News here
hirdetés

HÍREK

Több ezren tüntettek a fakivágás ellen a Kossuth térnél

Előbb az Agrárminisztérium épülete előtt demonstráltak, majd a Parlament előtt folytatódott a békés tiltakozás.

Link másolása

hirdetés

Tüntetést szervezett péntek kora estére az Agrárminisztérium épülete elé az LMP "az erdeink tarvágása ellen, és a nemzeti parkok területének eladása ellen". A Facebookon hirdették meg a demonstrációt, amelyre közel 58 ezer ember jelezte érdeklődését, 8600-an pedig a részvételüket is.

"A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat. Ezenkívül felmerült, hogy a nemzeti parkok területének egy részét is értékesíteni kívánja a kormány. Ez ellen minden eszközzel tiltakoznunk kell, mert épp most tervezik tönkretenni a gyermekeink jövőjét!" - írták a szervezők az esemény leírásában.

Facebook-oldalunkon élőben közvetítettük a tüntetés eseményeit:

Fél hatra már szép számú - pár száz fős - tömeg gyűlt össze a Kossuth térnél. Sok gyerek is volt a résztvevők között, illetve számos olyan tiltakozót lehetett látni, aki táblával érkezett. Fél hétre már több ezresre nőtt a tömeg.

hirdetés

A demonstráció házigazdája 6 órakor szólt először a tömeghez. Elmondta: "Azért vagyunk itt, hogy megvédjük a fákat, mert mi a Fidesszel szemben pontosan tudjuk, hogy a fák jelentik a jövőt". Kijelentette azt is: megüzenik a kormánynak, hogy harcolni fognak, hogy megakadályozzák az erdőirtást "békésen, de minden eszközzel".

Az első felszólaló Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere volt, aki azzal indított, hogy valószínűleg a kormány sem számított széles körű ellenállásra, amikor rendeletet hozott "az erdeink kiirtásáról".

"Tarvágás - ez Orbán Viktor kormányának új jelszava"

- jelentette ki Baranyi, aki többször is "Tarvágó Viktornak" nevezte a miniszterelnököt.

Közölte, hogy Ferencvárosban folytatják azt a munkát, hogy minden lehetséges helyen fát ültetnek, zöldfelületeket teremtenek, és befektetnek a közintézmények energetikai korszerűsítésébe. Emellett megemelik a szociális támogatási rendszerükben a támogatási összegeket. Arra biztatta a településvezetőket, hogy tegyenek hasonló lépéseket: szánjanak több pénzt zöldítésre és segítsék az embereket, hogy "ne kelljen választaniuk a fűtés és az étkezés között".

"Tegyük meg mi, falvak, városok polgármesterei azt, ami a kormány feladata lenne!"

- szólított fel.

Másodjára Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke lépett a mikrofon elé, aki arról beszélt, hogy a kormány rendelete nem megoldás a téli fűtésre, ráadásul ez a klímacélok elérését sem segíti elő. Elmondta, hogy jelenleg kétmillió hektár erdő van Magyarországon, ez pedig csak a hatoda annak, amihez a klímasemlegességhez szükségünk lenne.

Felhívta a figyelmet arra, hogy "az erdők elpusztítása nem játék, Orbán Viktor nem játszhat a gyermekeink, unokáink és a mi életünkkel sem". Azt is kijelentette: "Ha nem lesz erdő, előbb-utóbb mi sem leszünk. (...) Vagyis aki elpusztítja az erdőket, az kockára teszi az emberek életét!"

Az LMP társelnöke után Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája szólt a tüntetőkhöz. A 20 éves fiú arról beszélt, hogy a kormány nem tesz semmit az ökológiai és klímakatasztrófa elkerüléséért, és nem érdekli őket az, hogy a fiataloknak milyen jövője lesz így, csak azzal törődnek, hogy minél több pénzt kiszivattyúzzanak a természetből és a társadalomból. Szerinte a radikális változásokhoz nem elég tüntetéseket szervezni, ezért arra buzdította az embereket, hogy csatlakozzanak mozgalmakhoz, láncolják magukat fákhoz, akadályozzák meg, hogy tavakat betonozzanak le.

