Elúszott százmilliárdok: már most biztos, hogy nem kapjuk meg az uniós pénzek 7 százalékát
Hiába érkeznek uniós pénzek, az elérhetőnél jóval kevesebb jut el a költségvetésig. A migrációs bírságokat is levonják, ráadásul további milliárdok sorsa forog kockán.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Március közepéig ez az összeg elérte a 477 millió eurót, és újabb levonások várhatók.
A Bizottság hivatalosan nem közölte, mely kifizetésekből vonták le ezeket az összegeket, de egy belső forrás szerint mindig a kohéziós pénzekből érkezett meg kevesebb a tervezettnél. A kieső 477 millió euró a teljes keret közel 7 százalékát jelenti.
Ráadásul a 6,3 milliárd euróra rúgó, jelenleg felfüggesztett kohéziós összegből tavaly év végén egymilliárd eurót végleg elveszített Magyarország, mert az EU nem tudott időben kötelezettséget vállalni a 2022-es forrásokra.
A helyreállítási alapból 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel járna Magyarországnak. Eddig 919 millió euró előfinanszírozás érkezett. A további kifizetésekhez huszonhét „szupermérföldkövet” kellene teljesíteni, ezek főként az igazságszolgáltatás függetlenségét és az átláthatóságot érintik.
Jelen állás szerint a kohéziós pénzekből 6,3 milliárd euró továbbra is zárolva van, ezekhez csak akkor lehet hozzáférni, ha a kormány olyan reformokat vezet be, amelyeket az Európai Bizottság és a Tanács is megfelelőnek talál. Reformok hiányában a költségeket nem téríti meg a Bizottság, és év végéig újabb egy milliárd euró elvesztése is biztosra vehető.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerződést bontott a Kifli.hu és a Használtautó.hu Balásy Gyula államnak felajánlott reklámcégeivel
A Kifli.hu és a Használtautó.hu is szerződést bontott a Lounge csoporttal. A Kifli a politikai semlegességre hivatkozott, míg a másik cég egy korábbi döntéssel indokolta a lépést.
Két ismert e-kereskedelmi márka, a Kifli.hu és a Használtautó.hu is lezárja az együttműködést Balásy Gyula államnak felajánlott kommunikációs ügynökségeivel. Míg az egyik cég a politikai semlegességre hivatkozva lép, a másik egy már korábban eltervezett belső átszervezéssel indokolja a döntést.
A Kifli.hu magyarországi ügyvezetője, Szabó Dániel világossá tette, hogy a cég a jövőben csak politikailag független partnerrel dolgozik.
„Ennek megfelelően a Kifli Magyarországon olyan ügynökséggel folytatja PR- és kommunikációs munkáját, amely nem áll semmilyen kormányzati vagy állami tulajdonban” – jelentette ki a cégvezető.
Hozzátette, meggyőződésük, hogy csak így tudják megőrizni az értékeiket és az ügyfeleik bizalmát.
Ezzel szemben a Használtautó.hu esetében a váltás egy hosszabb folyamat része. Koralewsky Márk üzletágvezető elmondta, a Lounge Communicationnel kötött szerződést még a korábbi, norvég tulajdonostól örökölték meg, és már tavaly jelezték az ügynökségnek, hogy a kommunikációs feladatokat házon belülre szeretnék szervezni. Koralewsky szerint „így a folyamat független a közelmúlt eseményeitől vagy nyilatkozataitól”. A két cég döntéséről elsőként a Forbes.hu írt.
Nem mindenki lép azonban hátra: a kedden Siófokon elindult Digital-Media Hungary konferencia főszervezője, Csermely Ákos közölte, továbbra is terveznek a Lounge csoport előadóival, mivel a meghívások szakmai, nem pedig politikai alapon történnek.
A mostani ügyfélvesztések közvetlen előzménye, hogy Balásy Gyula hétfő este egy interjúban bejelentette: cégcsoportját – a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Mediában lévő tulajdonrészét, valamint a két utóbbi cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben meglévő üzletrészét –, továbbá magántőkealapokban lévő vagyonát is felajánlja a magyar államnak. A vállalkozó saját becslése szerint a cégek értéke mintegy 80 milliárd forint, emellett nagyjából 100 milliárd forintnyi élő szerződésük és 15 milliárd forint kintlévőségük van. Indoklása szerint a felajánlással az általa foglalkoztatott közel 500 ember egzisztenciáját szeretné biztosítani, miután állítása szerint az elmúlt hetekben több ügyfél is visszamondott megrendeléseket.
Két ismert e-kereskedelmi márka, a Kifli.hu és a Használtautó.hu is lezárja az együttműködést Balásy Gyula államnak felajánlott kommunikációs ügynökségeivel. Míg az egyik cég a politikai semlegességre hivatkozva lép, a másik egy már korábban eltervezett belső átszervezéssel indokolja a döntést.
A Kifli.hu magyarországi ügyvezetője, Szabó Dániel világossá tette, hogy a cég a jövőben csak politikailag független partnerrel dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Deutsch: Zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek
A fideszes politikust a Patrióta stúdiója előtt csípte el a Telex. Arról próbálták kérdezni, hogy mit gondol Balásy Gyula interjújáról, de Deutsch válaszok helyett inkább a saját kérdéseit szajkózta.
Nehéz eldönteni, hogy végül a Telex készített interjút Deutsch Tamással, vagy a Fidesz EP-frakcióvezetője interjúvolta meg a lap riporterét. A Telex arról próbálta kérdezni a a Patrióta stúdiójából távozó politikust, hogy mit gondol az előző este a Kontrollon megjelent Balásy Gyula-interjúról és az abban elhangzottakról.
Deutsch azzal indított, hogy szerinte „jog fölötti zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek”. Úgy véli, hogy ami most zajlik, az „a hatalommal való visszaélésnek a tünete”. Amikor az újságíró erre szembesítette azzal, hogy a Tisza Párt még nem vette át a hatalmat az országban, a politikus azzal érvelt, hogy politikai értelemben már április 12., vagyis a választás estéje óta Magyar Péter pártja van hatalmon.
Amikor arról kérdezték, hogy mit gondol Balásy Gyula hétfői interjújáról, azt felelte:
„Semmit az égvilágon. Nem vagyok hajlandó erről bármit is gondolni.”
A lap ezután többször is nekifutott annak, hogy megkérdezzék Deutsch Tamást a Balásy cége által készített kormányzati plakátokról, de egyszer sem jártak sikerrel. A fideszes politikus egyfolytában visszakérdezett, és arról érdeklődött, hogy az újságíró szerint konkrétan melyik kormányzati plakátok mérgezték közhangulatot.
A Telex végül azzal próbálta szembesíteni a politikust, hogy Balásy cégeinél százmilliárdokat költött a kormányzat. Deutsch ezt elintézte annyival, hogy nyilvános közbeszerzés. Majd hozzátette: „Semmifajta a politikai vád és a politikai állításon túl semmifajta ilyen jogi tény nem merült föl idáig”.
A politikust interjúvoló újságíró és az újságírót faggató politikus szürreális beszélgetését itt lehet megnézni:
Nehéz eldönteni, hogy végül a Telex készített interjút Deutsch Tamással, vagy a Fidesz EP-frakcióvezetője interjúvolta meg a lap riporterét. A Telex arról próbálta kérdezni a a Patrióta stúdiójából távozó politikust, hogy mit gondol az előző este a Kontrollon megjelent Balásy Gyula-interjúról és az abban elhangzottakról.
Deutsch azzal indított, hogy szerinte „jog fölötti zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek”. Úgy véli, hogy ami most zajlik, az „a hatalommal való visszaélésnek a tünete”. Amikor az újságíró erre szembesítette azzal, hogy a Tisza Párt még nem vette át a hatalmat az országban, a politikus azzal érvelt, hogy politikai értelemben már április 12., vagyis a választás estéje óta Magyar Péter pártja van hatalmon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Állami cégvezető magyarázta el, hogyan dolgoztak közel hatszoros áron Balásy Gyula cégei
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ vezetője egy Facebook-posztban írta le a tapasztalatait. Példaként említette, hogy egy PR-cikk ára a New Land–Lounge rendszerén keresztül a négyszeresére nőtt.
