hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Elveszett a 77 milliárd a Norvég Alapból, lezárták az ügyet a norvégok

A júliusi határidőig nem született megállapodás. A norvégok pedig nem vártak tovább, így a hatalmas összegtől elesett Magyarország.

Link másolása

hirdetés

„Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai” – írta a norvég külügyminisztérium a Népszavának.

Így most már végleges: az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett.

Mint azt mi is megírtuk, a magyar és a norvég kormány nem tudott megállapodni a szerdán lejárt határidőig arról, hogy milyen keretek között és mely intézmény ossza el a civil szervezeteknek szánt pénzeket.

A norvég külügyminiszter, Eriksen Søreide is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.

"Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában"

- mondta Ine Eriksen Søreide.

hirdetés

2016 óta folytak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról. 2020. december 21-én született meg az az együttműködési megállapodást, amely deklarálta, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.

Noha a civil szervezeteknek járó támogatás csak töredéke az alap teljes összegének, a vita gyakorlatilag arra szűkült, ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását. A kormány beleszólást akart ebbe, a norvégok pedig ragaszkodtak a kabinettől független szervezethez. Végül a júliusi határidőig nem született megállapodás.

A Miniszterelnökség még a múlt pénteken is azt írta a Népszavának: "a magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására”. Ugyanezen a napon Ágostházy Szabolccsal, a Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára egy interjúban azt mondta hogy, „egyedül a norvégokon múlik”, lesz-e megállapodás.

Gulyás Gergely korábban azt nyilatkozta, hogy Norvégia "tartozik nekünk ezzel a pénzzel, de nem találták meg azt a formát, amelyben ezt leróhatnák."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Felfüggesztették az előválasztást, leállt az informatikai rendszer, gond van a helyszíni szavazásokkal is

A 11. kerületi helyszínen szombat délelőtt nem volt lehetőség a személyes voksolásra sem.

Link másolása

hirdetés

Szombaton délelőtt elstartolt az ellenzéki előválasztás első fordulója, ami egészen szeptember 26-ig tart. 775 település mellett online is van lehetőség leadni voksunkat.

Fenti cikkünkben már mi is említettük, hogy több olvasónk jelezte, nem működik az előválasztás honlapja:

Az Országos Előválasztási Bizottság is bejelentette:

„a szervezők számára is váratlanul nagy részvétel miatt szükség van a technikai erőforrások azonnali bővítésére”, ezért két órára felfüggesztik a szavazást.

Hozzáteszik, „minden várakozást felülmúlóan nagy számban jelentek meg szombat reggel az előválasztáson szavazni vágyók, ez pedig a magyar demokrácia fontos sikere”.

hirdetés

A tapasztalatok szerint ugyanakkor az előválasztás honlapja működik, ha az elovalasztas2021.hu url-címről érjük el.

A szervezők azt kérik a szavazni vágyóktól, hogy szombaton déli 12 órától térjenek vissza az online szavazáshoz. „A leállás során kiesett időt természetesen a szavazás hete alatt pótoljuk” – ígérik.

Személyesen az alábbi helyeken van lehetőség szavazni:

Ugyanakkor a Szeretlek Magyarország munkatársa jelezte: nem mindenhol fennakadásmentes a szavazás a helyszíni sátraknál sem.

A 11. kerületi Bikás-parknál található szavazóponton a számítógépes rendszer hibája miatt több embert elküldtek az egyébként segítőkész aktivisták. Kollégánktól azt kérték, „valamikor a jövő héten” próbálkozzon újra a helyi voksolással.

A 168 óra tudósítása szerint ugyanez a helyzet győri és szombathelyi szavazóhelyiségeknél is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Uniós támogatásoktól eshet el Magyarország a melegellenes törvény miatt

Jelenleg az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztető módon sértik-e a jogállami normákat a magyar szabályozások.

Link másolása

hirdetés

Magyarország uniós támogatásoktól eshet el az LMBTIQ közösség jogait csorbító törvénymódosítások miatt - írja a Népszava.

Jelenleg az Európai Bizottság (EB) azt vizsgálja, hogy a jogszabályi változtatások a jogállamisági rendelet hatálya alá esnek-e, azaz az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztető módon sértik-e a jogállami normákat. Minderről az Európai Parlament zöldpárti képviselőinek egy csoportját értesítette írásban Nicolas Schmit szociális és foglalkoztatási politikáért felelős biztos.

Schmit levele felidézi, hogy az uniós testület véleménye szerint a törvényi előírások több uniós szabályt is sértenek, emiatt július közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az EU-s támogatások felhasználásáról szóló rendelet egyértelműen leszögezi: uniós pénzből nem lehet olyan projekteket megvalósítani, amelyek során sérülnek az emberi jogok, a meleg közösség jogai.

Amennyiben a Bizottság – egy program végrehajtását megelőzően vagy a végrehajtása során – úgy ítéli meg, hogy a Chartával összefüggő engedélyezési feltételek nem teljesülnek, a kapcsolódó kiadások nem téríthetők meg

- írja levelében Nicolas Schmit.

Az Európai Bizottság azt is vizsgálja, hogy a homofób magyar jogszabályok bármilyen módon veszélyeztethetik-e az EU pénzügyi érdekeit is, ami maga után vonhatja az ugyancsak pénzmegvonással járó jogállamisági eljárás elindítását.

hirdetés

Fideszes politikusok egyébként azt is állítják, hogy a 2500 milliárd forintos helyreállítási pénzről folyó tárgyalások a "gyermekvédelmi törvény" miatt rekedtek meg, brüsszeli nyilatkozók szerint ugyanakkor nincs összefüggés a kettő között.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Elindult az ellenzéki előválasztás első fordulója: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Szeptember 18-ától 26-ig lehet miniszterelnök-jelöltre és helyi képviselő-jelöltre szavazni. Szombat délelőtt az online szavazás felületén fennakadásokat tapasztaltunk.

Link másolása

hirdetés

Szombaton kezdődik és szeptember 26-ig tart az ellenzéki előválasztás első fordulója. Mind a 106 egyéni választókerületben megegyeztek az ellenzéki pártok (a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, majd a Mindenki Magyarországa Mozgalom és az Új Világ Néppárt) és több civil szervezet arról, hogy a 2022-es választáson egyetlen közös jelöltet indítanak.

A most induló első fordulóban minden választásra jogosult, 18. életévét betöltött állampolgár két szavazólapot tölthet ki:

  • az egyiken a helyi egyéni képviselőjelöltre
  • a másikon az öt miniszterelnök-jelölt (Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter) közül lehet választani.

(A választás második fordulójában, október 4. és október 10. között már csak az első három helyezett kormányfő-jelöltre lehet majd szavazni.)

Akármilyen formában szeretne szavazni valaki, az azonosításhoz minden esetben szükség van:

  • érvényes személyi igazolványra / jogosítványra / útlevélre, és
  • lakcímkártyára.

106 választókerületben összesen 775 településen fognak szavazósátrakat felállítani, ahol a személyes voksolásra van lehetőség. A sátorhelyekről és azok nyitvatartásáról EZEN A LINKEN lehet tájékozódni.

hirdetés

Élőben mindenki csak a választókerületéhez tartozó sátorban adhatja le a szavazatát.

Lehetőség van az online szavazásra is. Ennek kisebb döccenőiről pénteken mi is írtunk:

Online voksolásra az Előválasztás.hu oldalon van lehetőség, ahol részletes tájékoztatót is lehet találni ennek menetéről.

(E cikk megírásakor, szombaton délelőtt mi és több olvasónk is fennakadást tapasztalt az oldal működésében.)

A lényege, hogy egy regisztráció után videós azonosításra kerül sor, amihez a lakcímkártya és a személyi igazolvány / jogosítvány / útlevél-kombó mellett stabil internetkapcsolatra és egy működő webkamerára van szükség. Az azonosítás után a választó egy linket kap, ahol le tudja adni a szavazatát.

A jelöltek listáját EZEN A LINKEN lehet megtekinteni.

Számos körzetben tartottak előválasztási vitát, ezeket a Partitán YouTube-csatornáján lehet visszanézni.

Az egyik legizgalmasabb körzetben, a budapesti 8-as számúban lezajlott Hadházy Ákos-Tóth Csaba vitáról mi is írtunk részletesebben:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Afganisztán: Ártatlan civileket ölt meg az amerikai dróncsapás, a lányok nem járhatnak középiskolába, több LMBTQ-személyt megerőszakoltak

Afganisztán lehet az egyetlen ország a világon, amely lakosságának felét kiszorítja a középfokú oktatásból.

Link másolása

hirdetés

Elismerte az Egyesült Államok, hogy ártatlan civileket is megöltek Kabulban egy dróncsapás következtében, írja a BBC.

A vizsgálat során kiderült, hogy

tíz civil, köztük hét gyermek halt meg a csapásban. A legfiatalabb civil áldozat egy két éves kislány volt.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az amerikaiak az Iszlám Állam kabuli, legalább százhetven áldozatot követelő merénylete után hajtották végre a dróncsapást, amiben azonban a terrorszervezet tagjait nem sikerült megölni.

Frank McKenzie tábornok a Pentagon pénteki sajtótájékoztatóján "tragikus hibának" nevezte az augusztus 29-i dróncsapást. Mint kiderült, a célba vett járművet valójában egy humanitárius szervezet alkalmazottja vezette, nem az Iszlám Állam fegyveresei.

hirdetés

A talibán elítélte az amerikaiak akcióját, szerintük ezzel megsértették az ország szuverenitását. Pénteki sajtótájékoztatóján az amerikai vezetés is megerősítette, hogy a tálibok nem voltak bevonva az akcióba.

A tálib vezetés mindeközben a Guardian szerint nyilatkozatot adott ki, amelyben

bejelentették, a fiúk visszatérhetnek a középiskolákba. A közleményben a lányokról nem ejtettek szót, ezzel gyakorlatilag kitiltották őket a középiskolákból.

"Minden férfi tanárnak és diáknak vissza kell térnie az oktatási intézményekbe" – áll a közleményben.

Ezzel Afganisztán lehet az egyetlen ország a világon, amely lakosságának felét kiszorítja a középfokú oktatásból.

Egyelőre nem világos, hogy a tálibok a gyakorlatban hogyan fogják alkalmazni szigorú vallási törvényeiket Afganisztán LMBTQ polgáraival szemben.

A CNN-nek több helyi LMBTQ-személy is úgy nyilatkozott, hogy több olyan történetet is hallottak, hogy

a közösség több tagját megtámadták vagy megerőszakolták, miután a tálibok rájuk találtak.

Többen is arról vallottak névtelenül a lapnak, hogy félelmükben hetek óta rejtőzködnek egyágyas szobákban és pincékben. Sokan úgy érzik, a nemzetközi közösség cserben hagyta őket, miután az országból indított kimenekítési akciók befejeződtek, és a tálibok már a nyugati országokkal való kapcsolatok normalizálását szorgalmazzák.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: