Elutasították a Karinthy gimnáziumból polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok keresetét
2022 novemberében hat tanárt rúgtak ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból polgári engedetlenség miatt, amit a Külső-Pesti Tankerületi Központ rendelt el. Horváth Brigitta, Nemes Mária, Ősi Judit, Rábai János, Pfeiffer Norbert és Velényi Dóra jogellenesség, az egyenlő bánásmód megsértése és joggal való visszaélés miatt perelték be a tankerületet, egy-egymillió forint sérelemdíjat követelve, írja a 444.
A tankerület válaszul az oktatáshoz való jog megsértésére hivatkozott, mondván, a diákok jogai sérültek a tanárok polgári engedetlensége miatt.
A tanárok ügyvédje viszont cáfolta, hogy a diákok jogai sérültek volna, hiszen a polgári engedetlenség nem hanyagságból, hanem az alapvető emberi jogaik gyakorlásából fakadt. A bíróság végül elutasította a tanárok keresetét, mondván, hogy bár a polgári engedetlenség fontos és békés eszköz, a tanárok többszörösen megsértették a munkajogi előírásokat.
A bíró az ítélethirdetéskor elismerte, hogy a tanárok kiléptek a meghatározott keretek közül egy nagyobb cél érdekében, de hangsúlyozta:
A tanárok szerint viszont kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és félelemkeltési céllal történt. A tankerület szerint nem a véleménynyilvánításuk elfojtása volt a cél.
A per során kiderült, hogy a Karinthy Frigyes Gimnáziumban a polgári engedetlenség következtében mintegy négyszáznegyven tanóra maradt el, ami a tankerületben összesen elmaradt órák több mint felét tette ki. Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerület vezetője elmondta, hogy a kiválasztás során azok a tanárok kerültek előtérbe, akik húsz órát nem tartottak meg. Szerinte a tanárok kirúgása a tanórák elmaradásának mennyisége alapján történt.
Az igazgató, Hutai László szerint az elbocsátott tanárok pótlása nehézkes volt, és a kirúgások jelentős hatással voltak az iskola működésére. Hutai hangsúlyozta, hogy a polgári engedetlenség munkajogi következményeit nem gondolta volna ilyen súlyosnak.
A perben kiderült, hogy a tankerület és a Klebelsberg Központ között folyamatos egyeztetések zajlottak, de a végső döntés Rábel saját hatáskörébe tartozott.
Az elbocsátások jelentős pszichológiai hatással voltak az iskolai közösségre, sok tanár felmondott vagy belebetegedett a nyomásba. Hutai szerint a polgári engedetlenség egyik lényege a fennakadás okozása volt, de a kirúgások komolyan veszélyeztették az iskola működését.
