Kemény határidőt szab a kormány: már 2026 őszétől eltűnnek a gigaplakátok
A Parlament elé került törvényjavaslat szerint a nem megfelelő reklámeszközöket legkésőbb 2026. szeptember 30-ig el kell távolítani. A szabályozás a kormányhivatalok helyett az önkormányzatok kezébe adná a döntést és a végrehajtást.
Vége lehet a homlokzatokra feszített gigaplakátok korszakának: a Parlament oldalára felkerült egy törvényjavaslat, amely 2026. szeptember 30-i ultimátummal, kemény bírságokkal és az önkormányzatok jogkörének bővítésével számolna. A csomag emellett a politikai reklámokra is új, gyűlöletkeltést tiltó tartalmi szabályokat vezetne be.
A jogszabálytervezet egyértelműen meghatározza, hol lehet a jövőben reklámot elhelyezni közterületen vagy onnan látható helyen.
Eszerint hirdetni „kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen” lehetne, a reklámfelület mérete pedig nem haladhatná meg a 15 négyzetmétert.
Ez a gyakorlatban a homlokzatokra feszített reklámhálók és gigaposzterek végét jelentené.
A közterületi reklámok szabályozása, ellenőrzése és lebontatása a kormányhivatalok helyett az illetékes önkormányzatok hatáskörébe kerülne,
a reklámeszközök kihelyezését pedig településképi bejelentési eljárásban kellene kezdeményezni.
A tervezet kemény határidőt szab:
a szabályoknak nem megfelelő reklámeszközöket a tulajdonosoknak legkésőbb 2026. szeptember 30-ig a saját költségükön el kell távolítaniuk.
Aki ezt elmulasztja, azzal szemben a helyi önkormányzat léphet fel. Az eltávolítást a reklámeszköz és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követelheti, emellett 100 ezer forintig terjedő helyszíni, és akár 4 millió forintig terjedő, többször is kiszabható közigazgatási bírsággal sújthatja őket.
A javaslat a politikai hirdetések tartalmát is szigorúan szabályozná. A sajtótörvény módosítása megtiltaná az olyan politikai reklámokat, amelyek sértik az emberi méltóságot vagy uszítanak.
A törvény szerint tilos lenne olyan politikai reklám terjesztése, amely „az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”.
A tilalom kiterjedne a személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjelenítő képi és audiovizuális tartalmakra is. Hasonlóképpen módosulna a választási törvény, amely azt is kimondaná, hogy plakáton nem lehet közzétenni kiskorúak fejlődésére káros tartalmat.
A városképet elcsúfító óriásplakátok ellen régóta folyik a harc. Karácsony Gergely főpolgármester 2024. március 5-én egy videóban jelentette be, hogy a főváros megtisztítja a történelmi épületeket, és elkötelezettségét azzal nyomatékosította, hogy kijelentette: „A saját kezemmel fogom őket levágni”. Idén májusban pedig már Vitézy Dávid is a reklámtörvények felülvizsgálatát és az önkormányzati jogkörök visszaadását ígérte.
Vége lehet a homlokzatokra feszített gigaplakátok korszakának: a Parlament oldalára felkerült egy törvényjavaslat, amely 2026. szeptember 30-i ultimátummal, kemény bírságokkal és az önkormányzatok jogkörének bővítésével számolna. A csomag emellett a politikai reklámokra is új, gyűlöletkeltést tiltó tartalmi szabályokat vezetne be.
A jogszabálytervezet egyértelműen meghatározza, hol lehet a jövőben reklámot elhelyezni közterületen vagy onnan látható helyen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Orbán Viktor utasítására csapott le a TEK, az ügyészség szerint alap nélkül
Források szerint Orbán Viktor rendelte el a TEK látványos rajtaütését az ukrán aranykonvojon. Az ügyészség később kimondta, hogy a nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozó akciónak nem volt kellő jogi alapja.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 6-án Záhonynál visszaadta az ukránoknak a lefoglalt 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Ezt követően, május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is visszavonta a pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmat. A fordulat hátterében az áll, hogy az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket – írta a Telex.
Az ügyre rálátó források szerint a látványos akcióról politikai szinten döntöttek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a lapnak megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága jelölte ki a rajtaütés időpontját, március 5-ét.
A Telex több, egymástól független forrása is azt állította, hogy a műveletet a kormányzaton belül Orbán Viktor rendelte meg, akit a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztattak a fejleményekről.
A miniszterelnök éppen aznap, a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy erővel fognak fellépni Ukrajnával szemben a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott, „győzni fogunk, és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni.”
Bár a NAV-nak van saját bevetési egysége, a feladatra a Terrorelhárítási Központot kérték fel. A hivatalos indoklás szerint attól tartottak, hogy az ukránoknál fegyver lehet, de egy kormányzati forrás elismerte, hogy a TEK bevetése eleve látványosabb, ami politikai szempontból is fontos volt.
A kormány a rajtaütésről készült videót hivatalos Facebook-oldalán is megosztotta, azt a látszatot keltve, hogy illegális pénzszállítmányt kapcsoltak le.
A Telex írása szerint az akció jogi alapja gyenge lábakon állt. A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, de nem saját, hanem az Információs Hivatal által gyűjtött adatokra alapozva. A gyanú középpontjában egy ukrán extitkosszolga, Hennagyij Ivanovics Kuznyecov állt, akinek korábbi korrupciós ügye és Volodimir Zelenszkij elnök egyik bizalmasához, Andrij Jermakhoz fűződő kapcsolata keltett gyanút.
Ezenkívül a magyar szolgálatok furcsállották, hogy az ukránok miért csak ritkán kértek rendőri kíséretet, és miért tértek el a szerződések különböző nyelvű változatai. Ezek a jelek azonban önmagukban nem bizonyítottak bűncselekményt.
Az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, úgy ítélte meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.
A rajtaütés után az ukrán fél is lépett, és a szállítmányt visszatartó magyar hatóságok ellen terrorcselekmény gyanúja miatt tettek feljelentést. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter az esetet „állami útonállásnak” nevezte. A kormányzati kommunikáció a pénzmosás gyanúját hangsúlyozta, és a Fideszhez köthető média MI-generált képekkel igyekezett alátámasztani a bűnözői történetet, miközben az osztrák hatóságok és az érintett bankok a szállítás jogszerűségét igazolták.
Az ügy végül a magyar hatóságok visszavonulásával zárult. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már áprilisban jelezte, hogy ha nem történik gyanúsítás, akkor vissza kell adni a lefoglalt pénzt. Május elejére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság visszavonta az ukrán pénzszállítók kiutasítását, a NAV pedig visszaadta a teljes lefoglalt vagyont. Az ügyészi értékelés, miszerint a nemzetbiztonsági kockázat nem volt kellően alátámasztva, lényegében pontot tett a hatósági eljárás végére.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 6-án Záhonynál visszaadta az ukránoknak a lefoglalt 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Ezt követően, május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is visszavonta a pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmat. A fordulat hátterében az áll, hogy az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket – írta a Telex.
Az ügyre rálátó források szerint a látványos akcióról politikai szinten döntöttek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a lapnak megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága jelölte ki a rajtaütés időpontját, március 5-ét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy feljelentése után levélben tagadta a vádakat Orbán Győző
Hadházy Ákos visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt tett bejelentést, miután állítása szerint birtokába jutottak a Dolomit Kft. és a V-Híd szerződései. A miniszterelnök édesapja szerint a vádak rosszindulatúak, és cége mindenben a jogszabályok szerint, átláthatóan jár el.
„Befújta a szél” az állatorvosi rendelőjébe azokat a keretszerződéseket, amelyek miatt Hadházy Ákos kedden reggel bejelentette: visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. A politikus Orbán Győző és Mészáros Lőrinc köreit vette célba.
Állítása szerint a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft. és a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. közötti megállapodások túlárazott szállításokat tehettek lehetővé állami beruházásoknál.
„Orbánék a piaci árnál – bizonyos tételeket akár kétszer – drágábban adhatják el a követ Lőrincnek az állami építkezésekhez. Ez eddig is sejthető volt abból, hogy a Dolomit Kft. jóval nagyobb profittal dolgozik, mint a hasonló vállalkozások” – fogalmazott a bejegyzésben.
Hadházy hozzátette, a szerződések szerint Orbán Győzőnek arra is joga van, hogy az eleve magas árakat havonta tovább emelje.
A bejelentésre Orbán Győző egy levélben válaszolt, amelyben minden vádat visszautasított. Levelében a törvényességre és a megbízhatóságra hivatkozott.
„Több évtizedes bányavállalkozói munkám során mindig minden jogszabályt betartottam, és a vevőim átlátható és megbízható partnere voltam”
– közölte, hozzátéve, hogy minden ügyfelét azonos feltételek mellett szolgálja ki.
Az áremelésekkel kapcsolatban azt írta, azokat a cég a Központi Statisztikai Hivatal által közölt ágazati inflációs adatok alapján hajtja végre.
A levelet azzal zárta: „A vállalkozásom és tulajdonostársaim érdekeit sértő valótlan és rosszindulatú állításokat visszautasítom.”
A feljelentés alapján a hatóságok dönthetnek a vizsgálat megindításáról.
A Dolomit Kft. neve az elmúlt hónapokban többször is felmerült állami nagyberuházásokkal kapcsolatban. Tavasszal a sajtó arról írt, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez is a cég bányájából szállítják a követ, a projekt egyik fő kivitelezője pedig a V-Híd. A Budapest–Belgrád vasútvonal építésénél a V-Híd és a kínai partnere is minőségi kifogásokat jelzett a cégtől érkező anyagokkal kapcsolatban, miközben a MÁV korábban azt közölte, hogy csak az előírásoknak megfelelő, minősített anyagokat építettek be.
„Befújta a szél” az állatorvosi rendelőjébe azokat a keretszerződéseket, amelyek miatt Hadházy Ákos kedden reggel bejelentette: visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. A politikus Orbán Győző és Mészáros Lőrinc köreit vette célba.
Állítása szerint a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft. és a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. közötti megállapodások túlárazott szállításokat tehettek lehetővé állami beruházásoknál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Menesztette a budapesti rendőrfőkapitányt a belügyminiszter
Pósfai Gábor azonnali hatállyal felmentette dr. Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot a Budapesti rendőr-főkapitányság éléről. Utódja a szervezet eddigi bűnügyi helyettese, Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes lett.
Váratlanul leváltották a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét: Pósfai Gábor belügyminiszter keddi hatállyal felmentette dr. Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot, aki 2018 óta állt a szervezet élén.
Az utódját is azonnal megnevezték: szerdától Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes veszi át a fővárosi rendőrség irányítását. Baricska eddig megbízott bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesként szolgált a szervezetnél.
A váltás azért is meglepő, mert Terdik Tamás alig egy hete tartotta meg éves beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés előtt, ahol a jövő évi tervekről és a javítandó mutatókról is beszélt.
Pósfai Gábor sorra váltja le a vezetőket: kedden felmentette Góra Zoltánt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját, valamint Tóth Tamást, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjét is.
Váratlanul leváltották a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét: Pósfai Gábor belügyminiszter keddi hatállyal felmentette dr. Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot, aki 2018 óta állt a szervezet élén.
Az utódját is azonnal megnevezték: szerdától Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes veszi át a fővárosi rendőrség irányítását. Baricska eddig megbízott bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesként szolgált a szervezetnél.
A váltás azért is meglepő, mert Terdik Tamás alig egy hete tartotta meg éves beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés előtt, ahol a jövő évi tervekről és a javítandó mutatókról is beszélt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aranykonvoj-ügy: lemondásra szólítja fel a legfőbb ügyészt az ukránok ügyvédje
Az ukrán pénzszállítók jogi képviselője dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész azonnali távozását sürgeti. Az iroda szerint az aranykonvoj elleni TEK-akció feltehetően politikai megrendelésre történt, az ügyészség pedig nem akadályozta meg.
Azonnali távozásra szólította fel dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt az ukrán pénzszállítók jogi képviseletét ellátó Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda. A cég szerint a legfőbb ügyész pozíciója az Aranykonvoj-ügyben felmerült fejlemények miatt tarthatatlanná vált.
„A Legfőbb Ügyészség függetlenségébe és törvényességi felügyeleti szerepébe vetett közbizalom helyreállítása érdekében a legfőbb ügyésznek haladéktalanul távoznia kell hivatalából” – írták közleményükben, amelyben egyúttal az ügy teljes körű, független kivizsgálását sürgetik.
Az iroda azután adott ki közleményt, hogy a Telex szerdán arról írt: Orbán Viktor döntött arról, hogy március 5-én kell rajtaütni az ukrán „aranykonvojon”. Az akció során a Terrorelhárítási Központ kommandósai több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.
Az ügyvédi iroda azt közölte, az általuk megismert iratok és információk szerint a TEK-akciót feltehetően politikai megrendelésre készítette elő három szerv: az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a TEK.
A Telexen megjelent közlemény súlyos eljárási hibákról számol be. Állításuk szerint a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal az elfogás reggelén tette meg, ám azt mellékletek nélkül küldték meg a nyomozó hatóságként kijelölt Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, így
hiányoztak az alapos gyanút alátámasztó bizonyítékok.
Emellett jogellenesnek tartják az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmazott kényszerítő eszközöket, köztük bilincset, „kamzsát”, meztelenre vetkőztetést és sanyargatást. Azt is kifogásolják, hogy a kihallgatásokat az Alkotmányvédelmi Hivatal koordinálta, ám azokról sem jegyzőkönyv, sem feljegyzés nem készült, a kihallgatók személye pedig ismeretlen maradt. Az iroda szerint a Legfőbb Ügyészség továbbra is aktívan próbálja befolyásolni a folyamatban lévő nyomozásokat.
Az iroda állításait igazolhatja egy korábban napvilágot látott ügyészségi feljegyzés, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra vonatkozó érvelését, új megvilágításba helyezve a rajtaütés jogalapját.
A jogászok szerint az ügyészség volt az egyetlen olyan szerv, amely „ezt a súlyosan törvénysértő politikai kampányakciót” megakadályozhatta volna.
Az ügyvédi iroda szerint a legfőbb ügyész, dr. Nagy Gábor Bálint politikai szerepvállalása kulcsfontosságú volt:
„Személyes felelőssége felmerül az akció előkészítése, lebonyolítása és a választásokig tartó felügyelete kapcsán. Különös jelentőséget ad az ügynek, hogy míg az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ a Kormány irányítása alatt működő szervek, addig a független Ügyészség alkotmányos feladata a törvényesség biztosítása és a hatósági eljárások törvényes működésének felügyelete” – írják.
Azonnali távozásra szólította fel dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt az ukrán pénzszállítók jogi képviseletét ellátó Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda. A cég szerint a legfőbb ügyész pozíciója az Aranykonvoj-ügyben felmerült fejlemények miatt tarthatatlanná vált.
„A Legfőbb Ügyészség függetlenségébe és törvényességi felügyeleti szerepébe vetett közbizalom helyreállítása érdekében a legfőbb ügyésznek haladéktalanul távoznia kell hivatalából” – írták közleményükben, amelyben egyúttal az ügy teljes körű, független kivizsgálását sürgetik.
Az iroda azután adott ki közleményt, hogy a Telex szerdán arról írt: Orbán Viktor döntött arról, hogy március 5-én kell rajtaütni az ukrán „aranykonvojon”. Az akció során a Terrorelhárítási Központ kommandósai több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