"Nem tudom folyamatosan nézni, ahogy tönkretesznek mindent. Fel kell állnunk, és rá kell jönnünk, hogy a döntés a mi kezünkben van" - jelentette ki. Majd hozzátette: "Jöhet könnygáz, jöhet sokkoló, jöhet 150 000 forintos pénzbírság, engem nem érdekel!"

Beszéde végén mindenkit meghívott a természetvédelmi civil szervezetek jövő szerdai tüntetésére.

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője következett a színpadon, aki nemzetárulónak nevezte a kormányt a tűzifarendelet miatt.

"Amikor a bőrünkön érezzük a klímaválságot és az energiaválságot, akkor azt gondolnánk, hogy a kormány valamilyen korrekciót végez a politikáján. Ezzel szemben természetpusztító rendeletet hozott"

- jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy már a fideszes polgármesterek is szembemennek a kormány intézkedésével.

Mint mondta, a természetvédelmi kincsek védelme nem lehet pártpolitikai acsarkodások része, ez "az unokáink jövőjének kulcsa". Szerinte nem nemzeti és keresztény kormány az, amely lehetővé teszi a védett erdők elpusztítását, és tétlenül nézi, hogy kiszárad az ország, és szennyezik a folyókat.

Ha pedig a kormány nem látja, miképp kell cselekedni, "akkor nekünk kell kikényszeríteni ezeket a lépéseket" - közölte. Beszéde végén nemzeti mozgalom szervezésére biztatott a környezetvédelem érdekében.

A tüntetés egy pontján a Fridays For Future Magyarország egyik aktivistája egy láncfűrésszel lépett a színpadra, majd arra kérte a tömeget, hogy karjaik felemelésével "formázzank" lombkoronát. Amikor pedig beindította a láncfűrészt és körbemutatta, a tüntetők leengedték a karjukat, ezzel szimbolizálva a tarvágást.

Az utolsó felszólaló Ungár Péter, az LMP politikusa volt, aki Orbán Viktor 2020-as évértékelőjén elhangzott szavaival indított. A miniszterelnök akkor kijelentette: "Az alkotmányunk is azt mondja, hogy a jövő nemzedékének felelősséggel tartozunk, ezért kell megóvnunk a Kárpát-medence csodálatos élővilágát. Hogy katonás legyek, a klíma- és természetvédelem egyenesen keresztény és hazafias kötelességünk". Ungár erre azt mondta, hogy Orbán valószínűleg nem gondolta komolyan ezt, és bár a klímaváltozás nem az ő hibája, az igen, hogy a kormány nem készül fel a klímaváltozás hatásaira. Kijelentette, hogy ők meg fogják akadályozni ezt a természetrombolást, a küzdelem pedig most kezdődik. Az LMP célja az, hogy csoportokat, riadóláncokat alapítsanak, hogy az ország minden pontján ott tudjanak lenni, ha ki akarják vágni az erdőket.

"Ha az első tíz alkalommal megakadályozzuk ezt, a tizenegyedik alkalommal abba fogják hagyni. Mindent meg fogunk tenni, hogy megvédjük a saját testünkkel Magyarország természeti kincseit"

- jelentette ki beszéde végén.

Ezután a szervezők arra kérték a tüntetőket, hogy vonuljanak át a Kossuth térre, ott pedig üljenek le. Ekkor csendes tiltakozás kezdődött a Parlament épülete előtt, ami nagyjából 20 percig tartott. Fél nyolckor aztán a szervezők bejelentették, hogy a tüntetés hivatalosan véget ért, ezt követően a tömeg oszlani kezdett, de jó néhányan ülve maradtak a téren.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Zuhant a forint Orbán Viktor parlamenti beszéde alatt
Az euró 409, a dollár 425 forintig is gyengült.

Link másolása

hirdetés

Ahogy korábban írtunk róla, megtartotta az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök jellemzően a brüsszeli szankciókat, a Nyugat háborúpárti hozzáállását és az USA szerepét emelte ki az európai energiaválság és a gazdasági nehézségek okaként. Ezzel pedig szembeállította Magyarország háborúellenes magatartását és áldozatszerepét a konfliktusban.

Mindeközben meredekek esésbe kezdett a forint árfolyama:

míg kora délután 406 forintba került egy euró, a beszéd alatt gyorsan esni kezdett, 409-ig meg sem állt

– írja a hvg.hu.

Jelenleg (délután háromnegyed 4-kor) 407,60 forintba kerül egy euró.

hirdetés

A beszédben Orbán kitért arra is, hogy ha nem érkeznek az EU-pénzek, akkor más forrásból próbál pénzt szerezni a kormány, ennek érdekében „európai partnereinkkel és másokkal” már meg is indultak az egyeztetések.

A dollárral szemben délután 2 körül került mélypontra a forint, akkor 425,36 forintba került egy dollár, azóta 421 fölé erősödött. Az amerikai devizakereskedők egyébként nagyjából a beszéddel egy időben kezdték a kereskedést, ez is befolyásolhatta a forint és a dollár viszonyát.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Teljesen leállt Magyarország második legnagyobb erőműve hétfő délelőtt
A jelek arra mutatnak, hogy nem tervezett leállás történt a Mátrai Erőműben.

Link másolása

hirdetés

Hétfőn délelőtt 10 óra körül teljesen leállt a Mátrai Erőmű, és mivel a Paksi Atomerőmű 1. blokkja karbantartás miatt még mindig nem termel, valamint a borús idő miatt a naperőművek termelése is alacsony, az import aránya kiemelkedően magas a hazai áramellátásban és hétfő dél körül 40 százalék körül alakult – írja a Portfolio.hu.

A Mavir adatai szerint a 950 MW teljesítésre képes erőmű működése, vasárnap hajnaltól, több mint 500 MW-ról fokozatosan csökkent, majd hétfőre elérte a nullát.

Az erőmű honlapján egyelőre nincs hír a leállásról, ahogy hétfő délután négy óráig más módon sem számoltak be az esetről, így magyarázatot sem adtak rá. Ez azt valószínűsíti, hogy nem tervezett leállásról volt szó.

Mindeközben a Paksi Atomerőmű blokkjai közül éppen ma, az augusztus 5-i leállása óta szeptember 26-án indulna újra az egyes blokk, azonban a gazdasági portál szerint még nem működik. Az áramellátás helyzetét tovább rontja a borús idő, ami miatt naperőművek termelése is rendkívül alacsony. A jelentés szerint mai napon alig haladta meg az 500 MW-ot.

A Mavir adatai szerint Magyarországra Szlovénián és Horvátországon kívül minden szomszédos országból érkezik áram.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
„Szánalmas kormányunk és kormányfőnk van, nagy száj és kis tehetség” – így reagált Orbán beszédére az ellenzék
Szabó Tímea szerint a miniszterelnök nem mond igazat, a Momentum elnöke pedig úgy véli, a kormány éppen bedönti a középosztályt.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, Orbán Viktor napirend előtt szólalt fel a hétfői parlamenti ülésen. A miniszterelnök beszélt az orosz-ukrán háborúról, az energiaválságról, az Európai Unióról, a hazai fejlesztésekről, a családtámogatásról, egyetemi és hadipari fejlesztésről.

Az ellenzéki és kormánypártok egymás után reagáltak a kormányfő beszédére.

Mi Hazánk: Toroczkai László frakcióvezető

"Nem hallottunk semmi újat miniszterelnök úr részéről, ezeket a mondatokat már hallottuk az elmúlt hónapokban.

Olyan krízishelyzet van Magyarországon, hogy igazi nemzeti konzultációra lenne szükség, de amit ma hallottunk, az nem nemzeti konzultáció. Előre kellene kikérni az emberek véleményét" - mondta. Beszélt arról is, hogy nem érti, miért szavazta meg Orbán a szankciókat, amiket most a gazdasági válság okaként említ. Emlékeztetett rá, hogy a pártja kérte a kormányt, hogy csökkentse a világviszonylatban is elképesztően magas rendszerhasználati díjakat, de ehhez képest tovább drágították azt. Azt kérdezte, ezt miért nem vállalja át az állam. Szerinte a kormányt nem érdeklik a javaslataik - írja a 24.hu.

hirdetés

Jobbik: Lukács László György

A frakcióvezető szerint az oroszok tudnák befejezni a háborút, mert ők kezdték el. Szerinte téved Orbán, amikor a nyugatot hibáztatja a háborúért.

Hiába kritizálja a kormányfő a szankciós politikát, hiszen ő maga is megszavazta mindegyik szankciót.

Mit tudna még tenni az unió? - kérdezte, hozzátéve, hogy az látszik, hogy a szankciók működnek. “Ön soha nem ismerteti a valós orosz adatokat - tette hozzá. A politikus szerint fontos lenne a hazai kis- és középvállalkozások támogatása.

LMP: Ungár Péter

Nem kell szeretni Nyugat-Európát, de az még mindig jobb mint az orosz - közölte többek között a kormányfői beszédre reagálva.

Párbeszéd: Szabó Tímea

Orbán Viktor nem mond igazat,

mert nem igaz, hogy azért rossz a helyzet Magyarországon, mert a szomszédban háború dúl. A többi ukránokkal határos országban nincs ilyen infláció - magyarázta. Emlékeztetett rá, hányszor nem mondott igazatt a kormányfő. Például az adóemelésről, a megszorításokról. Majd beszélt a kenyér áráról, a pedagógusok béréről is, és felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormány a rezsicsökkentés megvédést ígérte. De most azt látni, hogy vannak megszorítások mégis. Ő is azt kérte, hogy csökkentsék a rendszerhasználati díjat és támogassák a családokat.

MSZP: Gurmai Zita

Brutális a drágulás és katasztrófális a helyzet az országban - mondta a politikus. Szerint "ordas hazugság", hogy mindezért a háború és Brüsszel politikája a felelős. Úgy fogalmazott, hogy most

nem rezsicsökkentés történt, hanem a "rezsicsökkentés eltörlése". Most “rezsistopra van szükség”

és áfacsökkentésre kellene - mondta. Úgy vélte, hogy az képtelenség, hogy a Pakson termelt áramért többszörös árat kérnek a magyar családoktól.

Momentum: Gelencsér Ferenc

A politikus szintén azt vetette Orbán szemére, hogy ő is megszavazta a szankciókat, amiket most kritizál. A rezsiszámlák hamarosan megérkeznek és ezt nem lehet sokáig elfedni - figyelmeztetett.

“Önök éppen bedöntik a középosztályt"

- mondta.

Szerinte lehetett tudni, hogy gazdasági nehézségek jönnek, a kormány mégis elosztogatta a tartalékokat. A háborúról úgy vélekedett, hogy Orbánékon kívül mindenki tudja, hogy béke csak akkor lesz, ha az ukránok győznek és hazazavarják az oroszokat.

Demokratikus Koalíció - Gyurcsány Ferenc

A politikus úgy fogalmazott: “Önök találkoznak és kezet fognak a gyilkosokkal”, ez pedig szégyen. Szerinte a a magyar kormány nem az embereket megkínzó gyilkosok büntetését kéri az orosz-ukrán háborúban, hanem a háborús bűnökkel vádolt Oroszország oldalára állt. A világ Ukrajna oldalán áll - tette hozzá. A frakcióvezető közölte, az Orbán-kormány emiatt a “rongyemberek” táborába tartozik. Arról is beszélt, hogy a kabinet most véget vetett a szabadságharcos politikának, mert meg akar felelni Brüsszelnek. Emiatt hoznak most új törvényeket. De "közeleg az államcsőd" - figyelmeztetett. Szerinte

"szánalmas kormányunk és kormányfőnk van, nagy száj és kis tehetség. Láttunk már ilyet, előbb-utóbb vége lesz"

- mondta végül Orbán beszéde után.

Hadházy Ákos - aki még mindig nem vehet részt a parlamenti üléseken, mivel Kövér László továbbra sem engedi neki letenni a képviselői esküt - egy Facebook-bejegyzésben reagált:

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté az ellenzéket kritizálta, szerinte a kormány kritikusai mindig csúsztatnak, és ez rossz az országnak.

“Miért nem hagynak fel a Magyarország-ellenes politikával?”

– kérdezte.

Hozzátette, hogy a kormány a magyar érdekeket nézi, míg az ellenzék Brüsszelét. Végül gratulált a harmadik Gyurcsány-kormány megalakításához, hozzátéve, hogy szerinte az ellenzékben kétféle politikus van, az aki már az árnyékkormány tagja, és az, aki az akar lenni. Végül az ellenzéknek nyújtott amerikai pénzekről azt kérdezte, hogy mit ígértek cserébe.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
December elejére elkészülnek az új családtámogatási intézkedések
Orbán Viktor a parlamenti ülésen jelentette be, hogy tovább szélesítik a családtámogatást. Három fő cél van, például az, hogy az első gyerek minél hamarabb megszülessen.

Link másolása

hirdetés

Mint mi is megírtuk, Orbán Viktor napirend előtt szólalt fel az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján. Többek között beszélt az orosz-ukrán háborúról, az uniós szankciókról és a magyar kormány intézkedéseiről és a családtámogatások is szóba kerültek.

A miniszterelnök értékelése szerint Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor, és bár a szankciók súlyos károkat okoznak, van esély arra, hogy a kormány ebből a válságból is megerősödve hozza ki az országot. Azt mondta, hogy a kormány "erős tempót diktál" majd a következő hónapokban.

Beszélt arról, hogy

a kormány a következő két év válságkezelési időszakában sem adja fel nemzetstratégiai céljait, folytatja a közlekedési hálózatok fejlesztését, a családtámogatási programokat, a fejlesztésalapú gazdaság kiépítését, az egyetemfejlesztési programot, a haderő fejlesztését és a nemzetegyesítő programot.

Azt ígérte:

hirdetés
a családtámogatást tovább szélesítik, december elején alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, és abban már új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd.

Orbán Viktor közölte: a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. A magyar európai nemzet, olyan fontos árnyalat az unióban, mint bármely más tagállam, és az EU csak akkor lesz erős, ha minden árnyalatát megtartja tiszteli. "Büszke nemzet vagyunk", amely tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle - mondta.

Pénteken Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára azt mondta, hogy a kormányzat 2010 óta azon dolgozik, hogy a családokat támogatni tudja, arra törekszik, hogy a családtámogatási intézkedések rugalmasak legyenek. A "finomhangolásoknak" három célt kell szolgálniuk - mondta.

Ezek közé tartozik:

• az első gyermek minél hamarabb megszülessen

• a gyerekvállalás ne jelentsen anyagi terhet a szülőknek

• lehessen minőségi kapcsolat a munka és a család között.

Szerinte a kormány számos eredményt tud felmutatni ezen a területen. 2010-hez képest 80 százalékkal nőtt az állami bölcsődei helyek száma, háromszor annyi településen biztosított ez az ellátás, és 2014 és 2021 között 177 milliárd forint állt rendelkezésre bölcsődei helyek bővítésére.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: