HÍREK
A Rovatból

Elkezdődött! – beszünteti a jelszómegosztást a Netflix, extra fiókokat kell vásárolni

Első körben négy országban vezetik be a háztartások közötti jelszómegosztás kiküszöbölését célzó új rendszert. A fiókok ára különböző lesz országonként.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2023. február 09.



Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Netflix véget akar vetni annak, hogy egy előfizetést több háztartásban is használjanak jelszómegosztással. Ezt idén év elején ki is küszöbölik, szerdán pedig be is jelentették, hogyan.

Ha ezentúl egy előfizetéssel más háztartásban is be akarnak jelentkezni, akkor az adott felhasználóhoz extra fiókokat kell venni. Ezt viszont csak a Standard vagy a Prémium csomaggal rendelkező tagok tehetik meg. Az extra fiókok vásárlásának ára országonként eltérő lesz, de nagyjából 5-6 dollárba fog kerülni.

Először Kanadában, Új-Zélandon, Portugáliában és Spanyolországban alkalmazzák az új eljárást. Kanadában 2150, Új-Zélandon 1820, Portugáliában 1540, Spanyolországban pedig 2300 forintnyi összeget számolnak fel az extra felhasználók vásárlásért.

Egyéb részletek nem derültek ki a friss bejelentésből az új rendszer működéséről. A streamingóriás szóvivője azonban annyit elárult még, hogy amikor egy felhasználó először jelentkezik be a fiókjába, a rendszer végigvezeti, hogyan állíthat be elsődleges helyet vagy háztartást az előfizetéséhez. Ha más is ugyanazt a WiFi-t vagy IP-címet használja, akkor ő ugyanúgy netflixezhet, mint az előfizető.

Forrás: Gizmodo


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tízezreket hagytak fűtés nélkül Berlinben, most a magyar kormány felvette őket a terrorlistájára
A Vulkán Csoport/Vulkangruppe egy friss kormányrendelet alapján felkerült Magyarország nemzeti terrorlistájára. A döntés értelmében a szervezet vagyonát befagyaszthatják és pénzügyi tranzakcióit korlátozhatják.


Január 20-án hatályba lépett az a kormányrendelet, amely a „Vulkán Csoport/Vulkangruppe” nevű szervezetet felvette Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listájára. A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint a csoporttal szemben pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket, például a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását kell alkalmazni, amíg a listán szerepel.

A kormányrendelet indoklása a csoport egy januári, berlini akciójára hivatkozik, amellyel a német főváros kritikus infrastruktúráját támadták. Január elején egy gyújtogatásos szabotázsakció során felgyújtottak egy kábelhidat a lichterfeldei erőműnél, ami napokig tartó, súlyos áramkimaradást okozott Berlin délnyugati kerületeiben.

A hatóságok közlése szerint 35–45 ezer háztartás és mintegy kétezer vállalkozás maradt áram és fűtés nélkül a rendkívüli hidegben.

A német rendőrség és a szenátus politikailag motivált, szélsőbaloldali bűncselekményként kezeli az ügyet.

A támadást a magát Vulkangruppénak nevező csoport vállalta magára egy online közzétett levélben, amelyet a német hatóságok hitelesnek minősítettek. Ebben a támadást „az önvédelem és a nemzetközi szolidaritás cselekedetének” nevezték, és hozzátették, hogy „a villatulajdonosokkal szemben korlátozott az együttérzésünk”. A csoport egyúttal további szabotázsakciókra szólított fel a fosszilis infrastruktúra és az elektromos hálózatok ellen.

„Elfogadhatatlan, hogy ismét nyíltan a szélsőbaloldal támadja áramhálózatunkat, ezzel életeket veszélyeztetve” – közölte a Die Zeit. Kai Wegner, Berlin kormányzó polgármestere. Iris Spranger belügyi szenátor „embertelen támadásnak” nevezte a gyújtogatást.

A magyar kormány tavaly ősszel hozta létre a terrorizmus elleni nemzeti listát, amely az Európai Unió központi jegyzékétől független. Elsőként az Antifa és a Hammerbande/Antifa Ost elnevezésű csoportosulások kerültek fel rá. A listáról Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta az Infostartnak: „A kormánynak élen kell járni a tekintetben, hogy a tettek, meg a bejelentett erőszakos, törvényellenes szándékok nem maradhatnak jogkövetkezmények és megtorlás nélkül.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton bejelentette: 100 milliárd forinttal támogatja az éttermeket a kormány
Egy 5+1 elemből álló csomag készül, a részleteken még dolgoznak. A támogatás a csökkenő számú és nyereségességű hazai éttermek működését hivatott stabilizálni.


A kormány 100 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be a vendéglátásnak, miközben az elmúlt években több neves étterem is bezárt, a szektor nyereségessége pedig még mindig nem érte el a járvány előtti szintet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán közölte, hogy

összesen 100 milliárdos programmal támogatnák a hazai éttermeket. A miniszter korábban már jelezte, hogy az éttermek esetében lépni kell, ezért egy támogató csomagot javasolnak a kormánynak. Az éttermeket egy 5+1 elemből álló csomaggal segítenék, a részleteken a miniszter közlése szerint még dolgoznak

A turizmus-vendéglátás több százezer embernek ad munkát Magyarországon, és jelentősen hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2024 végén körülbelül 43.600 volt, ami évről évre csökkenő tendenciát mutatott. A Magyar Vendéglátók Iparegyesületének jelentése szerint ez összességében 15 százalékkal kevesebb a járvány előtti, 2019-es adathoz képest.

A „klasszikus” éttermek és büfék száma becslések szerint az elmúlt években 20–22 ezerre csökkent, szemben az évtized elején még jellemző 25-26 ezerrel.

A fővárosban az elmúlt években több neves étterem is bezárt: több évtized után lehúzta a rolót a Klub Vittula, 2024 őszén a Madách téren található Keksz Bisztró nyitott ki utoljára, és 2022 novemberében bezárt a Malackrumpli Bisztró is. Szeptemberben köszönt el vendégeitől Budapest első bababarát kávézója, Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszó pedig áprilisban zárta be 2022-ben nyitott éttermét, a Koool Bisztrót. Megszűnt továbbá az Enso és a Laurel étterem, több év után a Nemo, illetve közel tíz év után a Bálna Terasz is.

A koronavírus-járvány idején a kormány ágazati bértámogatási program keretében segítette a leállásra vagy csökkentett munkaidő bevezetésére kényszerült vállalkozásokat. A 100 százalékban uniós finanszírozású program keretösszege 84 milliárd forint volt. Ennek az összegnek közel felét a vendéglátóipari, turisztikai cégek kaphatták. A támogatásból nemcsak célzottan az éttermet üzemeltetők, hanem a teljes vendéglátói kör, egyebek közt a szállodai szolgáltatók, a rendezvény- és konferenciaszervezők, valamint a sportlétesítmény-üzemeltetők is részesülhettek – emlékeztet a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor szembemegy Brüsszellel: Strasbourgban dőlhet el a 42 ezer milliárdos agrárpaktum sorsa
A miniszterelnök azután jelentette be a vétót, hogy az EU már aláírta a Mercosur-megállapodást. A paktum kereskedelmi része az EP jóváhagyásával a magyar tiltakozás ellenére is életbe léphet.


„Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá” – hangzott el a miniszterelnök keddi Facebook-videójában. Orbán Viktor aznap üzent a Strasbourgban tüntető gazdáknak, miközben Brüsszel már a vitatott szabadkereskedelmi egyezmény aláírásán és mielőbbi alkalmazásán dolgozik. A kormányfő szerint

a gazdákat „hülyének is nézték” és „ki akarják őket cselezni”,

ezért jogos a tiltakozásuk, és igaza van azoknak, akik Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök lemondását követelik. Orbán azt állítja, a Bizottság egy „kisegítő szabállyal” kerülné meg a nemzeti parlamentek vétóját, lehetővé téve a megállapodás ideiglenes alkalmazását.

Január 9-én a tagállamok minősített többséggel felhatalmazták az Európai Unió Tanácsát, hogy írja alá a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur-blokkal kötött egyezményt. A szerződést két részre bontották: egy átfogó partnerségi egyezményre, valamint egy ideiglenes kereskedelmi megállapodásra. Utóbbi az unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeket fedi le, így hatálybalépéséhez nem szükséges a tagállamok ratifikációja, csupán az Európai Parlament jóváhagyása. A teljes partnerségi egyezményhez viszont minden tagállamnak hozzá kell járulnia. A megállapodásokat január 17-én ünnepélyesen aláírták a paraguayi Asunciónban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: „Az Európai Bizottság egy olyan üzletet erőltet, amely a magyar gazdák megélhetésébe kerülne”. A magyar agrárkamara és gazdaszövetség petíciót indított, a gazdák pedig kedden Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt tüntettek. A helyszínen egy tiltakozó odalépett Magyar Péterhez, a Tisza Párt alelnökéhez, és számonkérte rajta, hogy eddig hol volt. „Egy éve küzdünk a Mercosur-megállapodás ellen, te hol voltál?” – kérdezte a gazda. A tiltakozások egész Európára kiterjednek, a lengyel gazdák szerint a dél-amerikai import tönkretenné őket. „Ez megöli a lengyel mezőgazdaságot” – mondta Janusz Sampolski a The Guardiannek.

Ursula von der Leyen „kölcsönösen előnyös megállapodásnak” nevezte a paktumot, amely szerinte 2040-ig mintegy 50 milliárd eurós exporttöbbletet hozhat az uniós cégeknek. Az EU Tanácsa „történelmi lépésnek” tekinti az aláírást, és közleményükben „robosztus védőkorlátokat” ígértek az érzékeny ágazatok, így a mezőgazdaság védelmére. A dél-amerikai vezetők is ünnepeltek: Santiago Peña paraguayi elnök szerint ez „az emberiség történetének legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása”.

A létrejövő szabadkereskedelmi övezet több mint 700 millió fogyasztót érint. Az egyezmény értelmében a felek a vámok több mint 90 százalékát megszüntetik. Az EU és a Mercosur közötti árukereskedelem értéke 2024-ben meghaladta a 111 milliárd eurót (körülbelül 42 846 milliárd forintot), a szolgáltatások kereskedelme pedig 2023-ban a 42 milliárd eurót (mintegy 16 212 milliárd forintot). Von der Leyen 50 milliárd eurós exportpotenciálról beszél, ami forintban nagyjából 19 300 milliárdot jelent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Mercosur-megállapodást az Orbán-kormány 2025 elején még támogatta, most meg már ellenzi
A Tisza Párt elnöke a strasbourgi gazdatüntetésen vádolta meg a kormányt, hogy korábban támogatta az egyezményt. A Fidesz szerint a Tisza kétszínű, mert európai pártcsaládja épp a paktum mellett áll.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



„A Mercosur-megállapodást az Orbán-kormány 2025 elején a multicégeknek behódolva még támogatta, aztán sunnyogott, most meg már ellenzi” – mondta Magyar Péter kedden Strasbourgban, ahol a Tisza Párt képviselőjelöltjeivel és gazdákkal tartott sajtótájékoztatót. A politikus szerint a helyszínen

„nem a Strasbourgban ismét tüntető gazdákkal szólalkozott össze, hanem fideszes propagandistákkal”.

Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást január 17-én írták alá Asunciónban, de a hatálybalépéshez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, írja a hvg.hu.

A kormány a legmagasabb szinten utasítja el a paktumot, és jelezte, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhat az ügyben. „Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá” – üzente videóban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a gazdákat becsapták és ki akarják cselezni. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: „A brüsszeli Mercosur-megállapodás újabb merénylet az európai gazdák és agrárium ellen. A mindennapi kenyerünk nem lehet politikai játszmák része, és ebből sem engedhetünk!”

A Fidesz szerint a Tisza Párt álláspontja kétszínű, mivel az Európai Néppárt – amelynek frakciójához a Tisza képviselői is csatlakoztak – támogatja a megállapodást. „Azt mondja Magyar Péter, hogy a kormány nem tudta megvédeni a gazdákat a Mercosur-megállapodástól. Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy nem tudtuk megvédeni Varga Juditot a férje lehallgatásától. A Mercosur-megállapodást ugyanis a saját brüsszeli pártja hozta össze, a magyar kormány ezzel szemben vétózott” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Az Európai Néppárt valóban a ratifikáció mellett áll, szerintük a megállapodás stratégiai jelentőségű, amely 4,9 milliárd euróval (körülbelül 1890 milliárd forinttal) növelheti az uniós exportot és 440 ezer munkahelyet teremthet.

Az uniós tagállamok tanácsa január 9-én minősített többséggel adott zöld utat a szerződés aláírásának. Magyarország Ausztriával, Franciaországgal, Írországgal és Lengyelországgal együtt nemmel szavazott, míg Belgium tartózkodott, de ez nem volt elég a folyamat megállításához. A megállapodás egy több mint 700 milliós piacot nyitna meg, a két blokk közötti árukereskedelem értéke 2024-ben meghaladta a 111 milliárd eurót, vagyis a 42 800 milliárd forintot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk