Két nagyobb csapásra is készül a kormány a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncokkal (például a Tescóval, a Lidl-lel, az Aldival vagy az Auchannal) szemben – írja a Telex.

A lépésekre hivatalosan az élelmiszerpazarlás megakadályozása ürügyén kerülhetne sor, az azonban nehéz helyzetbe hozhatja a jellemzően külföldi tulajdonban lévő üzletláncokat. Egy szinte teljesíthetetlen beszolgáltatási szabály alapján a láncoknak fel kellene ajánlani a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereit az államnak, de emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adóját is megemelné a kormány.

A két lépés közül a nagyobb értetlenséget és egyben felháborodást keltő a nagy láncoktól ingyen elvonná az áruiknak egy részét, azokat, amelyek közelednek a minőségmegőrzési határnapjukhoz. Amennyire tudni lehet,

– írja a portál.

A törvénytervezet azért különösen visszás, mert az élelmiszerprobléma nagyon is valós, sőt égető probléma, így a kereskedelmi láncokat nehéz helyzetbe hozó szabályt a kormány valószínűleg úgy tudja majd kommunikálni, hogy a "zöld" ügyekért teszi, az ellene tiltakozókat pedig ismét könnyű lesz a nemes ügy ellen acsarkodóknak beállítani. A lap megjegyzi, hogy az élelmiszerláncoknál állítólag 50 ezer tonna élelmiszeripari hulladék keletkezik, de ezek nagy része tényleg hulladék, vagyis nem olyan pazarlásról van szó, amely más rendszerben megmenthető.

A legnagyobb aggodalom az áruházakban kapható pékárukkal kapcsolatos. Természetesen a szabályokat majd lehet finomítani, végrehajtási rendeleteket megfogalmazni, de ez a jogszabálytervezet ebben a formájában azt jelentené,

Hiszen ezeknek a terméknek 24 órás a minőségmegőrzése, vagyis amint kijön a kemencéből a kenyér, már 48 órával a minőségmegőrzési végdátum előtt járunk, vagyis fel kell ajánlani az államnak (természetesen ingyen) a termékeket – írja a Telex.

Az érintett áruházakról a lap azt írja: a 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmi kör a napi fogyasztási cikkek kiskereskedőit érinti. Az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar, illetve a Tesco biztosan ez a kör. Mások is csinálnak ennél többet élelmiszer-kereskedelemből, például a magyar tulajdonú láncok is nagyok, vagyis a CBA, a Reál vagy a Coop, de ők régóta franchise-rendszerben, több önálló társaságként dolgoznak, így elkerülhetik a célzott szabályozásokat.

A tervezett intézkedés beleillik a Lázár János által régóta hangoztatott narratívába. Az egykori miniszter régóta a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok magyarországi kiszorításában gondolkodik.

Bár a kormány október 1-ig meghosszabbította az üzemanyagárstoppot, júliusban derül majd ki, hogy valóban tartható-e addig a hatósági ár - mondta az RTL Klub Reggeli című műsorában a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke.

Egri Gábor szerint nem csak Magyarország, egész Európa üzemanyaghiánnyal küzd, a jelenlegi helyzet azonban az orosz-ukrán háború nélkül is kialakult volna. Sőt, még rosszabbul állnánk, ha a háború miatt nem esett volna vissza a legtöbb országban a fogyasztás.

A hazai helyzetet azonban az is súlyosbítja, hogy

Ez jelenleg végsebességén működik, és egy váratlan technikai probléma esetén nincs más alternatíva a hatósági áras üzemanyag kitermelésére.

- mondta a szakértő.

Egri Gábor szerint előreláthatóan október 1-ig marad az a helyzet, hogy naponta egyre több bezárt benzinkúttal találkoznak az autósok. Ahogy fogalmazott: amíg a hatósági ár lesz, ez fenn fog állni.

Ekkor Egri Gábor szerint ki fog derülni, hogy fenntartható-e az üzemanyagok hatósági ára.

Addig is egy dolgot tudott javasolni az autósoknak: spóroljanak!

Mentővel ment kórházba a Parlamentből Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt - ezt ő maga közölte a Facebook-oldalán.

Egy képet posztolt, amin az látszik, hogy éppen a mentőautóban fekszik, vélhetően úton a kórház felé.

Áprilisban több mint 3 százalékkal, ezer köbméterenként körülbelül 934 euróra nőtt a Magyarország által megvásárolt orosz gáz ára - erre jutott a Népszava a KSH most frissített külkereskedelmi nyilvántartása alapján. A lap szerint eközben a Ttf-nek nevezett, irányadónak tekinthető holland gáztőzsde két hónappal korábbi, 800 eurós átlagára 4 százalékkal csökkent.

Ezek az arányok a lap szerint nem mutatnak összhangot a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés tavaly októbertől érvényes megújítása kapcsán hangoztatott kormányérvekkel, miszerint a megállapodás történelmi, az előzőnél nagyságrendekkel jobb, és a rezsicsökkentés biztosítéka.

A Népszava február óta készíti el a KSH adatok alapján az orosz gáztarifa becslését. Ez alapján arra jutottak, hogy az oroszok két hónap késéssel, illetve „ellapítva”, de egyértelműen a Ttf havi átlagárát veszik alapul, vagyis

Mint írják, a számok a kormány ama kijelentéseit is cáfolják, miszerint az általunk fizetett orosz tarifa bármilyen mértékben is hozzájárulna a rezsicsökkentés fenntartásához.

Az állami MVM áprilisban minden köbméter orosz földgáz megvásárlásán 300 forintot veszített. Ezt az adatot felszorozták az áprilisi lakossági forgalommal, így arra jutottak, hogy

a legalábbis tőzsdei szintű orosz gázszámla kifizetése érdekében.

Oroszország a Krímen keresztül folyamatosan szállítja ki Ukrajnából a lopott ukrán gabonát Törökországba - ezt állítják a Szabad Európa ukrán kiadásának oknyomozó újságírói műholdfelvételek alapján.

A videójukban bemutatott felvételek szerint az oroszok a nemrég megszállt

Itt aztán hajókra rakodják és török kikötőkbe viszik, ahonnan végül Szíriába kerül.

A Szabad Európa szerint a hátterében az állhat, hogy Szíria egy hete elismerte a két szakadár Kelet-Ukrajnai régió, Luhanszk és Donyeck függetlenségét, elsőként az ENSZ államai közül.