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) ügyvezető igazgatója egy nyilvános bejegyzésben osztotta meg tapasztalatait az állami kommunikációs megbízások rendszeréről. Bevezetőjében leszögezte, nem Balásy Gyulával kíván foglalkozni, mert szerinte a rendszer a lényeg. „Földön fekvő emberbe nem rúgunk bele. Ezért nem is szeretnék Balásy Gyulával foglalkozni, mert ebben a történetben nem ő a kulcsszereplő” – írta. Hozzátette, a New Land–Lounge-sztori kapcsán az igazság még nem került teljes egészében napvilágra, de elindult egy folyamat, ő pedig ebben szeretne segíteni.
Elmondása szerint hat éve dolgozik állami cégnél, ebből négyet kommunikációs igazgatóként, kettőt pedig cégvezetőként. „Ebben az időszakban a legtöbb energiámat az emésztette fel, hogyan tudunk kitáncolni a New Land–Lounge keretszerződés alól. Ettől volt évekig gyomorgörcsöm és számtalan álmatlan éjszakám” – fogalmazott. Állítása szerint, ahogy sok más állami cég, ők is egyfajta belső „miniügynökséget” építettek ki, hogy a lehető legkevesebb feladatot kelljen kiszervezniük a konzorciumnak, amely szerinte „brutálisan drágán” dolgozott.
Petényi Mirkó szerint a rendszer alapja az volt, hogy minden törvényes keretek között zajlott. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) koordinálta az állami cégek kommunikációját, és egy kezdeti verseny után egyetlen szereplő, a New Land–Lounge konzorcium maradt, amely szerinte „gyakorlatilag nyolc éve monopolhelyzetben uralta az állami cégek kommunikációs költéseit”.
A folyamatot úgy írta le, hogy egy állami cég igénybejelentése után az NKOH a meglévő keretmegállapodáshoz irányította őket. „Más lehetőség nincs. Ha konferenciát akarsz szervezni, ha venni akarsz egy nyomorult hirdetést, ha ki akarsz települni valahová, vagy csak szeretnél egy kiadványt megszerkeszteni, akkor ez az út.”
„Vagy nem kommunikálsz.”
Beszámolt arról, hogy Révész Máriusszal többször is jártak az NKOH elnökénél, Lenkei Mirtillnél, hogy saját közbeszerzést írhassanak ki, de csak a nyomdai munkákra kaptak engedélyt. Gulyás Gergely miniszternél is jártak, ahol számokkal mutatta be, hogy a konzorcium a piaci ár felett dolgozik. „Miniszter úr hümmögött. Majd utánanéz. Nem tudom mi történt, nálunk nem változott semmi” – emlékezett vissza.
Hogy megmutassa az árazási modellt, két példát hozott fel. Az első egy médiavásárlás volt: egy hazai kerékpáros oldalon egy PR-cikk közvetlenül megrendelve 250 ezer forint + áfa lett volna, ami szerinte reális ár. „Mire az ajánlat a New Landtől hozzánk került, 966 ezer forint + áfa lett belőle. És még volt képük ráírni az ajánlatra, hogy 30 százalék kedvezmény van rajta a listaárhoz képest” – írta.
A másik példa egy kiadvány szerkesztése volt: a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiáról szóló, 164 oldalas anyag szerkesztésére 4 millió forint + áfás ajánlatot kaptak. A saját nyomdai keretszerződésükön keresztül ugyanez a feladat 697 ezer forint + áfa lett volna.
„Közel hatszoros különbség pontosan ugyanarra a feladatra!”
A helyzetet úgy oldották meg, hogy ahol tudták, kikerülték a rendszert. Konferenciákat például nem közvetlenül szerveztek, hanem támogatásként adták ki olyan szövetségeknek, amelyek a piacon már szabadon választhattak szolgáltatót, amivel állítása szerint tízmilliókat spóroltak. Ez azonban a szolgáltatónak is feltűnt.
„Persze szemet szúrt nekik a megrendelések elmaradása, és egyszer felhívott az egyik vezető, hogy hogyan lehet az, hogy drasztikusan lecsökkentek a kommunikációs költéseink. Vagyis a szolgáltató számon kérte a megrendelőt, hogy miért nem költ eleget” – állította.
Petényi szerint a nagy állami cégeknél, mint az MTÜ vagy az MVM, még durvábban ment a szerinte „értelmetlen” pénzköltés. Petényi szerint az egész rendszer azért működhetett, mert az ő szintjén mindez legálisnak és jogszerűnek tűnt.
„Legális és jogszerű. Az állam tette lehetővé, hogy legális legyen ez a pénzszivattyú.”
Emiatt szerinte az állami cégvezetők nem álltak ki a nyilvánosság elé, mert egy perrel kellett volna szembenézniük üzleti titok megsértése miatt. Példaként említette Magyar Pétert is, aki szerinte a Diákhitel Központ vezetőjeként nem beszélt erről nyilvánosan. Magyar Péter később, 2024-ben már részletesen beszélt a szerinte túlárazott szerződésekről.
Petényi Mirkó bejegyzését azzal zárta, hogy elismerte, a New Landnél és a Lounge-nál is dolgoznak jó szakemberek, akik szerinte nincsenek túlfizetve. „A pénz nem arra ment el, hogy a szövegíró vagy a grafikus Porschéval járjon, vagy helikopterrel. Azzal mások járnak. Azok, akik az egész rendszert megalkották és lehetővé tették” – zárta gondolatait.
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) ügyvezető igazgatója egy nyilvános bejegyzésben osztotta meg tapasztalatait az állami kommunikációs megbízások rendszeréről. Bevezetőjében leszögezte, nem Balásy Gyulával kíván foglalkozni, mert szerinte a rendszer a lényeg. „Földön fekvő emberbe nem rúgunk bele. Ezért nem is szeretnék Balásy Gyulával foglalkozni, mert ebben a történetben nem ő a kulcsszereplő” – írta. Hozzátette, a New Land–Lounge-sztori kapcsán az igazság még nem került teljes egészében napvilágra, de elindult egy folyamat, ő pedig ebben szeretne segíteni.
Elmondása szerint hat éve dolgozik állami cégnél, ebből négyet kommunikációs igazgatóként, kettőt pedig cégvezetőként. „Ebben az időszakban a legtöbb energiámat az emésztette fel, hogyan tudunk kitáncolni a New Land–Lounge keretszerződés alól. Ettől volt évekig gyomorgörcsöm és számtalan álmatlan éjszakám” – fogalmazott. Állítása szerint, ahogy sok más állami cég, ők is egyfajta belső „miniügynökséget” építettek ki, hogy a lehető legkevesebb feladatot kelljen kiszervezniük a konzorciumnak, amely szerinte „brutálisan drágán” dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kovács Tamás Iván bejelentette, hogy nyolc év után távozik a belgiumi és luxemburgi nagyköveti posztról. A megbízatást a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.
A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
„Hazámat ezen a fontos állomáshelyen a Belga Királyságba és a Luxemburgi Nagyhercegségbe akkreditált nagykövetként képviselni életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt. A misszióvezetői szolgálatom alatt kapott támogató együttműködést ezúton is mindenkinek köszönöm!”
A távozó nagykövet a megújulás fontosságát is kiemelte, ami szerinte nemcsak az egyén, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is lényeges.
Kovács Tamás Iván karrierje szorosan kötődött a Fidesz-kormányokhoz és az uniós intézményekhez is. Az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, később pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) dolgozott.
A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.
Először 2012-ben nevezték ki nagykövetnek, de két év után visszatért az OLAF-hoz. Innen tért vissza 2018-ban a brüsszeli nagyköveti pozícióba, amelyet július 31-i hatállyal ad át.
Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.
A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
