HÍREK
A Rovatból

Elkezdték elzárni az oroszok a gázcsapokat, mi még ezt a fűtési szezont biztosan kihúzzuk

Új történelmi csúcsot ért el a gáz ára a holland tőzsdén, ami azt jelenti, hogy a Gazprom elkezdte visszafogni a gázszállítást és ez még csak a kezdet.


Bár még reggel azt jelentette be a Gazprom, hogy nem tervezi elzárni az európai gázcsapot, a számok nem ezt mutatják. A holland tőzsdén rekordárat, 193 eurót ért el a nyersanyag. Ez úgy jött ki, hogy az orosz állami holding mára csak 20 százaléknyi szállítási kapacitást foglalt le a Jamál-Európa gázvezetéken és az árak gyakorlatilag elszálltak az egekbe.

Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy lesz-e fűtés, lesz-e ipari termelés, lesz-e valahol drágulás. Török Lajossal, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjével értékeltük a helyzetet.

- Eddig még azért azt lehetett olvasni, hogy érkezik a gáz, megnyugodhattunk, ez a szám viszont aggodalomra ad okot...

- Nyilván, ez az eszkalálódása a konfliktusnak és egyértelműen negatív fejlemény.

Ez egy kettős fegyver Oroszország kezében, hiszen részben persze Európát is nehéz helyzetbe hozzák. De azzal talán, hogy a fűtési szezon vége felé közeledünk, talán nem lesz olyan negatív a hatása, mint ha mondjuk a tél elején jön egy ilyen döntés.

Ugyanakkor ez az utolsó bevételi forrás, amelyet külföldről kaptak, is megszűnik Oroszország számára.

Az árak tekintetében a 193 euró volt a csúcs reggel, azóta azért volt egy kis korrekció, most már 168 euróért kereskedik, de akkor is 50 százalékos emelkedést mutat. Ez alap esetben azt is jelenti, hogy a rezsiköltségeknek ennyivel kellene emelkedni Magyarországon ugye van egy államilag támogatott rendszer, úgyhogy itt nem kell számítani jelentős áremelkedésre.

A lakossági fogyasztók tehát nagy eséllyel nem fognak ebből érezni semmit, de aki például nem esik bele a rezsicsökkentésbe, annak teljes árat kell fizetni és az bizony megemelkedett költséget jelent, ami újabb inflációs nyomáspont is lehet.

- Az ipari termelés lehet akkor ennek leginkább kitéve. Kiket érinthet pontosan az áremelkedés?

- Leginkább azok az iparágak sínylik meg ezt, amelyek nagyon gázkitettek. Mondjuk lehet a műtrágyázásra gondolni, de a kőolaj-finomítás is jelentős gázfelhasználással jár. Olyan 30 és 50 százalék közöttire tehető ezeknek az ágazatoknak a költsége, és ez a termékeikben biztosan vissza fog köszönni. Ezt nyilván közvetlenül a lakosság nem, de közvetetten biztosan meg fogja érezni.

- Tavaly április közepéig tartott a fűtési szezon, ami azért még relatív sok idő, ha idén is marad ez a dátum. Kell-e félnünk attól, hogy esetleg nem lesz fűtés?

- A magyar tározók azért nagyon jó helyzetben vannak. Innentől kezdve,

ha a következő fűtési szezon megkezdéséig nem érkezne orosz gáz, akkor sem lenne különösebb fennakadás.

Ezt a mostani fűtési szezont is a jelenlegi tározóból biztosan tudnánk fedezni. Nyilván az ipari termelés az egy nehezebb kérdés lesz, az inkább Nyugat-Európában lehet probléma. Magyarországon is lehet kisebb fennakadás. Azt ugye tudjuk, hogy az elektromos áramtermeléshez is használnak gázt, ez főként Németországra igaz. Ilyen szempontból ezek lehetnek kockázatok. Nálunk a költségvetést terheli az árstop is.

- Ha már árstop, akkor esetleg kell-e attól tartanunk, hogy emelkedni fog az üzemanyag-ár? Van valamilyen átfedés?

- Igen, a kőolaj-finomításhoz is gázt égetnek el, így lehet ott is drágulás, természetesen. Jelenleg mindkét itthon kapható üzemanyag védve van az árstoppal mind a kiskereskedelmi, mind a nagykereskedelmi ár is. Ez azt jelenti, hogy mindkét szinten egységesen maximum 480 forintért lehet csak kereskedni itthon a benzinnel és a gázolajjal. Ez a MOL-nak okozhat jelentős veszteséget a következő időszakban. Nyilván ők ezt részben visszanyerik az által, hogy van gáztermelői tevékenységük is, de így is jelentősen elmaradt profitot jelentene.

-Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozta azt még délelőtt, hogyha nem lesz fűtés, és nem fog működni az ipar sem, akkor nem lesznek munkahelyek. Ez azt jelenti, hogy félnünk kellene? 

- A pánik sosem segít, de természetesen érdemes energiahatékonynak lenni. Rövidtávon a külügyminiszter kijelentését nem érzem reálisnak, de hosszú távon igen, lehetnek hatásai az oroszok döntésének. Az idő viszont mellettünk dolgozhat, lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodni az energiakorszerűsítésen az ingatlanok tekintetében. A kérdés továbbra is az, hogy honnan, milyen gyorsan és mennyi LNG-gáz tud megérkezni Európába. Az Egyesült Államok igyekszik minél több forrást átcsoportosítani. A kérdés, hogy a katari kikötőkből, illetve a líbiai kikötőkből mekkora mennyiségű gázt tudunk importálni. Azt gondolom, hogy lakossági szinten megoldott lesz az energiaellátás, az a legnagyobb kockázat, hogy azt milyen áron fogjuk tudni megtenni.

- A drámai gázár-emelkedést Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vizionálta, hogy a németek leállítják az Északi Áramlat 2 engedélyezését és lám, ma már be is jelentették a mögötte álló cégnek a csődjét és jött is a drágulás...

- Sajnos ezt most már el kell felejteni. Rövid távon mindenképpen és középtávon is. Az üzemeltető cég csődje szó szerint olaj a tűzre. Hatalmas a konfliktus az Európai Unió és Oroszország között. Ilyen előzmények után, pláne, ha a jelenlegi orosz rezsim marad hatalmon, borítékolható, hogy az Északi Áramlat 2-ből semmi sem lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő
A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.


Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

„A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

– állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

„Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást
A TISZA elnöke gyors döntéseket ígér. A botrányos Schadl-ügy után most változások jöhetnek.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztban foglalta össze pártja terveit a végrehajtási rendszer átalakításáról. Bejegyzésében azt állítja, „a TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást.”

Magyar Péter és pártja már több alkalommal jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük a kilakoltatások felfüggesztése lenne. Egy nagykanizsai kongresszuson arról is beszéltek, hogy

a végrehajtási szektor államosítása és nonprofit alapokra helyezése mellett a devizahitelesek ügyét is újranyitnák, számukra kompenzációs programot ígérve.

A „végrehajtó maffia” kifejezés a Schadl–Völner-ügy nyomán került be a köztudatba. A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke rendszeresen juttatott pénzt Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak a végrehajtói kinevezések befolyásolásáért cserébe. A büntetőperben tanúként meghallgatták Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Az ügyet tovább színesítette, hogy Völner Pál időközben visszakapta ügyvédi jogosítványát, Schadl György pedig a felfüggesztése ellenére is százmilliós nagyságrendű bevételhez jutott a saját irodáján keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk