HÍREK
A Rovatból

Elvittek több gyereket is a fóti gyermekotthonból

Hét speciális szükségletű gyereket helyeztek át az Abcúg információi szerint.
Mizsur András/Abcúg, Fotó: Mónus Márton - szmo.hu
2019. augusztus 08.



Több gyereket is elvittek a fóti gyermekotthonból. "A fóti gyermekotthon igazgatója szerint nincs ebben semmi rendkívüli, nyáron mindig nagy a mozgás az intézményben" - írja az Abcúg.

"Információink szerint hét speciális szükségletű gyereket helyeztek át Fótról: másik otthonba vagy családjukhoz kerültek. Szakemberek szerint nem tiszta, mi indokolta a változást"

- áll az Abcúg cikkében, amelyet változatlan formában,az alábbiakban közlünk.

Az Abcúgnak beszélő szakemberek furcsának tartják, hogy olyan nehéz sorsú gyerekek is elkerültek onnan, aki még egy évet sem töltöttek az otthonban. Az is ritka, hogy egyszerre ennyi gyerekeket sikerül hazagondozni.

A kormány az év elején üzente meg, hogy bezárja a fóti intézményt, azóta viszont nem hajlandó elárulni, mikor kerül sor az átszervezésre.

Több, egymástól független forrásból is úgy értesült az Abcúg és Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy az elmúlt két hónapban több gyereket áthelyeztek a fóti Károlyi István Gyermekközpont speciális gyermekotthoni részlegéről. Ott gondozzák a nehéz sorsú, súlyos pszichés vagy függőségi problémákkal küzdő 12-18 év közötti fiúkat. Forrásaink összesen hét gyerekről számoltak be:

négyen visszatértek családjukhoz, a másik három gondozott pedig Kalocsára, Berettyóújfalura és Zalaegerszegre került. A 32 férőhelyes otthonban így körülbelül 15 gyerek maradt.

A kormány az év elején üzente meg a Magyar Hírlapban, hogy még idén bezárja a fóti gyermekotthont.

Itt nemcsak speciális szükségletű gyerekeket gondoznak, hanem tartósan beteg és sérült (mentálisan sérült, mozgássérült, hallás- vagy látáskárosult) gyerekeket, valamint 14 évnél fiatalabb menekülteket is.

Azóta viszont nagy a hallgatás az ügyben, a kormány nem hajlandó elárulni, mikor és hogyan helyezik át a fóti gyerekeket. Éppen ezért nem átlátható, hogy a hét gyereket a normális működés részeként helyezték át máshová, vagy ez már a bezárás következménye. Néhány körülmény arra utal, hogy az utóbbiról lehet szó.

Egy év nem elég a pszichés problémákkal küzdő gyerekeknek

Ilyen körülmény például az, hogy informácóink szerint a hét gyerek egyike úgy került át a berettyóújfalui Arany János Nevelőotthonba, hogy még egy évet sem töltött Fóton. A gyermekvédelem működését jól ismerő forrásunk szerint ritka, hogy egy komoly pszichés problémákkal küzdő, speciális szükségletű gyereket ilyen hamar áthelyezzenek, inkább 2-3 évet szoktak a központi intézményben élni.

Azt, hogy egy gyerek speciális szükségletűnek számít-e, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (OGYSZB) vizsgálja meg. Ennek megfelelően dönt a gyámügy, hogy hol helyezi el a gyereket: megyei speciális otthonban vagy az annál zártabb és szigorúbb rezsimet vivő központi speciális otthonban. (Utóbbiból mindössze három van az országban: Kalocsán, Zalaegerszegen és Fóton.) Évente felülvizsgálatra kerül sor, aminek során bekérik a gyám és az gondozási hely véleményét, orvos, gyógypedagógus és pszichológus vizsgálja meg a gyereket. Ha úgy találja a bizottság, hogy javult azállapota, átkerülhet a lakhelye szerint illetékes megyei speciális otthonba, mint ebben az esetben Berettyóújfaluba. Ezen kívül hazakerülhet a családjukhoz, vagy nevelőszülőnél helyezhetik el.

Sokszor a megyei otthonok nem is alkalmasak az igazán súlyos esetek ellátására, mert például nem elég zárt az intézmény kialakítása vagy nem rendelkezik megfelelően kialakított elkülönítővel.

Mint elmondta, régóta köztudott a gyermekvédelemben, hogy a megyei speciális otthonok nem küldhetnek Fótra gyerekeket, ami szerinte arra utalhat, hogy nem fogják pótolni az áthelyezett gyerekeket.

Másik forrásunk szerint, aki ismeri a fóti intézményt, az sem túl gyakori, hogy egyszerre ennyi gyereket gondozzanak haza. Túl nagy ugrásnak tartja, hogy a központi otthonból egyből a családhoz kerülnek vissza. Erősen kérdéses, hogy a szülők mennyire készültek fel ellátásukra, hiszen van olyan gyerek, akit egyszer már kiemeltek a családjából, magyarázta a fóti intézményt ismerő forrásunk.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk