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket fegyelmi ügyek miatt.
Novák Előd azt is tudni akarta, miért kap még mindig havi 1,3 millió forintot a volt vezérkari főnök. A kérdésre Vargha Tamás államtitkár válaszolt. Mint írta: Ruszin-Szendi Romulusz juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktor apja 1966-ban belépett az MSZMP-be és propagandista lett
A Tisza Párt elnöke Dunaújvárosban tartott fórumán a miniszterelnök luxuséletmódjáról és a hatvanpusztai birtokról beszélt. A közönség akkor nevetett a legnagyobbat, amikor Orbán Győző pályaváltásáról ejtett szót.
Magyar Péter pénteken Dunaújvárosban tartott utcai fórumot, ahol a közéleti témák mellett hosszabban beszélt Orbán Viktor magánrepülőútjairól, jachtozásáról és a NER-elit költekezéseiről, írja a 24.hu. A hatvanpusztai birtokot is szóba hozta, amely szerinte 15-20 milliárd forintot ér.
„Mennyit izzadhatott a propagandagyár, hogy mit találjanak ki egy olyan épületegyüttes révén, ami 7000 négyzetméter és 500 hektár föld veszi körbe?” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: „Putyin megnyalná a tíz ujját, ha a Szocsiban lévő dácsája így nézne ki, mint ez a kicsike Versailles Fejér megyében.”
Úgy véli, végül azt találták ki, hogy az ingatlan egy majorság, egy családi gazdaság. A fórumon szóba került Orbán Győző is, „aki azt tervezi, hogy 86 évesen pályát vált és gazdálkodásba kezd” – a közönség ezen nevetésben tört ki. Magyar felidézte a miniszterelnök apjának Borsnak adott interjúját is.
„Először azt hittem, hogy a propagandisták írták helyette, mert olyan kérdések voltak, olyan válaszok. De aztán megnéztem idősebb Orbán Győző életrajzát, és örömmel tapasztaltam, hogy nem kellett ide propagandista. 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és propagandista pozícióban helyezkedett el. Úgyhogy nem kellett ide külső segítség.”
A politikus arról is beszélt, hogy nem ígérnek azonnali megoldásokat, és nem mondják, hogy „kolbászból lesz a kerítés”. Azt azonban megígérte, hogy az adóforintokat arra fordítják majd, amire az emberek befizetik. Magyar szerint a Fidesz az adóemelés kormánya, a Tisza pedig az adócsökkentés kormánya lenne.
Magyar Péter pénteken Dunaújvárosban tartott utcai fórumot, ahol a közéleti témák mellett hosszabban beszélt Orbán Viktor magánrepülőútjairól, jachtozásáról és a NER-elit költekezéseiről, írja a 24.hu. A hatvanpusztai birtokot is szóba hozta, amely szerinte 15-20 milliárd forintot ér.
„Mennyit izzadhatott a propagandagyár, hogy mit találjanak ki egy olyan épületegyüttes révén, ami 7000 négyzetméter és 500 hektár föld veszi körbe?” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: „Putyin megnyalná a tíz ujját, ha a Szocsiban lévő dácsája így nézne ki, mint ez a kicsike Versailles Fejér megyében.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szalmonellás lett a csapvíz több településen - ezeken a helyeken kell forralni a vizet
A vizsgálatok kimutatták a baktérium jelenlétét, ezért több Veszprém megyei településen elővigyázatosságból csak forralás után iható a vezetékes víz. Az iskolák és óvodák biztonságos vízellátását lajtos kocsikkal biztosítják a hatóságok.
Újabb településeken vált szükségessé az ivóvíz forralása a fogyasztáshoz - közölte a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal az MTI-vel pénteken.
Azt írták: a lakosság egészségének védelme érdekében a kormányhivatal megelőző intézkedésként elrendelte, hogy
Vilonya és Papkeszi településeken kívül az ivóvíz-ellátórendszerhez tartozó valamennyi településen - így Berhidán, Ősiben és Királyszentistvánon - a vezetékes ivóvizet kizárólag forralás után szabad fogyasztani.
Hozzátették: az ivóvízhálózat hatóságok által elrendelt teljeskörű fertőtlenítése folyamatosan zajlik, valamint biztosítják, hogy Berhida, Ősi és Királyszentistván gyermekintézményei is folyamatosan biztonságos ivóvízhez jussanak, amelyet lajtos kocsikkal szállítanak a helyszínre.
Az intézkedésre azért van szükség, mert az ivóvízellátórendszerhez tartozó településeken enterális (gyomor-, bélrendszeri) megbetegedések számának növekedését tapasztalták, és a szórványosan előforduló esetek között csütörtök óta újabb betegnél igazolódott a szalmonellafertőzés.
A hatóság által végzett vízvizsgálatok szalmonella baktérium jelenlétét mutatták ki az ivóvízhálózat egyes pontjain.
Mint írták, a fertőzés általában enyhe tüneteket okozott, például hasmenést vagy gyomorpanaszokat, amelyek jellemzően két-három alatt elmúltak.
A kormányhivatal tájékoztatása szerint az egészségügyi korlátozásokat csak akkor oldják fel, ha az ivóvíz minden szempontból megfelel a biztonsági előírásoknak és fogyasztható.
A vezetékes vizet Vilonya, Papkeszi, Berhida, Ősi és Királyszentistván területén kizárólag forralás után fogyasszák, mivel a baktérium a víz forralásakor elpusztul - figyelmeztetett a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
A minisztérium hozzátette: „az állami és a fővárosi oldal havonta fog szakmai egyeztetéseket folytatni az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi tervpályázat összehangolásáról”.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
