HÍREK
A Rovatból

Először tilthatnak ki képviselőket a Parlamentből a rendszerváltás óta – ma szavaz az Országgyűlés a füstgyertyázó képviselők büntetéséről

Ha az Országgyűlés elfogadja Kövér László határozatát, akkor Hadházy Ákos és a Momentum két képviselője szeptemberig nem léphet be az Országház területére. A többi tiltakozó képviselővel együtt ráadásul több mint 80 milliós büntetést is kaphatnak.


A parlamentáris demokrácia magyarországi történetében először tilthatnak ki országgyűlési képviselőket az Országházból - írja a Telex. Az Országgyűlés ugyanis hétfő délután szavaz Kövér László határozati javaslatairól, amelyek öt momentumos politikust és Hadházy Ákost érintik.

A Parlament március 18-án szavazott a Pride betiltását célzó törvénymódosítás elfogadásáról. A szavazás azonban hamar káoszba torkollott: a momentumos politikusok ugyanis tiltakozásul először lejátszották a szovjet himnuszt, valamint Orbánt és Putyint csókolózva ábrázoló montázzsal szórták tele a Parlamentet a karzatról. Mindeközben füstgyertyáztak is.

A füst gyorsan beterítette az üléstermet, több képviselő köhögni kezdett. Bányai Gábor fideszes politikusnak az incidens után orvosi ellátásra volt szüksége, míg Komáromi Zoltán DK-s képviselő véletlenül rossz gombot nyomott a szavazáskor. Latorcai János, az ülés levezető elnöke, bő egyórás szünetet rendelt el.

Kövér László alig három nappal később már ki is küldte a büntetést a képviselőknek:

• Hadházy Ákos 12 napos eltiltást és 6 havi tiszteletdíj megvonást kapott,

• Bedő Dávid 12 napos kitiltást és 6 havi fizetésmegvonást,

• Lőcsei Lajos szintén 12 napos eltiltást és 6 havi tiszteletdíj-csökkentést,

• Gelencsér Ferenc 6 nap kitiltást és 4 havi fizetésmegvonást,

• Sebők Éva 6 napos eltiltást és 4 havi tiszteletdíj megvonást,

• Tóth Endre 6 nap kitiltást és 4 havi fizetésmegvonást.

Hadházy Ákosnak 12 012 570 forintot kell visszafizetnie, amit részletekben vonnak le tőle. A Momentum öt politikusa pedig összesen 70 473 744 forintnyi büntetést kapott. A tiszteletdíjuk összege eltérő, mert más-más tisztségeket töltenek be.

Ha a parlament elfogadja a házelnök javaslatát, az érintett képviselők várhatóan szeptember végéig nem léphetnek be az Országház területére.

A határozat ellen a képviselők egyébként később fellebbeztek a mentelmi bizottságnál.

Kövér László szerint az Országgyűlés ülésének akadályozása „az egyik legsúlyosabb fegyelmi jogsértés”, amely „az állam alkotmányos működését támadja”. A házelnök határozatában azt írta: „A képviselő példátlan magatartása kihívóan közösségellenes és alkalmas volt arra, hogy megbotránkozást keltve rombolja az Országgyűlés tekintélyét és az ülés méltóságát is.”

A házelnök azzal is érvelt, hogy a füstgyertya „tűzveszélyt is jelentett közvetlen környezetére, a képviselők testi épségére és a plenáris ülésterem berendezésére is”. Kövér szerint a képviselők kizárólag a médiafigyelem felkeltése miatt vállalták be ezeket a kockázatokat.

Az Országgyűlés sajtóirodája is megerősítette a Telexnek, hogy

korábban még soha nem tiltottak ki képviselőket a Parlamentből, a rendszerváltás óta most fordul ez elő először.

Bedő Dávid nem számít meglepetésre a szavazáson, mert szerinte a parlament fideszes többsége jóvá fogja hagyni a házelnök büntetését.

„Abszurdnak találjuk, hogy megválasztott parlamenti képviselőket ki lehet tiltani a Parlamentből”

- mondta a Telexnek a Momentum frakcióvezetője, aki hozzátette: a fellebbezést csak azért nyújtották be, hogy később az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak, ehhez pedig ki kell meríteni minden hazai jogorvoslati lehetőséget.

Bedő azt is hozzátette: „Az utcán van most dolgunk, és semmi keresnivalónk a parlamentben.” A politikus elmondta, hogy május 1-jén ott lesznek Hadházy Ákos Kossuth téri tüntetésén is.

A Momentum frakciója úgy döntött, hogy a kitiltás ideje alatt a 10 fős csapatuk nem vesz részt a parlamenti munkában, csak a szavazásokra mennek be azok, akiket nem büntettek meg. Így a tavaszi ülésszakban nem lesznek ott a napirend előtti felszólalásokon, azonnali kérdések óráján, és nem vesznek részt a törvényjavaslatok vitáiban sem.

Bedő azt mondta: „Jelenleg nem látjuk értelmét a parlamenti munkának.” A frakció később dönt arról, hogy ősszel visszatérnek-e a Parlamentbe.

Kövér László nemcsak a parlamenti fegyelmi szankciókkal elégedett meg, hanem büntetőfeljelentést is tett. Bedő Dávid, Hadházy Ákos, Lőcsei Lajos és ismeretlen tettesek ellen indult nyomozás, mert állítólag veszélyeztették a képviselők testi épségét és megzavarták az ülés menetét.

Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt közölte: „az ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást, amelyről további tájékoztatás az eljárás érdekeire figyelemmel jelenleg nem adható.” Polt Péter legfőbb ügyész még nem kérte ki a képviselők mentelmi jogát az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Hang: Orbán Viktor a saját karrierje és a Fidesz végéről beszélt zárt körben
A lap több forrásra hivatkozva arról írt, hogy a Fidesz megújítását polgári szalonok létrehozásával indítanák el a választási vereség után. Orbán Viktor zárt körben állítólag már arról is beszélt, hogy a Fidesz mint márka elhasználódott.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



A Fidesz megújítását nem hagyományos pártszerkezeti keretek között, hanem első lépésként úgynevezett polgári szalonok létrehozásával indítanák el a választási vereség után – írta a Magyar Hang több forrásra hivatkozva. A lap szerint

a Fidesz mint politikai márka annyira elhasználódott, hogy ezen a néven már nem lenne esély újabb sikeres szereplésre.

A lap úgy tudja, Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök zárt körben már arról is beszélt, hogy a sikeres újrakezdést saját személye is akadályozhatja, ezért nem zárja ki, hogy egy nagyjából másfél éves gondolkodási időszak végén politikai értelemben háttérbe vonul.

Ennek mintáját a lap forrásainak értelmezése szerint a lengyel Jog és Igazságosság pártot vezető Jarosław Kaczyński szerepfelfogása jelentheti számára: egy erősen visszafogott, háttérből támogatott részvétel.

Az informális fórumok az ország különböző pontjain jönnének létre, céljuk pedig az lenne, hogy helyben továbbra is hiteles, a Fideszhez kötődő szereplők segítségével vonják be az értelmiségieket és a véleményformálókat. A lap szerint ezek a szalonok – a 2002-es vereség után létrehozott Polgári Körökkel ellentétben – nem központi pártakaratból, Orbán Viktor közvetlen irányításával szerveződnének.

Ebben a gondolkodási folyamatban szerepet kaphat Navracsics Tibor is,

aki egyéni körzetben elszenvedett veresége után nem jutott be a parlamentbe, és bejelentette visszavonulását. A Magyar Hang úgy tudja, végül Orbán Viktor győzte meg arról, hogy mégis vegyen részt a politikai oldalon belüli megújulás előkészítésében.

A Fidesz parlamenti frakciójának a tervek szerint csak másodlagos szerepet szánnának az újjáépítésben.

A súlyos választási vereség után Orbán Viktor a Patriótának adott első nagyinterjújában már „teljes megújulást” sürgetett, és jelezte, hogy a parlamenti frakciót is le kell cserélni. Nem sokkal később bejelentette, hogy ő maga sem veszi át parlamenti mandátumát, mert „máshol van rám szükség”. Döntését a régi gárda több tagja is követte, köztük Kósa Lajos is.

A vereséget követően a párton belül is felerősödtek a kritikus hangok.

Király Nóra, a Fidesz csepeli jelöltje bocsánatot kért az elmúlt évek „gyűlöletkampányáért”, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester pedig arról beszélt, hogy a pártnak „teljesen új elnökségre” van szüksége.

A kampányfőnök, Orbán Balázs elismerte, hogy rosszul mérték fel a helyzetet, és más stratégia mentén kellett volna haladniuk.

A Magyar Hang értesülései összhangban vannak azzal az üzenettel, amelyet Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök tagjainak küldött a napokban. Ebben úgy fogalmazott, hogy a Fidesz mint nagy kormányzópárt meggyengült, és ellenzéki helyzetből nem képes megújítani a teljes magyar jobboldalt. A megújulás szerinte nem a pártból, hanem kisebb-nagyobb közösségekből, klubokból indulhat el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Így adta vissza Magyarország a lefoglalt aranyat és a pénzt az ukránoknak
A magyar hatóságok szerdán a záhonyi határátkelőn adták át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fontos lépésnek nevezte a fejleményt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Arany, dollármilliók és eurómilliók – mind visszakerültek szerdán Ukrajnába, miután a záhonyi határátkelőhelyen a magyar hatóságok hiánytalanul átadták az ukrán állami Oschadbanknak a még márciusban lefoglalt vagyont. Ahogy már írtunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán értékelte a történteket:

„Fontos lépés a Magyarországgal való kapcsolatokban: ma visszajuttatták az Oscsadbank pénzeszközeit és értéktárgyait, amelyeket a magyar különleges szolgálatok idén márciusban foglaltak le.”

A szerdai nap folyamán, 10:00 és 15:45 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága adta át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat tartalmazó szállítmányt. Az átadáson jelen volt Jurij Kacion, az Oschadbank igazgatóságának elnöke és Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete is – írta a Blikk. A vagyont a bank és az ukrán állam meghatalmazásával dr. Horváth Lóránt ügyvéd vette át.

Az iroda közleménye szerint az átvétel fennakadások nélkül zajlott, az aranyat, a dollárt és az eurót a bank képviselői megvizsgálták és hiánytalanul átvették.

Az eseményről videófelvétel is készült, amit Horváth Lóránt tett közzé.

Zelenszkij bejegyzésében azt is hozzátette: „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron bejelentette: Névvel és arccal vall az NKA-botrány egyik forrása
A színész-aktivista bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egyik belső embere élő adásban fog beszélni a botrányról. Az aktivista szerint a forrásnak kulcsszerepe volt a 17 milliárdos támogatási ügy és a lemondások kirobbanásában.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Molnár Áron egy rendkívüli bejelentéssel fordult a nyilvánossághoz, amelyben egy nagy leleplezést ígért. A színész-aktivista azt közölte, hogy a csütörtöki „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” élőben fog megszólalni az egyik, Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) köthető forrása.

Molnár szerint

az informátora nem marad anonim, sőt, „nevét és arcát vállalva mondja el, hogy hogyan működött a rendszer belülről”.

Az illető új, személyes történeteket fog megosztani a hatalmi visszaélésekről, törvénytelenségekről és a szerinte kézi vezérléssel irányított rendszerről.

Molnár Áron azt állítja, forrásának kulcsszerepe volt abban, hogy a botrány egyáltalán napvilágra kerülhetett.

A forrás segítsége nélkül több fontos fejlemény sem következett volna be. „Többek között az ő segítsége nélkül nem robbant volna ki a Hankó-botrány, nem tudnánk a titkos támogatási lista létezéséről, nem mondtak volna le négyen a bizottsági tagságukról.

Molnár szerint a forrás újabb információi és megélt élményei a tisztulást segítik, hogy „végre valódi tények segíthetik azt, hogy Magyarország a következmények országa legyen”.

A bejelentés szerint az élő adás csütörtökön reggel 7-kor kezdődik a műsor YouTube-oldalán. A színész arra buzdította követőit, hogy nézzék a beszélgetést, és aki teheti, támogassa a munkáját.

Posztját egy erős mondattal zárta.

„Köszönöm, hogy a változás mellett vagytok! Holnap borítunk!”

Molnár Áron korábban azzal robbantotta ki a botrányt, hogy egyfajta állami kifizetőhelyről beszélt, amelyen keresztül szerinte 17 milliárd forintot oszthattak szét a nyilvánosság kizárásával, többek között kormányközeli előadóknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rogán korábbi propagandagyárosa szerint Balásy Gyula valójában nem önálló döntéshozóként működött
A kormányzati kommunikációs piac korábbi nagyágyúja a 24.hu-nak nyilatkozott Balásy Gyula cégbirodalmának felajánlásáról. Az üzletember szerint a valódi verseny hiánya miatt a Balásy-cégeknél a korábbi árak többszörösével kellett számolni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.

Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.

„Én személyesen azt gondolom, hogy Balásy Gyula az elmúlt évtizedben valójában nem önálló döntéshozóként működött. Az üzleti és stratégiai döntések mögött mindig volt egy politikai és hatalmi koordinációs háttér” – fogalmazott.

Az üzletember arról is beszélt, hogy miután 2018-ban az ő cégeit kiszorították az állami piacról, több korábbi kollégája Balásy cégeinél helyezkedett el, így volt némi rálátása a történtekre. Azt állítja, 2019 körül olyan információk jutottak vissza hozzá a piacról, hogy az árak jelentősen megemelkedtek.

„Azt hallottam, hogy azokhoz az árakhoz képest, amelyekkel mi korábban dolgoztunk, már háromszoros vagy négyszeres szorzókkal kellett tervezniük ugyanazokon a feladatokon”

– mondta, hozzátéve, hogy a valódi verseny hiánya szerinte törvényszerűen vezet túlárazáshoz.

A történet sokban emlékeztet Kuna Tibor korábbi felemelkedésére és bukására. Az üzletember cégei 2018-ig szintén milliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyertek, majd hirtelen kegyvesztetté váltak. Elmondása szerint két hét alatt az állam az összes szerződésüket felmondta, a feladatokat pedig szinte kivétel nélkül a Balásy-csoport kapta meg.

A megrendelések elvesztése után Kuna egykor piacvezető cégei elértéktelenedtek, egyikük később felszámolás alá is került.

Az üzletember ellen korábban áfacsalás miatt indult büntetőügy 245 millió forintnyi hamis számla befogadása miatt, amit az előkészítő tárgyaláson el is ismert.

A Balásy-cégek az elmúlt években több nagy értékű állami megbízást kaptak. A magyar uniós elnökség kommunikációjára a tervezett egymilliárd forint helyett közel 30 milliárdos megbízást kaptak. A Szuverenitásvédelmi Hivataltól kevesebb mint öt hónap alatt nettó 1,28 milliárd forintot, a külügyminisztériumtól pedig közel egymilliárdot kaptak zászlókra és molinókra.

A cégcsoport a Diákhitel Központtal is újra szerződött, miután Magyar Péter a megbízásokat túlárazottnak nevezte. Az ügyletek árlistáiért indított közadatpert az Átlátszó első fokon megnyerte, a bíróság pedig kötelezte a Diákhitel Központot az adatok kiadására. Később nyilvánosságra került egy 2021-es KEHI-jelentés is, amely több szerződésnél túlárazást vagy aránytalanságot állapított meg. A közpénzekből finanszírozott megbízások mellett Balásy személyes vagyongyarapodása is a figyelem középpontjába került, többek között egy Tihanyban épült luxusvilla miatt, amelynek építését Hadházy Ákos képviselő szerint szabályossági problémák övezik.

Kuna Tibor a 24.hu-nak azt is elmondta, nem térne vissza a piacra, és úgy véli, az államnak másfajta kommunikációra lenne szüksége.

„Én továbbra is azt gondolom, hogy az államnak nem politikai propagandára, hanem közszolgálati kommunikációra van szüksége”

– jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk