HÍREK
A Rovatból

Embertelen körülmények között, gyakran derékig érő sárban harcolnak az ukrán fronton

A késő őszi latyakos, hideg időjárás is nehezíti a katonák dolgát. Az állóháború miatt a lövészárkokban várják az ellenséget, ahol néha derékig ér a víz.

Link másolása

Durva állapotok között kénytelen védeni a hazájukat az ukrán katonák a fronton, írja az RTL.hu. A késő őszi hidegben gyakran térdig ér a sár és a latyak a lövészárkokban. Az elmúlt hetek csapadékos, havas időjárása után mindent elöntött a sár.

A NEXTA több posztot is megosztott a zord körülményekről:

A februárban kezdődött orosz invázió több helyen is állóháborúvá változott. Ezért az ukránok a letarolt területeken lövészárkokba vackolták be magukat. A jelenlegi helyzet kísértetiesen emlékeztet az első világháborús állapotokra.

Nem lenne ekkora sár, ha már hidegebb lenne és megfagyott volna a talaj. Így azonban a lehullott eső és hó mindent eláztat, és hatalmas, akár derékig érő tócsák is kialakulhatnak.

Az ukrán katonák még mindig jobb helyzetben vannak, mint a frontra vezényelt oroszok, akiknek többsége rossz minőségű vagy hiányos felszereléssel érkezik a zord körülmények közé. Ezzel szemben az ukránok utánpótlásvonalai sértetlenek, a nyugati fegyverszállítmányoknak köszönhetően felszerelésük pedig jóval korszerűbb. A hideg és mély sár ellen azonban még így is nehéz védekezni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Eltörölnek egy munkaszüneti napot, rögtön kiment tüntetni 50 ezer ember Dániában
A szakszervezetek nem támogatják, hogy egy nappal többet kelljen dolgozni a Nagy Imádság Napjának eltörlésével. A kormány a védelmi kiadásokat növelné a plusz bevételből.

Link másolása

Legalább 50 ezren tüntettek vasárnap Koppenhágában, mert megszüntetnek egy ünnepnapot - írja a Reuters alapján a 444.hu.

A megmozdulást az ország legnagyobb szakszervezetei szervezték, amelyek ellenzik a Nagy Imádság Napjának eltörlését, melyet 1686 óta ünnepelnek a helyi keresztények a húsvétot követő negyedik pénteken. A szervezők szerint ez volt az utóbbi több mint tíz év legnagyobb megmozdulása Dániában.

A balközép Szociáldemokrata Párt, a Mérsékelt Párt és a jobbközép Liberális Párt kormánykoalíciója döntött úgy, hogy egy nappal többet kell dolgozni, hogy így növelni tudják a védelmi költségvetés keretét.

A kormány terve, hogy három év alatt teljesítsék a NATO 2030-as célját, és a GDP két százalékára emeljék a védelmi kiadások mértékét.

Az ehhez szükséges pénzt az ünnepnap eltörlésével és a nagyobb adóbevétellel akarják összeszedni. Bár az elemzők szerint nem biztos, hogy ez az intézkedést hosszú távú megoldást jelentene, a kormány kitart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: Élőben tudósított egy török tévéstáb, amikor összedőlt mögöttük egy épület
A riporter és az operatőr is pánikszerűen futásnak eredt, miközben a ház hatalmas robajjal összedőlt mögöttük.

Link másolása

Éppen élőben tudósított egy török tévéstáb földrengésekről, az ország délkeleti részén fekvő Malatyából, amikor egy utórengést követően összedőlt mögöttük egy épület - írja a BBC.

A döbbenetes felvételen látható, ahogy a riporter a kamerába beszél, majd

ő és a stáb is futásnak ered, miközben a háttérben hatalmas robajjal össze dől az épület.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén. Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából. Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elképesztő pusztítást végeztek a földrengések Szíriában és Törökországban
A katasztrófának már közel kétezer halálos áldozata van. Több ezer épület dőlt össze mindkét országban, jelenleg is keresik a túlélőket a romok között.

Link másolása

Ahogy arról már több cikkben is beszámoltunk, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén.

A török katasztrófavédelem, az AFAD adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,8-as erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. Órákkal később Kahramanmaraş tartományt egy újabb 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg Elbistan közelében.

Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából.

Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta,

amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban. A rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy 9 ezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik.

Rengeteg ország ajánlotta fel a segítségét: többek között Németország, Csehország, Románia, Szerbia és az Egyesült Királyság is mentőegységekkel, illetve eszközökkel segítik a két országot.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy még hétfőn elindul Törökországba az az ötven fős, hat orvost is soraiban tudó kutató-mentő alakulat, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálásában jött létre. A külügyminisztériumnak egy olyan magyarról van tudomása, aki katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele tartják a kapcsolatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket” – visszavágott az államtitkárnak az orvosi kamara alelnöke
A kamara hétvégén jelentette be, hogy tiltakozásba kezdenek. Takács Péter államtitkár szerint viszont „ez méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Link másolása

Ahogy arról korábban beszámoltunk, közel egyhangúan szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése azt a követelést, melyben megfogalmazták, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

Erre Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vasárnap úgy reagált: „Méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Takács szavaira a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, Álmos Péter válaszolt:

„Kommunikációs fogásokkal nem lehet érdemi vitát folytatni.”

A MOK egyenlő a magyar orvosokkal - idézte a Spirit FM Álmos Pétert, aki emlékeztetett rá, hogy az államtitkár korábban volt a MOK titkára is, így pontosan tudja ezt. Szerinte a MOK döntései tükrözik az orvosok véleményét.

„Államtitkár úr maga mondta, hogy az orvosok jellemzően okos emberek. Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket”

– tette hozzá, kiemelve, hogy a lépésük egy nyomásgyakorlás arra, hogy az állam lássa el rendesen a feladatát.

Az orvosok már nem tudják vállalni a sok önkéntes munkaórát, nincs garancia arra, hogy a betegek jó ellátást kapjanak. A sztrájkot éppen azért nem választják, mert az nagyon befolyásolná az egészségügyi ellátást.

Sértőnek nevezte, hogy a Fidesz szerint a DK áll az orvoskamara döntése mögött.

Ezt kikéri azoknak a kollégáinak a nevében is, akik jobboldali elköteleződésűek. Ráadásul egyik fő követelésük, hogy depolitizálják a szakmai döntéseket, az egészségügyben nincs helye pártpolitikai nézeteknek. Egy orvos nem úgy nézi a betegét, hogy jobb- vagy baloldali értékeket vall-e, azt nézi, hogy áll éppen az infarktusa.

Forrás: Spiritfm.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: