HÍREK
A Rovatból

Több ezren tüntettek a fakivágás ellen a Kossuth térnél

Előbb az Agrárminisztérium épülete előtt demonstráltak, majd a Parlament előtt folytatódott a békés tiltakozás.


Tüntetést szervezett péntek kora estére az Agrárminisztérium épülete elé az LMP "az erdeink tarvágása ellen, és a nemzeti parkok területének eladása ellen". A Facebookon hirdették meg a demonstrációt, amelyre közel 58 ezer ember jelezte érdeklődését, 8600-an pedig a részvételüket is.

"A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat. Ezenkívül felmerült, hogy a nemzeti parkok területének egy részét is értékesíteni kívánja a kormány. Ez ellen minden eszközzel tiltakoznunk kell, mert épp most tervezik tönkretenni a gyermekeink jövőjét!" - írták a szervezők az esemény leírásában.

Facebook-oldalunkon élőben közvetítettük a tüntetés eseményeit:

Fél hatra már szép számú - pár száz fős - tömeg gyűlt össze a Kossuth térnél. Sok gyerek is volt a résztvevők között, illetve számos olyan tiltakozót lehetett látni, aki táblával érkezett. Fél hétre már több ezresre nőtt a tömeg.

A demonstráció házigazdája 6 órakor szólt először a tömeghez. Elmondta: "Azért vagyunk itt, hogy megvédjük a fákat, mert mi a Fidesszel szemben pontosan tudjuk, hogy a fák jelentik a jövőt". Kijelentette azt is: megüzenik a kormánynak, hogy harcolni fognak, hogy megakadályozzák az erdőirtást "békésen, de minden eszközzel".

Az első felszólaló Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere volt, aki azzal indított, hogy valószínűleg a kormány sem számított széles körű ellenállásra, amikor rendeletet hozott "az erdeink kiirtásáról".

"Tarvágás - ez Orbán Viktor kormányának új jelszava"

- jelentette ki Baranyi, aki többször is "Tarvágó Viktornak" nevezte a miniszterelnököt.

Közölte, hogy Ferencvárosban folytatják azt a munkát, hogy minden lehetséges helyen fát ültetnek, zöldfelületeket teremtenek, és befektetnek a közintézmények energetikai korszerűsítésébe. Emellett megemelik a szociális támogatási rendszerükben a támogatási összegeket. Arra biztatta a településvezetőket, hogy tegyenek hasonló lépéseket: szánjanak több pénzt zöldítésre és segítsék az embereket, hogy "ne kelljen választaniuk a fűtés és az étkezés között".

"Tegyük meg mi, falvak, városok polgármesterei azt, ami a kormány feladata lenne!"

- szólított fel.

Másodjára Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke lépett a mikrofon elé, aki arról beszélt, hogy a kormány rendelete nem megoldás a téli fűtésre, ráadásul ez a klímacélok elérését sem segíti elő. Elmondta, hogy jelenleg kétmillió hektár erdő van Magyarországon, ez pedig csak a hatoda annak, amihez a klímasemlegességhez szükségünk lenne.

Felhívta a figyelmet arra, hogy "az erdők elpusztítása nem játék, Orbán Viktor nem játszhat a gyermekeink, unokáink és a mi életünkkel sem". Azt is kijelentette: "Ha nem lesz erdő, előbb-utóbb mi sem leszünk. (...) Vagyis aki elpusztítja az erdőket, az kockára teszi az emberek életét!"

Az LMP társelnöke után Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája szólt a tüntetőkhöz. A 20 éves fiú arról beszélt, hogy a kormány nem tesz semmit az ökológiai és klímakatasztrófa elkerüléséért, és nem érdekli őket az, hogy a fiataloknak milyen jövője lesz így, csak azzal törődnek, hogy minél több pénzt kiszivattyúzzanak a természetből és a társadalomból. Szerinte a radikális változásokhoz nem elég tüntetéseket szervezni, ezért arra buzdította az embereket, hogy csatlakozzanak mozgalmakhoz, láncolják magukat fákhoz, akadályozzák meg, hogy tavakat betonozzanak le.

"Nem tudom folyamatosan nézni, ahogy tönkretesznek mindent. Fel kell állnunk, és rá kell jönnünk, hogy a döntés a mi kezünkben van" - jelentette ki. Majd hozzátette: "Jöhet könnygáz, jöhet sokkoló, jöhet 150 000 forintos pénzbírság, engem nem érdekel!"

Beszéde végén mindenkit meghívott a természetvédelmi civil szervezetek jövő szerdai tüntetésére.

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője következett a színpadon, aki nemzetárulónak nevezte a kormányt a tűzifarendelet miatt.

"Amikor a bőrünkön érezzük a klímaválságot és az energiaválságot, akkor azt gondolnánk, hogy a kormány valamilyen korrekciót végez a politikáján. Ezzel szemben természetpusztító rendeletet hozott"

- jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy már a fideszes polgármesterek is szembemennek a kormány intézkedésével.

Mint mondta, a természetvédelmi kincsek védelme nem lehet pártpolitikai acsarkodások része, ez "az unokáink jövőjének kulcsa". Szerinte nem nemzeti és keresztény kormány az, amely lehetővé teszi a védett erdők elpusztítását, és tétlenül nézi, hogy kiszárad az ország, és szennyezik a folyókat.

Ha pedig a kormány nem látja, miképp kell cselekedni, "akkor nekünk kell kikényszeríteni ezeket a lépéseket" - közölte. Beszéde végén nemzeti mozgalom szervezésére biztatott a környezetvédelem érdekében.

A tüntetés egy pontján a Fridays For Future Magyarország egyik aktivistája egy láncfűrésszel lépett a színpadra, majd arra kérte a tömeget, hogy karjaik felemelésével "formázzank" lombkoronát. Amikor pedig beindította a láncfűrészt és körbemutatta, a tüntetők leengedték a karjukat, ezzel szimbolizálva a tarvágást.

Az utolsó felszólaló Ungár Péter, az LMP politikusa volt, aki Orbán Viktor 2020-as évértékelőjén elhangzott szavaival indított. A miniszterelnök akkor kijelentette: "Az alkotmányunk is azt mondja, hogy a jövő nemzedékének felelősséggel tartozunk, ezért kell megóvnunk a Kárpát-medence csodálatos élővilágát. Hogy katonás legyek, a klíma- és természetvédelem egyenesen keresztény és hazafias kötelességünk". Ungár erre azt mondta, hogy Orbán valószínűleg nem gondolta komolyan ezt, és bár a klímaváltozás nem az ő hibája, az igen, hogy a kormány nem készül fel a klímaváltozás hatásaira. Kijelentette, hogy ők meg fogják akadályozni ezt a természetrombolást, a küzdelem pedig most kezdődik. Az LMP célja az, hogy csoportokat, riadóláncokat alapítsanak, hogy az ország minden pontján ott tudjanak lenni, ha ki akarják vágni az erdőket.

"Ha az első tíz alkalommal megakadályozzuk ezt, a tizenegyedik alkalommal abba fogják hagyni. Mindent meg fogunk tenni, hogy megvédjük a saját testünkkel Magyarország természeti kincseit"

- jelentette ki beszéde végén.

Ezután a szervezők arra kérték a tüntetőket, hogy vonuljanak át a Kossuth térre, ott pedig üljenek le. Ekkor csendes tiltakozás kezdődött a Parlament épülete előtt, ami nagyjából 20 percig tartott. Fél nyolckor aztán a szervezők bejelentették, hogy a tüntetés hivatalosan véget ért, ezt követően a tömeg oszlani kezdett, de jó néhányan ülve maradtak a téren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tévedés” – reagált Orbán, amikor szembesítették vele, hogy Moszkva kimaradt az '56-os brüsszelezős beszédéből
A miniszterelnök szerint végig szó volt a szovjetekről, nem érti a kritikát. Brüsszelbe késve ért, Zelenszkijt addigra már elutazott.


Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.

A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”

A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.

A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.

A tanácskozáson Ukrajnáról is született közös állásfoglalás, amelyet 26 tagállam fogadott el – Magyarország ismét nem csatlakozott ehhez.

Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.

Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”

Úgy fogalmazott, hogy az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, de Magyarország nem kíván részt venni ebben.

Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.

A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.

A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.

Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár

a csomag „folytatja a szankciós politikát, amely gyökerében elhibázott”, a miniszterelnök szerint Magyarországot „nem érinti negatívan”.

Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szabó Andrea politológus: Közel kétszer annyian lehettek a Tisza, mint a Fidesz rendezvényén
A politológus és hallgatói tömegfigyeléssel mérték a csütörtöki rendezvényeket. A számításokat online modellezéssel is megerősítették.


Szabó Andrea politológus szerint jóval többen vettek részt a Tisza Párt csütörtöki rendezvényén, mint a Fidesz Békemenetén. Az ELTE oktatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy

a különbség akár kétszeres is lehetett.

Szabó Andrea és hallgatói több csoportban voltak jelen mindkét eseményen. Mint írta, „a nap folyamán folyamatosan kapcsolatban álltunk egymással, pontosan tudtuk, hogy melyik hallgatói csapat hol van, és kísértük a tömegeket, az elején, a közepén és a végén is”.

A politológus az így gyűjtött adatokat a MapChecking nevű tömegszámláló alkalmazás segítségével is elemezte.

Eredményei alapján a Békemeneten körülbelül 85–92 ezer ember vett részt, míg a Tisza Párt megemlékezésén 160–170 ezren lehettek

Szabó Andrea úgy fogalmazott: ezek a becslések szerinte konzervatívnak számítanak, de abban biztos, hogy „az Orbán Viktor által is hangoztatott kétszeres fideszes többség nem igaz”.

via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Oroszország „fájdalmas válaszlépéseket fog tenni”, ha az EU elkobozza a befagyasztott orosz vagyont
Az orosz külügyi szóvivő azt mondta, az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Marija Zaharova szerint Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére.


„Az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére országunk ellen” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján a 19. szankciócsomagról.

„Már szinte minden lehetőséget kipróbáltak, hogy megvalósítsák elképzelésüket, amelynek célja, ahogy ők fogalmaztak, Oroszország stratégiai vereségének, a orosz gazdaság és védelmi képességének meggyengítésének elérése”

– tette hozzá.

A szóvivő kijelentette, hogy az Európai Unió bármilyen, az orosz eszközök elkobzására irányuló intézkedése jogi szempontból érvénytelen, és Moszkva fájdalmas válaszlépéseket fog tenni, a kölcsönösség elve alapján, az okozott kár megtérítésére.

Kontraproduktívnak nevezte az amerikai pénzügyminisztérium által a Rosznyefty és a Lukoil ellen arra hivatkozva meghirdetett szankciókat, hogy az orosz fél nem eléggé elkötelezett az ukrajnai békefolyamat iránt. Mint mondta,

ez a lépés ez nem segít előmozdítani abban, hogy jelentősebb tárgyalási eredményeket érjenek el az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.

Emlékeztetett rá, hogy „jogtalan szankciókkal” az előző amerikai kormányzatnak sem sikerült rákényszerítenie Oroszországot, hogy feladja nemzeti érdekeit. Szerinte az eredmény most is pontosan ugyanaz lesz: „belpolitikai szempontból kudarc, és negatív hatással lesz a békés gazdaság stabilitására”.

Azt hangoztatta hogy Oroszország számára nem jelent különösebb problémát az amerikai pénzügyminisztérium döntése, mert „stabil immunitást fejlesztett ki a nyugati korlátozásokkal szemben, és továbbra is magabiztosan fejleszti gazdasági és energetikai potenciálját”.

Zaharova szerint Moszkva nem lát jelentős akadályt az orosz-amerikai kapcsolatok folytatása előtt az ukrajnai rendezés politikai kereteinek egyeztetése terén.

Hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatások helyett diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség, olyan tárgyalási konfigurációra, „amely megszünteti a konfliktus alapvető okait, és biztosítja a megbízható békét az eurázsiai és globális oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítésének kontextusában”.

Mint mondta, az orosz külügyminisztérium kész felvenni a kapcsolatot az amerikai társtárcával azoknak a megállapodásoknak a megvalósítása érdekében, amelyekre a két ország elnöke az október 16-án telefonon folytatott beszélgetése során jutott. Célként az orosz-amerikai párbeszéd paramétereinek konkretizálását nevezte meg, mind a kétoldalú kapcsolatok különböző aspektusait, mind az ukrán rendezés további közös lépéseit illetően.

A reagálást arra, hogy Donald Trump amerikai elnök lemondta a kétoldalú csúcstalálkozónak a közeljövőben való megtartását, Zaharova a Kreml hatáskörébe utalta.

Via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Medvegyev: A budapesti békecsúcs lemondása Oroszország elleni háborús cselekmény
A volt orosz államfő szerint az amerikai elnök voltaképp teljesen Európa mellé állt. Ez azt jelenti, hogy ezzel Oroszország ellen foglalt állást.


Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:

a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.

Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy

Trump „teljes mértékben szolidaritást vállalt az őrült Európával”.

Medvegyev szerint Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Hozzátette: meglátása szerint van „egyértelmű előnye is az amerikai elnök ingájának újabb kilengésében”, mivel így még erőteljesebben lehet támadni Ukrajnát, és „nem kell tekintettel lenni a felesleges tárgyalásokra, és a győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni”.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: